Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / 15-16. szám - A védjegy és védjegyes vállalat jogviszonyai

160 Kereskedelmi Jog XA védjegy és védjegyes vállalat jogviszonyai. Irta : Dr. Bányász Jenő, a budapesti kereskedelmi és iparkamara előadója (a védjegyhivatal vezetője). A jelenleg érvényben lévő törvényekkel (1890:11. t.-cz. 9.; 1913 : XII. t.-cz. 49. §.) egyezően a kereskedelemügyi minisztérium megbízásából közzétett védjegytörvényjavaslattervezet fentartja azt a meggyökeresedett elvi álláspontot, amely szerint a védjegy az illető üzlethez, vagy vállalathoz tapadván, csak azzal együtt szállhat át; ha a vállalat megszűnik, megszűnik a védjegy is, a védjegy az átruházott üzlettel ipso jure átszáll; ha pedig (ez már a tervezet ujitása) „kifejezetten kiköttetik, hogy a védjegy ne szálljon át, az természetesen nem is száll át ugyan, de az eddigi tulajdonosnál sem marad meg, hanem megszűnik.* Ez volna tehát az a pont, hol a védjegy az általános magánjog szerinti tartozéktól különbözik, amennyiben az utóbbi a fődologtól elválasztható es önálló létet folytathat, mig a védjegynél ily önállóság elő nem fordulhat. Nézetem szerint a kérdés helyes eldöntésénél tisztában kell lennünk a véd/egyes vállalat fogalmával. Eldöntendő az a kérdés, vájjon a véd/egyes vállalat azonos fogalom e a védjeggyel ellátandó árut előállító gyárral, avagy a védjegyes árut forgalomba hozó üzlettel ? Az 1890 : t.-cz. rendelkezései, s az ennek megfelelő eddigi gyakorlatunk szerint a védjegyoltalmat mindenki igénybe veheti, aki kereskedelmi forgalomra szánt készítményeket, vagy forgalomba hoz, tekintet nélkül vállalatának terjedelmére. A vállalat fennállásához tehát nem szükséges, hogy a vállalkozó gyárral, üzlethelyiséggel vagy raktárral birjon. A gyakorlati életben igen gyakran találkozunk oly vállalatokkal, amelyek létalapjukat kizárólag az üzleti összeköttetésekben és a vállalkozó által forgalomba bevezetett védjegyes áru vevőkörében birják. A vállalkozónak gyára, kereskedése, de még raktára sincs, csupán egy kézitáskával járja be vevőit. Üzleti összeköttetései által kiváló minőségű árut hoz forgalomba olyképpen, hogy az általa gyűjtött megrendeléseket a vele üzleti összeköttetésben álló gyári vállalatnak a szállítás teljesítése czéljából, továbbá azzal az utasítással adja át, hogy a szállítandó árut az ő (a megrendelést gyűjtő) ne15-16. sz. vével, illetve az ő vállalata javára belajstromozott védjeggyel lássa el. A vállalkozó védjegyének bejelentésénél kettős czélt tart szem előtt. Nevezetesen, a saját kereskedői tevékenységének a megvédését, továbbá a gyári vállalatoktól való teljes függetlenségét. A vállalkozó tehát amig egyfelől a saját védjegyét propagálja, addig másfelől üzleti összeköttései révén attól a gyári vállalattól szerzi be áruit, amely a legolcsóbban és állandó minőségű árut szállít s ezt az üzleti kapcsolatot addig tartja fenn, mig a gyári vállalat által szállított áruk árában üzleti számitásait megtalálja, vagyis üzleti érdekeinek megfelelően választja, illetve választhatja a védjegyes áruját szállító vállalatot, Már most, ha az ily vállalkozó, akinek vállalata az üzleti összeköttetésekben és a védjegyes áru vevőkörében birja létalapját, vállalatával, vagyis az általa választott és kereskedői tevékenységével bevezetett (értékkel biró) védjegyes áru további forgalomba hozatalával felhagy, üzleti összeköttetéseit, a gyári vállalatokkal kötött előnyös és a jogutódra átruházható szerződéseit, úgyszintén a védjegyes áru vevőkörének listáját egy más vállalkozónak átadja, — beszélhetünk-e védjegyjog szempontjából ily esetben — védjegyes vállalat átruházásáról ? Nézetünk szerint e kérdésre az eddig előadottak alapján csak igennel válaszolhatunk Az ily esetekben magának a védjegynek puszta eladásáról nem beszélhetünk. De egyébként, ha magának a kérdésnek a mélyére hatolunk, ugy a védjegyek adás-vétéléről alig beszélhetünk, Hiszen a forgalomban ismeretlen védjegy egyes, a fogyasztó közönség érdeKeit egyáltalán nem érintő esetektől eltekintve (pl. egy kereskedői leleményességgel meyválasztott, a forgalomban azonban egyáltalán még be nem vezetett védjegy megszerzése) értékkel egyáltalában nem bír. A védjegy értékét az a vevőkör adja, amely, hogy agy mondjuk, a védjegyhez tapad, amely a védjegyet kiséri, s a védjegyet megszerző vállalat tulajdonosának vevőkörét alkotja. Ha a vegyészeti gyáros czipőkrém gyártásával felhagy, ugy czipőkrém áruinak megvédésére belajstromozott védjegye reá nézve immár jelentőséggel nem bir. A czipőkrémáru megjelölésére bejelentett védjegy azonban a bejelentés alkalmával nem .czipőkrémáru eladása és forgalomba hozatala* vállalat megjelöléssel, hanem „vegyészeti gyár-ként van feltüntetve,