Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)
1918 / Tartalommutató
21-22. sz. Kereskedelmi Jog lJ29 ságra vannak kötelezve s egymást az igazolatlan vagyoni hátrányoktól megóvni tartoznak, folyik, hogy a felperes az alperessel fennállott üzleti összeköttetéseinek korábbi időszakában állandóan követett, olcsóbb fuvardíjjal terhelt útiránytól való eltérésre s az alperes terhére súlyosabb fuvarköltséggel járó útiránynak igénybevételére csak abban az esetben lett volna jogositva, ha erre őt az alperes utasította vagy a fenforgó körülmények kényszeritették 25 114. Az a körülmény, bogy az áru szállítása idején a rendeltetés helyén az orosz betörés által veszélyeztetett állomások és vonalak kiürítése folytán nagymérvű kocsitorlódás és óriási mérvű katonai forgalom állott be s hogy ugyanakkor a vasúti személyzet cselekvési szabadsága korlátozva volt, egymagában, oly tényállítások és illetve ezekből megállapítható konkrét tények hiányában, amelyekből a forgalmi zavar és a cselekvési szabadság korlátozásának oly fokára lehetne következtetni, amely a vasúti közegeket a szállítmányok kezelése körül előirt gondosság kifejtésében megakadályozta volna, nem mentesiti az alperest a megbízásából eljárt Mávnak elkövetett vétkes gondatlansága alól 51 115. A vasúti fuvarlevélre a feladó által rávezetett és aláirt az a záradék, mely szerint ő maga, a saját veszélyére rakta be az árut a vasúti kocsiba, csak magából a netáhi hibás berakásból származható hátrányos következményeknek, mint veszélynek a feladó által történt magára vállalását jelenti s igy ennek a záradéknak a tartalma semmi befolyással nem bír arra a kérdésre, hogy a berakástól függetlenül utólag beállott kárért a fuvarozó kártérítéssel tartozik-e vagy nem? ... 51 116. A Máv. üzletvezetöségének székhelye megfelelően a m. kir. Curia P. IV. 994S/1915. szám alatt kelt. elvi jelentőségű döntésének, a Pp. 28. §-ában emiitett telep tekintete aJfei nem esik 51 117. A bár gyári módon, minden különösebb müipari fe'dolgozás nélkül készült s a mindennapi forgalomban gyakran előjövő, de köznapi szükséglet tárgyát nem képező tárgyak (az adott esetben ezüstből, illetve ezüstötvözetből készült gyertyatartók, czukorszelenczék, kosarak, vázák, serlegek, evőeszközök stb.), amelyeket már anyaguknál, különös minőségüknél s legkivált azon körülménynél fogva is, hogy térfogatukhoz képest aránytalanul magas értéket képviselnek, értéktárgyaknak szokás tekinteni s amelyek általán különös, a mindennapi hssználati czikkeknél kifejtettnél nagyobb gonddal kezeltetnek és tartatnak számon, a N. E. 3. czikke, illetve az ehhez tartozó végrehajtási határozmányok 1. §. 2. pontjának 2. bekezdése értelmében vett drágaságoknak tekintendők, amelyek nemzetközi szállításra csak feltételesen bocsátandók s amelyekért elveszés esetén csupán korlátolt kártérítés (100 kg.-onként legfeljebb 425 frank) jár 61 118. Elutasító ítélet, mert az áruhiány miatti kárigény a kellő érvényesítés miatt megszűnt. Az a körülmény, hogy a felperes a feladó magánértesitése folytán a vasúti kocsi száma iránt előzően tévedésben lehetett, a V. Űzi. szab. 97. § (2) 4. pontjának alkalmazhatósága szempontjából az alperes vasút terhére annál kevésbé jöhet figyelembe, mert alperes a felperest a fuvarlevelek kézbesítésével kellően értesítette arról, hogy a három fuvarlevéllel feladott áru két kocsiba rakatott és szolgáltattatok ki 68 119. A feladó vasút ellen kárigény érvényesithetésének a berni nemzetközi vasúti egyezmény értelmében az az előfeltétele, hogy az alperesként perbevont vasút visszkereseti igényét a szövetkező vasúttal szemben annak perbehivása utján megóvhassa. Az ellenünk hadat viselő (román) állam területén levő vasút a háború tartama alatt szavatosként nem lévén perbehivható, ennek az akadálynak megszűntéig az eljáiás felfüggesztendő . . . 69 120. A V. Ü. Sz. 30., 34. és 36. §-ainak egybevetéséből nyilvánvalóan következik az a szabály, hogy a vasút az uti podgyászt azzal a személyszállító vonattal köteles útnak indítani, amelyhez az feladatott; hogy továbbá azt személyszállító vonattal köteles fuvarozni és hogy annak fuvarozása és a rendeltetési állomáson késedelem nélküli kiszolgáltatása körül fokozott gondosságot köteles kifejteni. E szabály figyelmen kivül hagyása — mentőkörülmények hiányában — magában véve is megállapítja v alperes vasút közegeinek vétkes gondatlanságát. A fuvarozási határidő túllépéséből származtatott kárigények, amennyiben e károkat a vasút szándékos eljárása vagy vétkes gondatlansága által okozta, egy év alatt évülnek el s azokért a V. Ü. Sz. 37. §-ában foglalt korlátozásra tekintet nélkül a V. Ü. Sz. 95. §-a értelmében teljes kártérítés jár. Az ily igények egy éven belül való érvényesithetését a felszólamlási határidő (14 nap) esetleges elmulasztása nem érinti.... 92 121. A V. Ü. Sz. 36. §-ában megszabott 14 napi felszólamlási határidő elmulasztásával szemben annak a körülménynek, hogy a vasút elleni igény bejelentését a menekülők védelmében eljárt bizottságnak a menekülök •ügyeinek ellátásával való túlzsúfoltsága késleltette, az erőhatalom hatását tulajdonítani nem lehet. Az alperes vasút oly értelmű nyilatkozata, mellyel az esetleg feltalálandó podgyásznak a felkeres czimére való elküldését igéri, az elévülés folytán már elenyészett kártérítési igénynek utólagos elismerésével azonos tekintet alá nem esik 112 122. A szállítási adó s igy az 1917 : VI. t.-cz. alapján beszedett hadiadó is a díjtételnek a szállítási dijakhoz és kezelési illetékekhoz hozzászámítandó kiegészítő része . . . , . . 130 123. A vasúti üzl. szab- 59. § 1. b) pontja szerint a berakásra kötelezett feladónak ügyelnie kell egyebek között arra, hogy a rakomány a megengedett magassági, szélességi és hosszúsági terjedelmet tul ne haladja, az ugyanezen § 1. 4. pontja értelmében pedig, ha a fuvarozási szerződés megkötése előtt kiderül, hogy a feladó által teljesített berakás a fennálló határozmányoknak meg nem felel, a küldemény szállításra át nem vétetik 147 124. Az elévülési határidő az igénybejelentés folytán az erre vonatkozó és alperes által utólag helyesnek elfogadott beadvány (felszólalás) elutasításáig az üzleti szabályzat 98. §-nak 3. pontja értelmében szünetel 148 125. Tűzveszélyesnek a fuvarozás szempontjából az az anyag tekintendő, amely sajátlagos tulajdonságánál fogva a fuvarozással járó erősebb mozgással vagy lökéssel előidézett erőmüvi behatások következtében gyújtóanyagok közrehatása nélkül is meggyuladhat vagy a tűz behatása tekintetében más anyagokkal szemben jelentékenyen fogékonyabb; a butorkocsi azonban a köztapasztalat szerint ily tekintet alá nem vonható 191 126. Az 1892: XXV. t.-czikkel beczikkelyezett N. E. 11. czikke értelmében a fuvardíj kiszámítása a jogérvényesen fennáUó és kellően kihirdetett díjszabások alapján történik. Ugyanezen czikk értelmében meg vannak engedve oly díjmérséklések, amelyek kellően kihirdetve egyenlő feltételek teljesítése esetén mindenkinek egyaránt rendelkezésére állanak. Ezek a díjmérséklések tehát szintén a díjszabások alkatrészei; amiből következik, hogy a felperesi .Díjszabás" B) szakaszának függelékében foglalt és fuvardijvisszatéritését biztosító, tehát tuvardijmérséklést engedélyező határozmányok a tárházakba, illetőleg a reexpediáló állomásokon betárolt és reexpediált árukra nézve szintén a díjszabás alkatrészei 211 127. A V. Ü. Sz. 81. § 4. pontjának rendelkezése nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy a vasút arról, hogy aki nem szolgálható árut eladni szándékozik, a feladót és a czimzettet, hacsak lehetséges, értesíteni tartozik akár gyors romlásnak kitett (felhívott 81. § 4. al. pontja), akár pedig nem ilyen, hanem másnemű árunak (felhívott 81. § 4. b) pontja) esetleges eladásáról van is szó 211