Kereskedelmi jog, 1918 (15. évfolyam, 1-22. szám)

1918 / Tartalommutató

21—22. sz. Kereskedelmi Jog 227 78T. Felp. azzal, hogy vagylagos kereseti kérelmet Urjesztett elő, az alp. tetszésére bízta, hogy teljesítsen, vagy kártérítést fizessen. Ezáltal azonban az alperes helyzetét a saját előnyére súlyosabbá nem tehette, következéskép a teljesítés elmulasztása folytán felperes csak a teljesítés időpontja szerinti árkülönbözetnek megfelelő kár megtérítését igényelhette jogosan, — vagyis azt a kárösszeget, amelyhez igényt tarthatott volna akkor, ha kereeetét kizáróan kárlórités iránt indította volna 167 80. A K. T. 324. §-a szerint utólagos teljesítés* határidő engedésének csak akkor van helye, ha ezt az ügylet természete megengedi. Az ügylet természetére az áru elkészítéséhez, átadásahoz, vagy szállításához szükséges idő tekintetében lehet hivatkozni, de nem a vételár kiűzetése végett 168 81. Az a kikötés, hogy alaptalanul megtagadott vagy elkésett szállításért a vevőt nem illeti meg semmiféle kártérítés, beleütközik az anyagi jog ama szabályába, hogy a szándékért a felelősséget nem lehet eleve kirekeszteni , 180 82. A vételügylet fellételeit a szerződő felek szabadon állapítják meg 8 üzleti érdekeikhez képest a vevőnek meghatározott időn belül való szolgáltatását az eladó teljesítési kötelezettségének feltételeként joghatályosan kiköthetik. Ily esetben maga a szerződéses megállapodás jogosítja fel az eladót arra, hogy a vevő késedelme esetében utólagos teljesítési határidő engedése vagy utólagos teljesítés elfogadása nélkül az ügylettől elállhasson akkor is, ha fix ügylet nem i« jött volna létre 190 83. Ha a bor átadására határozott időpont kikötve nem volt, hárem teljesítési időül általánosságban a EZ ... i hegyi szfiret ideje lett meghatározva, az eladónak állott kötelességében a vevőt a szüret megkezdéséről, illetve arról értesíteni, hogy a bor mikor vehető át 190 84. Az a kikötés, hogy a vétel tárgyául szolgáló kész bornak áttöltéséhez és átadáséhoz szükséges hordókat a vevőnek kell az eladók rendelkezésére adnia, a dolog természete szerint magában foglalja az eladók részére biztosított azt a jogot, hogy a hordók nem szolgáltatása ésetéfcen a bor átadását, vagyis a maguk részéről való teljesítést megtagadják s az ügylettől ezen az alapon elállhassanak 208 85. A K. T. 346. §-a szerint utólagos kifogásoknak az áru minőséje elJen csak azokban a kivételes esetekben van helye, amikor oly rejtett hiányokról van szó, amelyek a szabályszerű megtekintés, vagy rendes üzietkezelés mellett az átvétel után haladéktalanul foganatosított megvizsgálásnál fel nem ismerhetők. Ha a vevő az árut továbbította anélkül, hogy azt hiányaira nézve haladéktalanul megvizsgálta: az áru nem kifogásoltnak tekintendő 208 86. Ha a bort szüretkor kell átvenni, az eladó tartozik a vevőt a szüret megkezdéséről értesíteni. Ennék elmulasztása esetében a vevőt átvételi késedelem hem terheli 209 87. A részielekben (successiv) való szállítások tehintetében állandósult birói gyakorlat szerint, a vevő fizetési mulasztása az eladóval siemben a további részletek szállításának megtagadására csak akkor szolgálhat jogszerű alapul, ha ez a mulasitás a vevő fizetési készsége és képessége hiányára enged alapos következtetést, erről azonban nem lehet szó abban az esetben, ha a vevő a már esedékes vételárnak aránytalanul csekély része tekintetében és azért tagadta meg a fizetést, mert erre magát a szállított áru mennyiségbeli hiánya folytán jogosultnak tarthatta • . . . . 209 88. A K. T. 347. §-a szerint más megállapodás hiányában a vételár az áru átadásakor fizetendő. Az áru átadásával a veszély a vevőre megy át s vevő a vételárat akkor is megfizetni tartozik, ha veszély az árut átadás után érte, vagy a vevő ismerve a veszélyt, amely az árut áladás közben érte, az átadást mégis megtörténtre* is77-ert« *»1 209 89. Olyan esetben, amikor az eiadó a teljesítést az erre kikötött határidő eltelte előít kifejezetten megtagadja, a vevő által igényelhető kártérítésnek egyedúi a teljesítésnek az eladó részéről tőrtént megtagadása idején létezett piaczi ár és a szerződési ár kőzött mutatkozó különbözet lehet a tárgya. 210 90. A K. T. 336. § szerint a vétel megkötöttnek tekintetik ugyan, ha a felek a vétel tárgyára és az árra megegyeztek, ha azonban — mint a jelen esetben —r -az egyik fél kijelentése folytán az üzlet egyéb pontjaií is megállapodás tárgyává kell tenni, a vétel csak akkor jön létre, ha a felek minden pontra nézve, ami a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jutottak . 210 Kereskedelmi és magánjogi csalás. 91. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint az eladó ellen a kereskedelmi csalás csak akkor állapitható meg, ha az eladónak magának tudomása volt az áru hamisításáról, — Az áru tényleges átvétele a jogi átvételt is magában foglalja ........ 90 92. A magánjogi csalás megállapítása szempontjából közömbös, hogy az eladott áru más czéJra felhasználható volt-e? 168 Gazdasági lehetetlenülés. 93. A háború előtt kötött, de a háború kitörése után megerősített ügylet olyannak tekintendő,, mint amely a háború alatt jött létre. Ekként alperes az ügylet megerősítésekor számolhatván a háború következtében beállott változott viszonyokkal (a közszükségleti czikkek előállítási, igy a tűzifának kitermelési és fuvarozási költségei, valamint általában a tűzifa piaczi árának emelkedésével), az áremelkedés miatt gazdasági lehetetlenülésre jogosan nem hivatkozhatik .... 23 94. Noha az eladó a szerződést a már egy év óta-' tartó háború alatt kialakult magasabb előállítási árak mellett is teljesíteni akarta, külön megállapodás hiányában nem lehet okszerűen következtetni arra, hogy felperes a háborús koczkázatot el.enérték nélkül és kötelezően arra az esetre is magára vállalta volna, ha a következő években az előállítási költségek további aránytalan felszökkenése folytán a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése állana be. Az előállítási költségeknél az értékcsökkenés és kopás czimén való leirások a veszteségek kiszámításánál szintén figyelembe veendők . 48 95. A háború tartama alatt kötött vételi ügyletek tekintetében állandósult joggyakorlat szabályai értelmében a háborúnak a kereskedelmi és ipari termelést is befolyásoló gazdasági hatásai a háború folyamán szerződő felet az általa vállalt szállítási kötelezettség alól rendszerint fel nem mentik, mert a termelés czéljaira szolgáló anyagok kínálatának és a termelési munkaerőnek csökkenésével, az ennek eredményeként beálló áremelkedések fokozódásával s a forgalmat közérdekből korlátozó hatósági intézkedések következményeivel a józan életfelfogás és gondos előrelátás mellett számolnia kell annak, aki magát a háború alatt kötött ügylettel teljesítendő szállításra kötelezi, önként folyik ebből a jogszabályból, hogy az eladó pusztán abból az okból, mert a teljesítés reá nézve az időközi áremelkedés folytán gazdaságilag hátrányos a vételi ügylet teljesítését a külöaleges méltánylást igénylő esetek kivételével jogszerűen meg nem tagadhatja 49 96. Alperesek már a háború kitörésekor szállítási nehézségekkel küzdöttek s ennek daczára a szerződés egy részét teljesítették. 1915-ben azonban a háborús viszonyok következtében beállott fuvarhiány, tehát a szerződéskötés idején előre nem látható oly rendkivűli körülmény akadályozta meg a szállítást, amelyet alperesek elhárítani nem tudtak. Alperesek az üzletük körén kívül a fuvarozáshoz szükséges lovak és szekerek beszerzéséra kötelezhetők nem voltak, mert az ügylet ily lebonyolítása az ő gazdasági romlásukra v«zet«tt volna 49