Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 3-4. szám - A védőjegy oltalmáról szóló törvényjavaslat uj tervezete

haszonbérlőnek vagy haszonélvezőnek jogában állhat a vállalatot uj czég alatt folytatni, és ilyenkor — habár „tulajdonos-változás" nem is forog fenn — az átíratás épp olyan szükséges, mint átruházás, öröklés stb. esetében. A haszonbérlő ugyanis magára a védőjegyre megszerzi a tulajdonjogot, mert hiszen a védőjegy az ő áruit fogja védelmezni, ő lesz a vállalkozó, a főnök, ha a vállalat tulajdonosa a haszonbérbeadó is marad. 7. A 11. §-ra mindenekelőtt az az észrevételünk, hogy helyes volna az oltalomidőt a berni nemzetközi védőjegylajstromra vonatkozó szabályozással összhangzásban : 20 évben megállapítani. A T. megokolásának a 10 év fentartása mellett kifejtett érvei egyáltalában nem meggyőzőek és nem czáfolják meg azt, hogy mennyire praktikus volna olyan vállalatokra nézve, amelyek nemzetközi piacz számára is dolgoznak, ha a belföldi és nemzetközi védőjegyoltalom időtartama egybeesnék.2) Egyébként a 11. §-ból mellőzni kellene a sok „andó", „endő"-t és „oltalmi idő* helyett „oltalomidő"-t kellene használni. 8. A T. 13—15. §-aira, amelyek a védőjegy törlésének kérdését szabályozzák, a következő észrevételeink vannak : A 13. §-t nézetünk szerint a következőképpen kellene szövegezni: 13. §. A védőjegyet törölni kell, ha azt a védő•egy tulajdonosa kéri. Hivatalból kell törölni a védőjegyet: 1. ha az oltalomidő lejárt, anélkül, hogy megújítást kértek volna ; 2. ha a védőjegy belajstromozását törvényellenesség miatt meg kellett volna tagadni és a törvényellenesség a törlő e/járás folyamatba tételekor még Jenforog. A 2. bekezdés esetében a szabadalmi hivatal a törlés foganatosítása előtt értesiti a tulajdonost és esetleges kifogásainak megtételére egy hónapos határidőt tűz ki. Ha a tulajdonos egy hónapon belül nem terjeszt elő kifogást, a szabadalmi hivatal a védjegyet törli. Ha ellenben kifogást terjeszt elő, a törlés kérdése felett a szabadalmi hivatal bírói 2) Az 1909. T. nagyon helyesen foglalt állást a 20 éves időtartam mellett. osztálya dönt. A határozat ellen 8 napon belül a szabadalmi tanácshoz felfolyamodásnak van helye. A szabadalmi tanács határozata végérvényes. A 2. bekezdés 1. pontja esetében a törlés elmarad, ha a tulajdonos az értesítéstől számított egy hónapon belül szabályszerűen megújítja a belajstromoztatást. Ilyenkor a megújítást ugy kell venni, mintha az oltalomidő lejártának utolsó napján kérték volna." A T. ugyanis azt a lényeges változtatást akarja behozni, hogy a már belajstromozott védőjegyet — ha az törvényellenes is — hivatalból törölni ne lehessen, hanem csak kérelemre, „szabályszerű eljárás után."3) A T.-nek ezt az ujitását egyáltalában nem lehet helyeselni. Ha már a T. a központosítás megvalósításával, a belajstromozásnak a szabadalmi hivatalra bízásával intézményesen biztosította a védőjegy lajstrom megbízhatóságát, akkor a saját elvi álláspontjával helyezkedik szembe, amidőn a birói függetlenségü szabadalmi hivatalt megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a védőjegyek legalitása felett hatékonyan őrködjék. A belajstromozás formai aktus, jogellenest jogossá nem tehet, nem szanálhatja a védőjegynek törvényellenességét. Sokkal méltóbb őre a törvényes rendnek a szabadalmi hivatal, mint az a bizonyos „harmadik személy", akit a T. purifikátor szerepre akar emelni. Arról, hogy a törlés ne érje a védőjegytulajdonost a „háta megett", nagyon egyszerűen lehet gondoskodni, amint azt az uj szövegben szem előtt tartott N. 8. §. 3. bekezdése is bizonyítja. A törlő okok körül — mint önként érthetőt — mellőzni kellene a 13. §. 3. pontjában emiitett jogerős határozatot. A 14. §-t nézetünk szerint három külön §-ra kellene felbontani, minthogy egészen különálló kérdések vannak benne a világosság és érthetőség nagy veszedelmére összeszorítva. E §-ok nézetünk szerint a következők volnának: H. §. Bárki kérheti a védőjegynek törlését, ha a vállalat, amelynek javára a védőjegyet belajstromozták, nem létesült vagy megszűnt. 3> V. ö. T. 14. §. 1. p. és Indokolás 41. 1.