Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

Kete s K e vöt megillető kártérítési összeg megállapításánál, a szerződés tárgyát képező árunak a vevő által engedett utólagos teljesítés idejekor való piaczi ára csak akkor vehető számba, amikor az utólagos teljesítési határidő engedélyezése a késedelmes eladó kérelmére történt. Mert a vevő a késedelmes eladót ennek akarata nélkül nem hozhatja kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a milyenben utólagos teljesítési határidő engedélyezése nélkül lett volna. A meg nem támadott, a PP. 534. §-a értelmében tehát itt is irányadónak veendő tényállás szerint alperes által a felperesnek eladott 40 hit. denaturált szesznek szerződésileg megállapított ára hektoliterenként 90 K volt és a denaturált szesznek, a felek által szerződésileg megállapított teljesítési határidő végén az z 1915. évi márczius hó 31-én sem volt magasabb piaczi ára a hektoliterenkénti !?0 K-nál, hanem ez az ár csak a felperes által és pedig egyoldalulag az alperes kérelme nélkül engedett második utólagos teljesítési határidő végén, 1915. évi április 12-én emelkedett hektoliterenként 143 K-ra. Felperes vevő e tényállás alapján a fentebb elfoglalt jogi álláspontból folyóan a K. T. 353. és 356. § ai értelmében a szerződési ár és a teljesítés helyén és idejekor jegyzett piaczi ár közti különbözetet azért nem követelheti, mert ilyen különbözet a szerződési ár és az 1915 évi márczius hó 31-én jegyzett piaczi ár között nincsen. Anyagjogi szabályt sért tehát a felebbezési bíróságnak az alperest a szerződési ár és az 1915. évi április 12-én volt piaczi ár közötti különbözetben. 14. I. A háború kiütése előtti időben (1914. évi május hó 13) kötött szerződésre alapitott kereseti igény megbirálásánál a szorgalmazott teljesítésnek a jelenlegi időben való eszközlése szempontjából nem hagyható figyelmen kivül az, hogy habár a háborúnak — önmagában véve — nincsen a szerződéses kötelmeket megszüntető ere hatalmi jelentősége és hatálya; az eset körülményeihez képest azonban mégis különösen méltánylandók a háború szükségszerű okozataiként — a kötelezett fél hibája nélkül — Jelentkező azok a nehézségek és akadályok, a melyek adott esetben a szerződésszerű teljesítés lehetőségét a kötelezett félre nézve jogilag számbavehetö módon befolyásolják. — II. Az időközben a háborús viszonyok folytáu ötszörös árra emelkedett zsírárunak a szállítását, a vevő a késedelmes eladótól nem követelheti, hanem csakis azt az árkülönbözetet, a mely a szerződési és a teljesítési időben létezett vételár között mutatkozik. (500°/o-os áremelkedés) (M. kir. Curia 1999/91U. P. VIII. sz. — 1916. november 15.) M. kir. Curia: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében előadott tényállásnak a Pp. 534. §-ában megjelölt alapok valamelyikére visszavezethető panaszszal meg nem lámadott, ezért a felülvizsgálatnak alapul szolgáló abból a részéből, a melyben az állapíttatott meg, hogy a vevő felperes az eladó alperessel az A) alatti szerint kötött adásvételi ügylet tárgyát tevő árunak (disznózsírnak) keresetbe vett részét az alperes képviselőjénél 1914 évi augusztus és szeptember hónapokban (az erre nézve a szerződésben meghatározott időben) lehívta s ezt a lehívást az emiitett képviselő az alperesnek az ezzel való közlés által tudtul adta : jogilag az következik, hogy ez a lehívás az alperessel szemben hatályos volt és a fenti közlésnél fogva közömbös az idetartozó alperesi felülvizsgálati panaszban előterjesztett az a tényállás, a melyből — a panasz szerint — jogilag az következnék, hogy a képviselő képviseleti jogának a panaszban megjelölt korlátoltt ságánál fogva a hozzá intézett fenti lehivásaz alperesre kiterjedő hatálylyal el nem fogadhatta. A felebbezési bíróság ítéletében előadott tényállásnak, az erre nézve fentebb előadott, ide is találó vonatkozó indokolásánál fogva a felülvizsgálatnak szintén alapjául szolgáló abból a további részéből pedig, a mely szerint a kereseti árunak az ára a fentjelzett hónapokban lényegesen nem emelkedett: jogilag az következik, hogy a szóban forgó szerződésnek szerződésszerű teljesítése az alperesre nézve a teljesítési határidőben lehetetlen nem volt. Ezekből folyóan tehát a felülvizsgálati bíróság jogilag megállapítja azt, hogy alperes ennek a szerződésnek még nem teljesített részét a hozzá a felperes által jogszerűen intézett, fenti lehívás folytán a jelen kereset tárgyát tevő áruból a felebbezési bíróság által megítélt menynyiségnek a felperes részére a szerződésileg kikötött időhatárig (1914. évi szept 30-ikáig) való szerződésszerű szolgáltatásával teljesíteni volt köteles. A teljesítésre irányuló jelen keresetnek azonban ennek daczára sem lehetett helyt adni. A háború kiütése előtti időben (1914. évi május hó 13-ikán) kötött fenti szerződésre alapított jelen kereseti igény megbirálásánál ugyanis a szorgalmazott teljesítésnek a jelenlegi időben való eszközlése szempontjából nem hagyható figyelmen kivül az, hogy habár a háborúnak — önmagában véve — nincsen a szerződéses kötelmeket megszüntető erőhatalmi jelentősége és hatálya ; az eset körülményeihez képest azonban mégis különlegesen méltánylandók a háború szükségszerű okozataiként — a kötelezett fél hibája nélkül—jelentkező azok a nehézségek és akadályok, amelyek adott esetben a szerződésszerű teljesítés lehetőségét a kötelezett félre nézve jogilag számbavehető módon befolyásolják. Ilyen külön mél tánylást igénylő körülményként kell a jelen esetben számba venni azt, hogy a kereseti árunak jelenlegi maximált ára 100 kilogrammonként 852 K; a mit szembeállítva a 100 kilogrammonkénti szerződési vételárral 153 K-