Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 23-24. szám - Magyar ipari közigazgatási jog

23—24 sz. Kereskedelmi Jog 239 datlan hitelezők részéről különben könnyen előfor­dulhatnának. A Javaslat tehát e rendelkezésekkel nem akar uj problémákat felvetni és vitát provokálni ; czélja tulajdonképen nem is más, mint a Ptkv. Tervezet Második Szövege 1052. és 1054. §§ álnak már most törvényerőre emelése. Amennyire helyes a javaslatokban lefektetett elvek életbeléptetése ha a rendes viszonyokra al­kalmazása, kételyünk van mégis az iránt, vájjon a rövid elévülési idő nem fog-e erősen ránehezedni a há­borúból hazatérő adósokra, akik elpusztult gazda­ságukat kell, hogy előbb rendbehozzák s akik hosszabb elévülési idő mellett esetleg több kímé­letre számíthattak volna hitelezőik részérül. Azt hisszük, hogy ezek érdekében, valamint egyáltalá­ban a háborúban résztvevő, ugy hitelezők, mint adósok érdekében külön kormányintézkedés szük­sége fog beállani. De még valamit nélkülözünk a Javaslatokban. A nemzetközi forgalomban a követelések nem lesz­nek oly gyorsan érvényosithetők. A háború befe­jezése után ellenségeinkkel a normális külkereske­delmi viszonyok csak lassan és zökkenésekkel fog­nak helyreállni. Adós és hitelező nem fogják köny­nyen megtalálni, vagy ha igen, megérteni egymást. A háború nemcsak nálunk okozott pusztításokat személyekben és vagyonokban, hanem odaát is. Ezen követelések elévülésére külön és hosszabb lejá­ratú határidőket tartunk kívánatosnak. Sőt, mint­hogy e nehézségek, ha nem is oly nagy mérvben, a semleges országokkal való forgalomban is fenn­állanak, azok tekintetében a három évi elévülést szinten rövidnek tartjuk. Egy további törvényjavaslat a kir. közjegy­zők dijainak szabályozásáról szól. A felügyelő bizottsági tagok helyettesít­hetőségéről értekezik a Leipziger Zeitschrift egyik utóbbi számában Bondi Félix igazságügyi tanácsos. Kiindulva a felügyelő bizottsági tagok hadbavanulása folytán gyakorta beállott zavarokból, arra az eredményre jut, hogy akár katonai szol­gálat, akár valamely más el nem hárítható akadály esetére a felügyelő bizottság tagjai helyettesíthetők mások által. A szerző legegyszerűbben megoldható­nak oly módon tartaná a kérdést, ha a közgyűlés eredetileg már Í3 választana pót felügyelő bizott­sági tagokat, akik akadályoztatás esetére ellátnák a helyettesítést, anélkül azonban, hogy az akadá­lyoztatás elháríthatatlansága bárki részéről is felül­vizsgálható lehetne. A helyettesek és helyettesitettek felelőssége azonban egyenlő elvek szerint nyerne szabályozást. Sőt az esetben, midőn az alapszabályok szerint valamely intézkedés keresztülvitelének vala­mennyi felügyelő bizottsági tag beleegyezése a fel­tétele, a helyette* tagok hozzájárulása Í3 kikérendő volna. Egy esetet idéz Bondi a német birodalmi törvényszék gyakorlatából, midőn egy még nem is létező személynek, a megválasztandó főpolgár­mesternek felügyelő bizottsági tagul való meg­választását is érvényesnek mondta ki a birÓ3ág, midőn az alapszabályok szerint az állami czélokat szolgáló vállalatnak a főpolgármester mindenkori tagjaként volt kijelölve. Annyira azonban már a szerző sem megy el, hogy a felügyelő bizottsági tagnak bizonyos szűkebb körből való kiválasztását a közgyűlés által másra bizhatónak tartaná A név­szerinti megjelölés helyett azonban elegendő a választásnál a megválasztottnak speciális és az összetévesztett kizáró hivatalos uton is megállapít­ható ismérvei szerint való megjelölése. (Például X és Y czég főnöke stb.i Viszont érvényes a szerző véleménye 3zerint az oly választás is, amely csupán bizonyos a jövőben beálló időponttól kezdődőleg engedi meg a felügyelő bizottsági tagsághoz fűződő jogok é3 kötelezettségek tényleges viselését. Mind­ezen tételek megállapítása mellett azonban helyesen utal a szerző arra, hogy adott esetben végered­ményben még is csak az alapszabályokból és az adott viszonyokból állapitható meg a választásnak és közreműködésnek tiltott vagy megengedett volta. Részletekben történő teljesítés eset re a szállítási szerződéseknél a kifogásolást a vevő nem tartozik mindegyik részlet átvétele után külön megtenni, tekintve, hogy az egyes szállításokat nem lehet önálló ügyleteknek tekinteni. A vevő kellő időben él kifogásolási jogával, ha az észlelt hiányokat az utolsó szállítmány átvétele után hozza az eladó tudomására. (Hamburgi főtörvény3zék Bf. 300,1916.) Hozzájárulásnak minősítette a hallga­tást a frankfurti főtörvényszék az eladó ajánlatá­hoz, midőn ezt a forgalomban követett szokások és az általános gyakorlat szerint az ajánlattevővel való egyetértésnek kellett tekinteni. Az eladó ugyanig arról értesítette a vevőt, hogy a háború kitörése következtében beállott szállítási akadályok követ­keztében az Amerikából származó áru szállításától visszalép. A vevő e bejelentésre csupán 6 hét múlva válaszolt és midőn az eladó megmaradt ere­deti álláspontja mellett, a szállítást többet nem követelte, az eladóval uj ügyleteket kötött anélkül, hogy ezen nem teljesített ügyletre újból visszatért volna. Ez a magatartás azonban nern egyéb, mint az eladó bejelentéséhez, a 3zállitás megtagadásához való hozzájárulás, amely kizárja, hogy utóbb a teljesítés bírói uton mégis követelhető lehessen. (4. U. 75/1916.) Jegyezzünk hadikölcsönt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom