Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - Az igénybevétel (rekvirálás) a kiviteli tilalom és a hatósági árszabás hatása a szállítási ügyletekre. 2. [r.]

1—2. Kereskedelmi Jog ügyletet meg is kötötte. Közben a háború kitört Anglia és Németország közt, mégis az eladó ennek utána 1914. évi augusztus hó 11-én, majd az angol-osztrák-mag) ar hadüzenet után 1914. évi augusztus 13-án a vevőhez intézett leveleiben nem értesítette ezt arról, hogy Angliából rézgálicz be nem szerezhető. Erről a vevőt csak 1914. évi november hó 26-án kelt levelében értesítette. E tényállás a'ap án a m. kir. Curia kimondta, hogy az eladó kártérítési kötelezettséggel tartozik arra a kárra nézve, amit a vevő szenvedett az által, hogy alperes őt az ügylet stornirozásáról nem értesítette. A m. kir. Curiának 1916. évi május hó 12. napján P. IV. 11.003/1915. sz. a. kelt határozata idevonatkozólag azt mondja, hogy mivel az eladó alperes a vevő felperest a fentebb említett levelekben „nem értesítette arról, hogy a háborúra tekintettel Angliából rézgálicz be nem szerezhető, a felperes joggal azon hiedelemben lehetett, hogy a különben angol eredetű rézgálicznak nagyban való adásvételével is foglalkozó alperesnek a felperes részére eladott négy waggon rézgálicza raktáron van ; az alperesnek pedig a kereskedelmi forgalomban egymás iránt megkívántató hűségnél és bizalomnál fogva kötelessége lett volna felperest 1914. évi augusztus 13-ika után nyomban értesíteni arról, hogy a kitört háború miatt a rézgáliczot szerződésszerüleg be nem szerezheti és ezáltal módot adni a felperesnek, hogy szükségletét más módon szerezze be; minthogy azonban alperes ezt tenni elmulasztotta és felperest erről csak 1914. évi november hó 26-án kelt levelével értesítette vétett a kellő kereskedelmi gondosság ellen." A szerződő fél részéről megkívántató jóhiszemű gondosság szerepel a m. kir Curiának 1916. évi szeptember hó 21.-én P. IV. 744 sz. határozatában is, ahol kimondatott, hogy amikor az eladó a szállítást a háború folytán beállott akadályok megszűnte és a rendes állapotok helyreállása idejére kérte elhalasztani, akkor a kereskedőtől megkívánt rendes gondosság, jóhiszeműség és bizalom magával hozta volna azt, hogy a vevő, nehogy az ügylet miként való lebonyolithatása iránt az eladó bizonytalanságban maradjon, értesítse az eladót arról, hogy a kérelemhez hozzá nem járul és az áru azonnal való szállításához ragaszkodik, illetőleg nem teljesítés esetén kártérítést követel. Mivel azonban a vevő ilyen nyilatkozatot nem tett, a m. kir. Curia őt a teljesítés felfüggesztéséhez hozzájárultnak tekintette és a háború alatt nem teljesítés miatt kárkövetelését elutasította. Ugyancsak a forgalmi életben megkívántató jóhiszeműség megsértését látta fennforogni a m. kir. Curia a következő esetben. Az alperes a háború alatt általa előállított maláta szállítására kötelezte magát. Az áru egy részét leszállította; akkor kormányhatósági rendelet a további malátagyártást beszüntette, de a már elkészített maláta forgalmát nem tilalmazta. A fellebbezési bíróság tényállása szerint az alperesnek a malátagyártás megszüntetésekor volt a más vevők részére lekötött malátán felül annyi malátája, amennyit felperesnek a korábban létesült jogügylet alapján szállítani köteles volt. A m. kir. Curia 1916. évi október hó 13.-án P. IV. 132. sz. a. kelt ítéletével az alperest marasztaló fellebbezési bírósági ítéletet helybenhagyta: , mert a szállítani kötelezett árunak további előállítását tiltó rendelkezés nem teszi jogilag lehetetlenné a már előállított árunak az előállítás beszüntetése után való időben a vevő részére való elszállítását." Az előadottakból kitűnik, hogy a m. kir. Curia arra is figyelemmel volt, hogy az adóst ne érje sérelem, ha van ugyan kész áruja, melynek további készítése betiltatott, de ez az áru nem elegendő a betiltásig elvállalt összes szállítások teljesítésére. Amennyiben a fellebbezési bíróság azt a tényt állapította volna meg hogy alperesnek a betiltáskor meglevő összes kötelezettségeinek csak részleges teljesítésére lett volna elegendő, akkor bizonyára csak részleges teljesítésre lett volna az alperes kötelezve. Végül a kiviteli tilalom hatásáról kívánunk néhány szót elmondani. A kiviteli tilalom jogilag teszi lehetetlenné a belföldi adósnak, hogy külföldi hitelezőjének a kiviteli tilalom előtt lekötött árut elküldhesse. A szerződés teljesítése tehát az adós hibáján kívül válik utólagosan lehetetlenné. Ez természetesen maga után vonja az ügylet hatályosságának megszűnését. Ez a jogi álláspont jutott érvényre m. kir, Curiának 1913. évi október hó 13. napján P. IV. 498 sz. a. kelt ítéletében is, amely szerint: „az adós felszabadul a teljesítés kötelezettsége alul, ha a szolgáltatás hibáján kivül, habár csak a hitelezővel szemben lehetetlenné válik A teljesités kötelezettsége alul felszaba-