Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 21-22. szám - Háborús alaptőke-felemelések

21—22. sz. Kerskedelmi Jog 215 hadvezetőség azt az árut, amelyet a vele szerződő valamely, a bűnösség megállapítására alkalmas okból nem szállított, a kikötöttnél olcsóbb árban tudott más forrásból beszerezni, a szállító szerződésszegése tehát a kincstár számára tényleges haszonnal járt. Ily esetben kár nem lévén, a kártérítési alap fenforgása daczára sincsen helye kártérítés megállapitásának. Ilyen körülmények tehát azok, amelyeknek önálló elbírálására jogosult a polgári bíróság4), mikor is semmi sem fogja gátolni abban, hogy legjobb belátása szerint alkalmazhassa azokat a jogszabályokat, amelyek a lex specziális által abszorbeálva és hatályukban felfüggesztve nincsenek. A véres kard, amelyet a fentebb már több izben hivatkozott czikk körülhordoz, nyugodtan visszadugható hüvelyébe. Mint láttuk, a kir. Curia döntése csupán a már évek során át követett— sőt a német felsőbíróság gyakorlatábansj is kifejezésre juttatott — elvek következetes alkalmazásának eredménye, nem pedig .a bizonyítási teher törvényes szabályainak rendelettel való megsemmisítése." II y a encore des juges á Berlin ! *) Nézetünket támogatja a fentebb (213. lapon) c) alatt hivatkozott döntés is. 5) Lásd R. G. 1884. III. 17.. 927 784. II sz. határozatban kimondott és még hatályban levő elvet Entskheidungen XIII. 14ÍJ. Az irodalomban is ebben zz értelemben döntötték el a kérdést. Legújabb feldolgozását a vonatkzzó anyagnak lásd Schötensack : ,Zur L'rteiissystematik des Straf- und ZIvilprocesses. (Rechtsgang.i ^Háborús alaptőke-felemelések Ez a szörnyű katasztrófa számtalan gazdasági jóiol^atást dönt napról-napra halomra. Ha valaki békében azt állította volna, hogy a világháboiu az ipari vállalatokat és pénzintézeteket rohamo3 tökeemelésekre fogja késztetni, azt. egyszerűen kinevették volna. És mégis mit látunk ? A lehetetlen^ az elképzelhetetlen, — vaskos valósággá vált. Az alaptőke-felemelés, — a békés, egészséges fejlődés és üzletkibővités kisérőjo — eddig nem tapasztalt jelentöségro emelkedett a háború kellős közepében. A „Magyar Nerazetgazda"" azt az érdekes bírt közli, hogy a német birodalmi kormány szakítva a német Kt. liberális rendszerével, az alaptőke-felemelés keresztülvitelét kormányhalósáyi engedélyhez kívánja kötni. Ennek oka az vo'na, hogy a mind gyakrabban ismétlődő tőkeemelések a rendelkezésre álló tőkéket elvonják a hadikölcsönöktől. Minthogy nálunk nagyon is meg van a hajlandóság arra, hogy valamit csupán csak azért csináljunk meg, mert a németek is megcsinálták, kívánatosnak tartjuk a háborús alaptőke felemelésekkel szemben való állásfoglalásnál mérlegelendő szempontoknak közelebbi vizsgálását. Ha kutatjuk a mostani tömeges tőkeemelések okait, mindenekelőtt egy disz inkeziót kell megtennünk. Emelik a tőkét azok az ipari részvénytársaságok, amelyeket a háborús, rendkívüli viszonyok nem várt nyereséghez juttattak ; de elárasztják uj részvényeikkel a kereskedelmi forgalmat jénzinté zeteink is, kezdve a legkisebb vidéki intézeten, fel a leghatalmasabb bankjainkig. A kedvező konjunktúrák közzé jutott ipari vállalatok tőkeemelésének főleg két oka van. Az egyik, a közelebb fekvő: lehetőleg kivonni a tekintélyes jövedelem egy részét a hadi nyereségadó alól, aminek az a módja, hogy a jövedelem egy részét — u. n. ingyen részvény kibocsátásával — tőkésítik. Messzebb fekvő ok : a vállalat megerősítése, az üzem kiterjesztése és folvértezése a bekével beköszöntő óriási feladatokhoz. A pénzintézetek azonban mindenekelőtt azért bocsátanak ki uj részvényeket, mert óriási a kereslet a jó papírok után. A háborús nyereségekből képződött tőke elhelyezést keres. A forgalomban levő részvények nem elégítik ki a keresletet; szükséges tehát uj részvényeknek a kibocsátása, amely araellett, hogy a kereslet szükségleteit kielégíti, egyúttal tekintélyes tőkét köt le a pénzintézeteknél, amelynek segítségével utóbbiak is abba a helyzetbe kerülnek, hogy megkü/djenek a béke korszakában reájuk nehezedő, megnagyobbodott feladatokkal. Másik fő oka a pénzintézeti tőkeemeléseknek a hihetetlen módon megszaporodott betéteknek konzerválása A pénzintézeteknek eminens érdeke, hogy a náluk elhelyezett betéteket vagy legalább azoknak egy tekintélyes részét állandósítsák. Erre azonban sok kilátásuk nincsen, mert a kétségtelenül elkövetkező vagyoni adó a most összehalmozott betétek tekintélyes részét ki fogja vonui a bankok kezéből. Abban az esetben azonban, ha az intézet uj részvényt bocsát ki, módot ad a betevőnek arra, hogy betétjét részvény alakjában a bank állandó rendelkezésére bocsássa. Az iménti vizsgálódás is már kétségtelf-imé te3zi, hogy a háborús tőkeemeléseket koránt sem lehet a visszaélések, az egészségtelen kinövések üldözendő kategóriáiba sorolni. Ellenk<zőleg azokat a háborús, do még inkább az árnyékát előrevető átmeneti közgazdaság vas törvényei hivták életre. E<ek a tökeemelések akár az ipari vállalatok, akár a bankok valósítsák meg és akár a jövedelemből, akár uj tőkék lekötésével valósuljanak meg, közgazdasági szempontból csak hasznos és áldásos