Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 19-20. szám - Juristische Grundlehre

198 Kereskedelmi Jog 19-20. sz. HAZAI JOGGYAKORLAT. Moratórium. 144. A negyedik moratórium-rendelet 27. ^-ában megjelölt felhívásnál nem az a döntő, hogy az azt tartalmazó ajánlott levél szabályosan kézbesittetett-e a czimzettnek, hanem hogy a czimzett a felhívásról tudomást szerezzen. (M. kir. Curia 7979/1916. P. IV. sz. — 1911. szeptember 14.) M. kir. Curia : A felperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A negyedik moratórium-rendelet 27. §-ában megjelölt felhívás tekintetében nem az a döntő, hogy az azt tartalmazó ajánlott levél a postai kezelési szabályoknak megfelelő módon kézbesittetett-e a czimzettnek, hanem az, hogy a czimzett a tényleg hozzá intézett felhívásról tudomást szerezzen ; közömbös tehát az, hogy az időközben elhalt biztosítottnak a hozzá az alperes által a nem vitás perbeli tényállás szerint 1915. évi január hó 11-én feladott 4. alatti ajánlott levél kézbesítésének megkísérlése alkalmával Tatatóvároson vagy í Dunakeszin volt e a rendes lakása s hogy ő a czimére érkezendő ajánlott leveleknek átvételére az atyját a postával szemben hatályos módon felhatalmazta-e vagy sem? A meg nem támadott ténymegállapítás szerint az alperes a biztosítottat a fentebb megjelölt ajánlott levélben arra hívta fel, hogy az 1914. évi július hó 30-án esedékes biztosítási díjtartozásának 25%-át 30 napon belül fizesse be, mert ellenkező esetben a jelen keresetnek alapjául szolgáló biztosítási szerződést megszünteti; tényként van megállapítva az is, hogy ezt azaján- I lott levelet az annak megérkeztekor távol volt czimzett helyett az átvételi elismervényt a fia vagyis a biztosított nevének aláírásával ellátva az atyja, S. F. vette át. Ezzel a megállapított ténynyel, valamint azzal a körülménynyel szemben, hogy a felperes a felebbezési bírósági ítélete szerint azt is vitatta, hogy a biztosított a felhívásban megjelölt díjtartozását az 1915. évi január vagy február hóban, tehát a 4. alatti levél feladása utáni időben rendezte is, a közönséges élettapasztalatokat is szem előtt tartva, nem lehet súlyt helyezni arra a felperesi ellenvetésre, hogy a biztosított a 4. alatti levélbeli felhívásról tudomással nem bírt s ugy a felhívás sikertelenségének jogkövetkezményei vele szemben beállottak, amiből önként folyik, hogy az alperes a biztosítást joghatályosan szüntette meg. A felebbezési bíróság döntése tehát anyagi jogszabályt nem sért. Szavatosság. 145. A ház oromzatáról lehullott törmelék leesésével okozott sérülésért a ház tulajdonosa csak az ő vagy megbízottjának vétkessége esetén felelős. (M. kir. Curia 4213/1916. Rp. IV. sz. — 1917. május 8.) Betéti társaság. 146. A betéti társaság beltagja a társaság részére közvetített adásvételi ügylet után közvetítési dijat joghatályosan ki nem köthet. (M. kir. Curia 1414/1917. P. VIII. sz. — 1917. szeptember 5J M. kir. Curia: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság ítéletében megállapított nem vitás tényállás szerint alperes a L. J. és fia czégnek eladta a budapesti S. ut 92. sz. a. fekvő ingatlanát 200.000 kor. vételárban, az sem vitás, hogy az adásvételi szerződést alperessel L. A. felperes, a L. J. és fia czég, betéti társaság, egyedüli beltagja kötötte meg, a vonatkozó szerződést pedig felperes, a czég egyik czégjegyzésre is jogosított alkalmazottja, T. M. irta a czég részéről alá, végre, hogy a nevezett betéti társaságnak a Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság, valamint a H. és Sch. bécsi czég a kültagjai. Felperes az emiitett adásvételi szerződés közvetítéséért az eladó alperes által állítólag kötelezett közvetitési dij 3000 kor. hátralékát követeli a jelen perrel alperestől. Eldöntendő jogkérdés az, hogy L. A. felperes, a vevő czég egyedüli beltagja, közvetítőként szerepelhetett-e az említett adásvétel létrehozásánál s az eladó alperestől köthetett-e ki magának jogszerűen közvetitési dijat ? Közvetítő jogilag az a harmadik személy, a ki a szerződő feleket összehozza s az ügylet létesítésénél közbenjár. Felperes a vevő betéti társaságnak képviseletére (K. T. 128. §.) üzletvezetésére (K. T. 133. §.), személyesen felelős egyedüli beltagja lévén, s a K. T. 141. §-a szerint a betéti társaság javára jogokat és kötelezettségeket csak az ő cselekményei állapítván meg, olyan harmadik személynek, aki a szóban forgó adásvétel létesítésénél jogi értelemben vett közvetítőként eljárhatott és magának a vele szerződött alperestől közvetitési dijat köthetett volna ki, annál kevésbé tekinthető, mert az a tevékenység, melyet az adásvétel létesítésénél kifejtett, önmagának, mint a vevő betéti társas czég kültagjaival szemben is felelős egyedüli beltagjának a vevő czégétől el nem választható saját érdekét szolgálta. Ilyen tevékenységért pedig felperesnek közvetitési díjhoz jogczime nem lévén, azt alperes eladóval szemben jogszerűen ki sem köthette.