Kereskedelmi jog, 1917 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1917 / 1-2. szám - A biztosítási joggyakorlat 1916-ban

4 seletére jogosított személynek, de nem valamely alkalmazottjának a cselekménye állapithatja meg, abból a helyes felfogásból indulván ki, hogy valamely jogi személy képviseletére nem hivatott alárendelt meghatalmazottjának a cselekménye avagy mulasztása, a jogi személy terhére nem eshetik, hacsak megbízása körében nem járt el. Ennek a határozatnak gyakorlati jelentősége különösen abban nyilvánul, hogy a jogi személy által kötött biztosításban érvényre juttatja azt az elvet, hogy a jogi személynek terhére nem tudható be valamely olyan a jogiszemély képviseletére nem jogosított személynek a vétkessége, amely a jogi személy alkalmazásában áll ugyan, de vétkes eljárásában sem mint általános, sem mint különös megbízott nem járt el és nem járhatott el annak képviseletében. Az életbiztosítás terén is találunk az ez évi felsőbirósági határozatok között egynehányat, melyeket e helyütt ki kell emelni. így a többiek között azt a határozatot, amelyben a kereskedelmi törv. 504. §-a szerint a biztosításból kizárt öngyilkosságnak biztosított voltára a biztosítási feltételekben megállapított időtartamra vonatkozó kikötés ugy értelmeztetett, hogy nem elég, ha a biztosítási dij erre az időtartamra már lefizettetett, hanem ennek az időtartamnak naptárilag le kellett telni, vagyis például a biztosítás fennállásának 3-ik éve után biztosítottnak tekintendő öngyilkosság esetében a megállapított biztosítási összeg csak ugy követelhető, ha a megállapított 3 év a biztositás létrejöttétől számítottan naptárilag már tényleg letelt.7) A kedvezményezett jogállására nézve pedig az a kijelentés foglaltatik az elébb megjelölt határozatban, hogyha a kötvény szerint a biztosításból eredő összes jogok az ügylet megkötésével egyidejűleg a kedvezményezettre ruháztattak át, ez a biztosításból eredő összes jogokat már az i^ügylet létrejöttekor megszerezte, tehát azokat a biztosított esemény bekövetkezte előtt is gyakorolhatja, nevezetesen gyakorolhatja a jogosult részére biztosított visszavásárlási jogot is. A birói gyakorlatnak mindezideig az volt az álláspontja, hogy a kedvezményezett az életbiztosításban csakis a biztosított esemény bekövetkeztével szerzi meg a biztosításból eredő jogokat és ebbeli állás7J Lásd a Curiának 1916. május 18-án 10.528/915. si, a. határozatát, foglalásában odáig ment, hogy olyan esetben például, amelyben a biztosítási kötvény még a biztosított életében egy harmadikra átruháztatott, a biztosítottat feljogosítottnak jelentette ki utóbb a biztosítási kötvényt joghatályosan elzálogosítani, mert ezt az átruházást nem tartotta másnak, mint kedvezményezett helyettesítésnek.8) Hogy most ettől a gyakorlattól eltértek, ez arra látszik visszavezethetőnek, hogy a régebbi gyakorlatban a kedvezményezettnek a biztosítotthoz való jogviszonyáról volt szó, ebben az ujabb fentebbi határozatban pedig a kedvezményezettnek a biztosító elleni joga nyert megállapítást. A hadi biztositás területén is találkozunk olyan határozattal, amely mélyreható szocziális jelentőségénél fogva annyival inkább érdemelt figyelmet, mert következményeiben számol azokkal az életviszonyokkal, amelyek a háború folytán előállottak. Egy adott esetben ugyanis a biztosító társaság a biztosított halála esetére kötelezett biztosítási összeg kifizetését abból az okból tagadta meg, mert a biztosított népfölkelői szolgálatra behivatván, ezt a körülményt be nem jelentette, és igy a biztosítási szerződés a biztosítási feltételek értelmében a háború koczkázatára ki nem terjesztetvén, a biztosított a katonai szolgálat közben bekövetkezett halála nem tekinthető biztosítottnak. A kir. Curia azonban határozatában9) a biztosító társaságot a biztosítási összeg megfizetésére kötelezte, abból indulván ki, hogy a biztosítási feltételekben a keresk. törv. 507. § a a'apján kiköthető ugyan, hogy a hadköteles egyének biztosítása a háború koczkázatára ki van zárva, hacsak a szerződés a háború koczkázatára ki nem terjesztetett, minthogy azonban a háború koczkázata alatt csakis olyan események értendők,amelyeka hadbavonult életét és testi épségét hadimüveletek előkészítése vagy lebonyolítása közben az ezekkel a hadimüveletekkel természetszerűen járó veszélyekben közvetlenül fenyegetik s amelyek a hadimüveletekben való részvétel folytán idézik elő közvetlenül vagy közvetve a hadiszolgálatot teljesítőnek halálát, a hadbavonult biztosítottnak nem a harcztéren, hanem csak helyőrségi szolgálat közben és nem a háborúval kapcsolatos veszély folytán bekövetkezett halála, nem tekinthető a háború koczkázatával járó s igy a biztosításból kizárt 8) Lásd a Curiának 1363/915. sz. a. határozatát. 9/ Lásd a kir. Curiának 2798/916. sz. a. határozatát.