Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés

1—2. sz peresnek az a védekezése, hogy a jelenlegi viszonyok mellett nyers ásványolajat az ásványolajfinomitó gyárak, beszerezni nem tudnak és hogy ennélfogva tényleg fennakadás állott be az ásványolajíinomrásban és a melléktermények termelésében. Ily körülmények között s miután a becsatolt kötéslevelek tanúsítják, hogy alperes a felperes irányában vállalt szállítási kötelezettség teljesítése végett a per tárgyát képező gázolajban megfelelő fedezeti vételeket eszközölt, ámde ugyancsak a csatolt levelek szerint az eladó gyárak a szállítást megtagadták, tényként megállapítható, hogy alperes, bár a kellő kereskedői gondossággal járt el, szállítási kötelezettségének ezidő szerint önhibáján kívül nem képes megfelelni, ennélfogva a bíróság lenforgónak találja a kötlevélben kifejezetten is kikötött vis major esetét, ugy hogy alperes a fenti rendkívüli viszonyok tartamára a további szállítás alól mentesült. Ezzel szemben felperesnek az az állítása, hogy alperesnek a hátralék leszállításához szükséges gázolajkészlete volt, az alperes tagadásával szemben igazolva semmivel nincsen Ami pedig azt a további ellenvetést illeti, hogy alperes a szerződés teljesítéséhez szükséges gázolajat, bár jelentékenyen drágább áron. ma is beszerezheti, ez azért nem érdemel bírói figyelmet, mert még ha ily beszerzés a hadsereg czéljaira szolgáló s evégre lefoglalt mennyiségen felül a szerződés teljesítéséhez kel!ő mennyiségben most lehető volna is, alperesre nézve s a szállítás teljesitése az ezen áruczikkben felperes szerint is beállott rendkívüli árdrágulás folytán oly súlyos terhet róna, melynek viselésére alperes — még el is tekintve a fenti vis major kikötéstől — azért sem kötelezhető, mert ha igaz is, hogy előre történt eladásoknál az eladó az eladott áru árában az időközben változott konjunktúrák folytán előállott esetleg jelentékeny drágulás koczkázatát is mindenkor és feltétlenül viselni tartozik, és ezen koczkázat viselése alól a kereskedelmi forgalom biztosságának alapjaiban való megrenditése nélkül fel sem menthető, ámde a jelen esetben a szóban levő nagymérvű árdrágulás nem a gazdasági életben rendszerint előforduló konjunktúraváltozásban leli magyarázatát, hanem folyománya az a háborúnak, már pedig az ebből származott koczkázatot alperes sem nem vállalta magára, sem azt viselni nem tartozik. 17. A kikötésnek: „októberi kötések N. N. nek szállitandók Budapest gabonatőzsde" a tőzsdei szokás szerint azaz — értelme, hogy a vivőnek áll jogában az általa későbbi ármegállapításra veti (Spannurg) áru vételárának meghatározása olykép, hogy a kötlevélben megjelölt teljesítési határidőn télül általa szabadon választható bármely napon átad az eladónak, illetve az általa megjelölt személynek (jelen esetben tehát N. N. gabonaügynöknek) olyan szerződéseket, melyek alapján a másik fel, azaz az eladó a neki átadott szerződésekben megjelölt mennyiségű árunak szállítását a szerződésekben megjelölt időben és áron a megjelölt személytől vagy személyektől követelheti; a kötések szállítása, illetve az eladónak való átadása egyértelmű a vevőnek abbeli nyilatkozatával, hogy ö az általa megvett áru vételárát a szerződés szerint öt megillető jognál fogva annak az árnak alapján állapítja meg, amely ár az általa átadott kötésekben meg van jelölve s mely árrak a kötés átadása napján jegyzett tőzsdei árnak körülbelül meg kell felelnie. — A kereskedelmi forgalomban mindenkor, de különösen a háború folytán előidézett rendkívüli viszonyok között szem előtt tartandó méltányosság és különös jóhiszeműség, nemkülönben az az elv, hogy a szerzödéstszegö fél érdekeit is tartozik a szerződésbe! hü tél megvédeni és a szerződésszegőt felesleges kártól megóvni, azt kívánják, hogy mihelyt az egyik fél arról értesül, hogy a másik fél szállítási köteezettségének nem fog elegeit tenni, nyomban éljen azzal a joggal, amelyet a késedelmes féllel szemben neki a törvény, illetve a szokások biztosítanak. Különösen alkalmazandó ez az elv azon osetbcn, midőn az eladó a háború folytán úgyszólván szükségképen állandóan emelkedő árirányzatot követő árunak, mint a búzának szállítása tekintetében jelenti ki, hogy az ügyletet teljesíteni nem fogja. A C) alatti levél birtokában tehát felperes.tek az állott kötelességében, hogy azt az árumennyiséget, amelyre nézve alperes kijelentette, hogy szállítani nem fog, ennek rovására másutt nyomban megszerezze. Igaz ugyan, hogy a tőzsdei áruüzltti szokások 71. § a szerint oly esetben, midőn az egyik fél a teljesítési határidő dótt kijelenti, hogy teljesíteni nem fog, a szerződéshez hü féinfk csak jogában áll, de nem kötelessége az ezen sz'kaszban felsorolt jcgok valamelyikét gyakorolni s ha ezt nem teszi és választásáról a másik felet nem értesíti, ugy az ügyet továbbra is érvényben marad, ennek a szakasznak ezt a rendelkezését azonban a háború kitörése előtt létrejött iir-yletek tekintetében a háború által előidézett rendkívüli körülmények között alkalmazni nem lehet. (Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága 1914. nov. 30-án 2957/14 sz. hasonlóan 8295/L914. sz. a.) Alperes nyolcz nap és végrehajtás terhe mellett köteles a felperesnek 20.980 korona tőkét, ennek 1914. augusztus 10-től járó 5°/o-os kamatát, a kereseti költségnek 220 koronát tevő részét, 645 korona ügyvédi munkadijat és 315 korona ítéleti illetéket megfizetni. Felperes köteles a tőzsde pénztárába nyomban végrehajtás terhe mellett 900 korona Ítéleti illetéket befizetni. Felperesi ügyvéd dija 1700 koronában alperesé 1400 koronában állapittatik meg saját fele irányában. Ez az ítélet moratóriumra való tekintet nélkül végrehajtható. Indokok: Az A) alatti szerződés szerint alperes eladott a felperesnek 5C00 mm. búzát a kötlevélben körülirt minőségben, azzal a megállapodással, hogy az áru vélelára 100 kg.-ként 80 fillérrel, 100 kg.-nál kisebb lesz a Budapest, 1914. októberi buza árfolyamánál, akkor, ha a buza alperes által 1914. augusztusban fog szállíttatni és 100 kg.-ként 120 fii-