Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1915 / 1-2. szám - Az Ausztriával a kölcsönös végrehajtási jogsegély tárgyában kötött szerződés
Kereskedelmi Jog HflZRl JOGGYAKORLAT. Altalános. 1. A tiltott cselekményből származtatott követelés csak abban a részében nem részesíthető birói jogsegélyben, amely annak közvetlen következménye M. kir. Curia 851 1914. P. sz 1914 okt. 8-án.) M. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét feloldja és az első fokban eljárt kir. törvényszéket arra utasítja, hogy jegyzőkönyvi tárgyalás tartásával nyújtson alkalmat felperesnek arra, mikép nyilatkozhassék az iránt, hogy a kereseti követelést egészben az italmérés folytán elért nyereségből származtatja-e, avagy abban oly összeg is foglaltatik amelyet az alperes által átvett áruk vételárhátraléka czimén igényel ? Utóbbi esetben felperes a kereseti követeléseit pontosan részletezze s ide vonatkozó bizonyítékait, alperes pedig esetleges ellenbizonyitékait terjessze elő, ezeknek megtörténte s a szükséges bizonyítás foganatosítása után hozzon a kereset felett a költségek viselésére és ügyvédi járandóságok megállapítására is kiterjedő és a kifejtendőknek megfelelő határozatot Indokok: Felperes jogelődének, ki mint jegyző a község szolgálatában állott, az alperessel való az az előzetes megállapodása, hogy ennek nevére italmérési engedélyt szerez, de az az italmérési jövedelem felperest fogja il etni, alperes pedig csupán 2 fillér literenkénti jutalékban részesül, az 189?. XXV. t-cz. 3. §. 2. pontjában foglalt tilalom kijátszására, illetve az alperes által elnyert italmérési engedély alapián gyakorolható italmérési jog átengedésére irányult. Minthogy pedig italmérési jog átruházása a pénzügyi szabályok szerint tiltva van s ezenfelül felperes jogelődének eljárása nemcsak az 1899 XXV. t -cz. 3. §-ának rendelkezésébe hanem köztekintetekből a jó erkölcsökbe is ütközik, az annak alapján támasztott követelés bírói jogsegélyben nem részesíthető Ily körülmények között azt kellett vizsgálat tárgyává tenni, hogy a kereseti követelés menynyiben alapul tiltott ügyleten, mert a fentérintett jogszabály csak magára a tiltott ügyletre s az abból közvetlenül eredő követelésekre alkalmazandó, de nem terjeszthető ki olyan követelésekre is, amelyek a tiltott ügylettel közvetlen és jogczim tekintetében elválaszthatatlan kapcsolatban nincsenek. A fenforgó esetben felperes kereseti és perbeli előadásából nem tűnik ki világosan, hogy felperes csakis a tiltott ügylet által elért nyereség kiszolgáltatását követeli-e avagy azoknak a boroknak vételárát, amelyeket felperes jogelőde az alperesnek elárusitás végett átadatott? Tekintve már most, hogy a valóban átvett borok árával vagy értékével alperes abban az esetben sem gazdagodhatik jogtalanul, ha az italmérési törvény hivatkozott szakaszában foglalt tilalom kijátszására, illetve az italmérési jog átengedésére vonatkozó tiltott ügylet valóban létrejött s tekintve, hogy felperes az utóbb emiitett érvényes czimen fennálló esetleges követelését elkülönítve nem részletezte, oly czélból, hogy megállapítható legyen, vájjon a kereseti követelés egészben avagy csak részben olyan természetü-e, a melytől a birói jogsegélyt meg kell tagadni, a m. kir. curia az eljárás megfelelő kiegészítését rendelte el s e végből az alsóbiróságok ítéleteit az 1868. évi LIV. t.-cz. 108. §-a alapján feloldotta. 2. Nem erkölcstelen a kereskedők közt az a megállapodás, hogy egymás üzletét nem fogják rontani s igy jogilag érvényesíthető mivel a vitatott megállapodás szerződő felek jogos érdekeinek védelmében jött létre enélkül, hogy közérdekellenesen a forgalmat a fogyasztó közönség kárára befolyásolta volna. (Budapesti kir. Ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság. 1914. G. 654. sz. — 1914. szept. 34-én.) Üzletátruházás 3. Az üzletátvevö fe'elössége független attól, hogy talál-e fedezetet az átvett vagyonban. Az üzlet átvevcjét terhelő törvényes 'e'elösség a kereskedelmi üzletnek a törvényben feltételezett módon'való átvételen alapszik és ezen feltétel mellett az átvevő egész vagyonára kiterjed, tekintet nélkül az átvett vagyon értékére A törvényben nincs alapja annak a megkülönböztetésnek, hogy a követelés teljesedésbe ment ügyletből származik-e. A törvény indokolása is kétségtelenné teszi, hogy az átvevő az átruházónak minden az üzletből eredő kötelezettségéért felelős, nem tevén különbséget, hogy a kötelezettség minő jogalapból ered, hacsak az összefüggés a kötelezettség és az üzlet között megvan. (Budapesi kir. itélő tábla, mint felülvizsgálati bíróság. 1914 G. 695. sz. — 1914. okt. 23-án.) Részvénytársaság. 4. A közgyűlési tárgysorozatba felvett és „esetleges indítványok' czim alatt foglalt megjelölés nem elégséges annak feltüntetésére, hogy az esetleges indítványok keretében a közgyűlés igazgatósági tag elmozdítása fölött is fog határozni. (M. kir. Curia 220/1914. V. sz. — 1914. nov. 17.) A pécsi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és felperes keresetének helyt adva, az alperes részvénytársaságnak 1913 február 9-én tartott évi rendes közgyűlésén hozott s a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv 6. pontjában foglalt határozatának azt a részét, amellyel felperes igazgatósági tag az igazgatóságban viselt állásától elmozdittatott, megsemmisíti. Indokok: A K. T. 177. §-a szerint a részvénytársaság közgyűlésének tárgyai minden