Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 7-8. szám - A csődelháritó kényszeregyezség intézményének jogi szerkezete és a bíróság jogkörének meghatározása. [5. r.]

112 Seregsedblini Jog 7—8 sz. 17050/1910. sz. és ezen kir. törvényszéknek 121.557/1910. számú perhez csatolt periratokból kitűnik, hogy felperes az alperesnél történt alkalmaztatásából kifolyólag felmondási időre járó illetménye fejében 2443 K 55 fül. töke s járulékai iránt az iparhatóságnál indított panaszával az 1910. évi július hó 19-én kelt 6421/1910. számú határozattal, mely határozat felperesnek 1910. évi július hó 22-én kézbesittetett, elutasittatott, ahogy felperes a határozat kézbesítésétől számított 8 belül 1910. évi július hó 30 án a pestvidéki kir. törvényszéknél keresetét megindította ugyan de alperesnek illetékességi kifogása folytán felperes keresetét az 1910. évi október hó 28-án iktatott kérvénynyel visszavonta. Ezután felperes 1910. évi november hó 28-án 121.557/1910. szám alatt ezen kir. törvényszéknél keresetét megindította ugyan, de e keresetét az 1911. évi február hó 4-én beadott kérvénynyel visszavonta. Még ha a pestvidéki kir. törvényszéknek 1910. évi november hó 12-én hozott 17050/1910. sz. a kereset visszavonását tudomásul vevő végzés az 1893. évi XVIII. t.-cz. 28. §-a alá eső permegszüntető határozatnak lenne is tekinthető, minthogy ezen végzés a kézbesítési vevények szerint 1910. évi deczember hó 10., illetve 12-én kézbesittettek s így e végzés 1910. évi deczember hó 20-án emelkedett jogerőre, felperes ez esetben is az 1911 évi február hó 3 án beadott jelen keresetét a 30 napon tul elkésve adta be. Igaz ugyan, hogy felperes a jelen keresethez csatolt 819/1911. sz. iparhatósági határozat szerint panaszával másodízben is az iparhatósághoz fordult, s hogy e második határozatnak részére 1911. évi január hó 29-én történt kézbesítésétől számított 8 napon belül a jelen keresetet meginditotta. Minthogy azonban az 1884. XVIII. t.-cz. 176. §-a azzal a rendelkezésével, mely szerint az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek jogot ad arra, hogy a határozat kihirdetésétől 8 nap alatt igényét a törvény rendes utján érvényesíthesse, az iparhatósági döntés tárgyául szolgált igényt a közigazgatási uton bármely megismétlését kizárja, az okból a másodízben folyamatba tett iparhatósági eljárásnak joghatálya nincsen. Ennélfogva felperest elkésetten beadott keresetével elutasítani, s mint pervesztest, a perrendtartás 251. §-a értelmében a perköltség fizetésére kötelezni kellett. Alperest viszonkeresetével azért kellett elutasítani, mert viszonkövetelése saját előadása szerint a munkaviszony tartama alatt keletkezett s a szolgálati viszonyból származik. Már pedig a fent hivatkozott törvény 176. §-a értelmében e követelés elbírálása az elsőfokú iparhatóság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága elé tartozik s alperes nem is állította, hogy az iparhatóság ezen igénye tárgyában határozott volna. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel alperest viszonkeresetével elutasította, amely rész felebbezéssel megtámadva nincs, érintetlenül, felebbezett egyéb részét pedig helybenhagyja. Indokok: A fél által visszavett kereset olybá veendő, mintha az be sem adatott volna; ennélfogva és felperes által a jelen kereset előtt a pestvidéki törvényszékhez, valamint a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez 1910. évi november hó 28-án 121 557. szám alatt beadott, de visszavett keresetek annak a kérdésnek elbírálásánál, vájjon felperes igényét a bíróságnál az ipartörvény 176. §-ában megszabott határidő alatt érvényesítette, figyelembe nem jöhetnek. Ugyanez okból felperes a S. E. T. 28. §. harmadik bekezdésére sem hivatkozhatik. Minthogy pedig az előző kereseteket figyelmen kivül hagyva, tekintettel arra, hogy felperes jelen keresetét az iparhatóságnak 1910. évi július hó 22-én kézbesített határozatától számított 8 napon tul csak 1911. évi február hó 3-án indította, kétségtelen, hogy kereseti igénye az Ipartörvény 176. §-a értelmében a kereset indításakor már megszűnt. Felperes arra is hivatkozott, hogy 1911. évi január hó 27-én igényét az iparhatóságnál újból érvényesítette és hogy jelen keresetét az iparhatóságnak ujabb 1911 évi január hó 29-én kézbesített határozatától számított 8 napon belül beadta. Azonban ennek az ujabb iparhatósági eljárásnak, miként azt az elsőbiróság ítéletében helyesen kimondotta joghatálya nincs, mert az ipartörvény 176. §-ából nyilvánvaló, hogy a fél nem fordulhat igényével újból az iparhatósághoz, mert amennyiben 8 nap alatt keresetét a bíróságnál be nem adja, igénye megszűnik. Felperes tehát az iparhatóságnak 1911. évi január hó 27-én hozott ujabb határozata alapján fel nem léphet. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét az abban felhozott és felhívott indokoknál fogva helybenhagyja. Részvénytársaság. 54. Az ügyvezető igazgatónak 1912. szeptember havában felme merült s a társaság által ismert deliktumai az 1012. decz. 3-iki elbocsátást nem indokolhatják. (M. kir. Curia 226/1914V. sz. — 1914. okt. 21.) A pécsi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság: A kir. törvényszék a 91/P. 1913. sz. a. indított kereset folytán arra kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 10.000 K tőkét, ennek 1913. január hó 2. napjától járó 5°/o kamatát,