Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1915 / 7-8. szám - A teljesítés lehetetlenségének tanához
90 Az ő üzemzavara ugyanis a rizsmalomban időlegesnek látszik, nyers anyagai érintetlenek és igy könnyen feltehető, hogy ő azokat egy más malom által megerőltethette volna. De helyezkedjünk az eladóra nézve kedvezőbb álláspontra és tekintsük őt feloldottnak. De feloldottnak mi alól? Nyilvánvalólag csak az eredeti szállítási kötelezettség alól, de nem szükségképpen az esetleges egyéb szerződési kötelezettség alól. A teljesítés lehetetlensége önmagában nem hat messzebbre, mint ameddig ép terjed és nem okadatolja az egész tartozási viszony feltétlen elestét. (Die Unmöglichkeit der Leistung wirkt an sich nicht weiter, als sie reicht, begründet keinen unbedingten Wegfall des gesammten Schuldverháitnisses.) Ez fontos különösen az esetre, midőn az adós a lehetetlenné vált teljesítés helyett harmadik személy részéről megtérítést (Ersalz) kap vagy biztositótól vagy azon harmadik részéről, aki a szerződési tárgyakat vétkesen megsértette és az eladónak ennek következtében kártérítést nyújtani köteles. Majdnem valamennyi jogrendszer közkincse, hogy ezen megtérítés, a surrogátum, a lehetetlenné vált teljesítés hitelezőjének kiadandó vagy részére engedményezendő, így a római jogban 1. §., 47. 2 Dig. 16., 3., továbbá 35. §. 4. Dig. 18., 1.; igy a német Bgb. 281. §-a2) a Magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének 1171. §-a3)" Cujus est periculum eius et commodum". A törvények persze mindenütt „megtérítésről" vagy kártérítésről", tehát más vagyontételekről beszélnek, amelyeket az adós a saját más iészére kötelezett teljesítésének lehetetlensége következtében kapott. Miként áll azonban a dolog, ha az adós a teljesitési kötelezettséget lehetetlenitő mentesülés által olyan javak megtartásához jutott, amelyeket enélkül mint nyers anyagokat a teljesítéshez kellett volna felhasználni ? Igy a mi esetünkben: a tüz nélkül a malomnak a hántolt rizst kellett 2) „Erlangt der Schuldner in Folge des Umstandes, welcher die Leistung unmöglich macht, fur den geschuldeten Gegenstand einen Ersatz oder einen Ersatzanspruch, so kann der Glaubiger Herausgabe des als Ersatz Empfangenen oder Abiretung des Ersatzanspruches verlangen." 3) „Ha az adós azon körülmény alapján, amely a szolgáltatást lehetetlenné tette harmadik személytől törvénynél vagy szerződésnél fogva Kárpótlást kapott vagy követelhet: a hitelező a kapott kárpótlási összegnek vagy ez iránti követelésnek átengedését követelheti " 7—8. sz. volna szállítani; annak előállítására rizskészletéből egy megfelelő anyagot kellett volna feláldozni. A rizsszállitás alól felszabadulva, ezen nyers anyagokat megtartotta és erősen felemelt áron másutt értékesíthette. Ezen eset, amint én látom, közvetlenül a törvényekben sehol nincs szabályozva. Ennek következtében az irodalom is többnyire hallgatólag viselkedik a kérdéssel szemben. Azonban ehhez hasonló, a döntő szempontokban egyforma esetet tárgyal, ha t. i. az adós az őt mentesítő lehetetlenség folytán kiadásokat (Aufwendungen) megtakarít, amelyeket a kötelezett szolgáltatásra köteles lett volna fordítani. Az ily megtakarítások tárgyalásában a surrogátum elve alapján, tehát az adósnak a megtakarított összegek kiadási kötelezettsége mellett szólnak Schu/tz, (Archív für Civilistische Praxis 105. 13-ik old. és saját kommentárom, a Bgb. 281. §-ához C. pont)4) ellene, de csak rövid szavakkal Kirch 'Unmöglichkeit 203—4. old.) és látszólag Siber is (Plancks Kommentár zu § 281 Ziffer 2 D.). Minden esetre annyi világos, hogy ha az eladónak a teljesítés előkészítéséhez a nyers anyagot még csak meg kellett volna szerezni, ugy ezek kiadások lettek volna. Lehetetlen azonban máskép az esetet megítélni, mint fentebb kifejtettem, ha az adósnak a nyers anyagja már megvolt. Az attól való mentesülés, hogy nyers anyagokat a hitelező kielégítése végett fel kelljen használni, szintén megtakarítást jelent a kiadásokban. A Colmári Oberlandesgericht két döntésében — az egyik 1900. július 9-ről (Deutsche Juristen-Zeitung 6. köt. 536. old. 25. sz.), a másik az (Elsasslotringische Zeitschrift 26. köt. 107. oldalán, mindkettő Schiillználxs i. d. m. 13. old ) — kérdésünk közvetlenül el lett döntve és mindkét esetben tagadólag. De az indokok nem meggyőzők, azok csupán annak megállapítására szorítkoznak, hogy ilyen esetben nem lehet szó az adós jogtalan gazdagodásáról és hogy a nyersanyagon való nyereség nem az elveszett tárgy (Schuldgegenstand) megtérítése. Ezzel szemben azonban megjegyzendő, hogy itt nem a gazdagodásért való felelősség alkalmazásáról van szó, hanem az azzal rokon, 4) Igy nálunk Zsögöd. (Fejezetek kötelmi jogunk köréből. II. kötet 207. s köv. old. „Lehet, hogy az adós a lehetetlenült szolgáltatás elmaradása következtében valamit megtakarított. Ez is némikép (mintegy negatív) residuum." Szerk. Lásd : Curia 2798/1914. P sz. — 1915. márczius 2-án. Kö ölve mai számunkban. Kereskedelmi Jog