Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

5—6 sz. Kereskedelmi Jog 85 Felperesnek tehát a fentiek szerint joga volt e kár megállapítása szempontjából előleges szakértői szemlét kérni. Az előleges szemle irataiból kitűnik, hogy alperes arra meg nem idéztetett, s hogy a szemlét foganatosító bíróság hivatalból két szakértőt nevezett ki. Ezek a formai tények egymagukban nem teszik ugyan érvénytelenné az előleges szemlét, azonban, a mennyiben a szemle ismétlésének lehetősége és ténybeli oka fenforogna, ez el volna rendelhető. A jelen esetben azonban alperes nem kérte a szemle ismétlését és nem is adta elő ennek okait, minélfogva az mellőztetett, annál is inkább, mert a szemle megismétlése a vizsgálandó tárgy hiánya miatt nem is eszközölhető. A szemle adataiból a két szakértő véleménye alapján megállapítható, hogy felperes biztosított termésében jégkár történt, a melynek százalékszerinti megjelölése a keresetbeli előadásnak megfelel. A szakértők által megállapított százalékok alapján a kárösszegek kiszámítását alperes nem kifogásolván, megállapítható, hogy összes kárként 4080 kor. 52 fillért véleményeztek a szakértők. A kir. törvényszék ennek daczára figyelembe vette, hogy felperes a 3) alattiban saját maga összes kárát az ott tett részletezés sze rint 4052 kor. 24 fillérben becsülte meg; ennélfogva ezt a kárt találta megitélhetőnek, mert felperes, ki maga is ért a jégkár megbecsléséhez, a jégverés után azonnal s intenzivebb módon állapíthatta meg kárát, mint a jóval később eljárt szakértők. Felperes nagy részben pernyertes lévén, a perrendtartás 251. §-a alapján alperes viseli a perköltséget. A szemle költség 248 koronában lévén megállapítva, ezt szintén tartozik alperes megtéríteni, mint a jégkár megállapítására szükséges eljárás költségét Az 5) alatti sürgönyön alapuló ajánlatot egyezségi ajánlatnak tekintette a kir. törvényszék, mely el nem fogadtatván, figyelembe most már nem jöhet. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének elutasító részét felebbezés hiányában nem érinti; annak az alperest marasztaló rendelkezését pedig annyiban, amennyiben az alperes a felperes javára 2769 kor. 44 fül. tőke, ennek 5°/o kamata, 248 kor. előleges bírói szemleköltség, valamint 322 kor. 90 fül. perköltség fizetésére köteleztetett: helybenhagyja; egyebekben az elsőbiróság Ítéletének marasztaló részét megváltoztatja és felperest keresetének még tovább 1282 kor. 80 fül. tőke és kamata iránti részével is elutasítja. Indokok: A K. T. 481. §-a értelmében a szerződő felek, a biztosítási szerződésben a kár megállapítás módja tekintetében előzetesen is megállapodhatnak és ez a megállapodás mindkét szerződő felet egyaránt kötelezi. A közös megegyezéssel választott szakértők becslésének az eredménye is megtámadható azonban akkor, ha a szakbecsüsök eljárása nem az előre megállapított szabályok szerint történt. Az A) alatti biztosítási szerződés feltételeinek 21., 28. és 29. pontjai értelmében akár becslésénél a kár megvizsgálásának és meg állapításának minden egyes földdarabra nézve, minden egyes kárbecslő által meg kell történnie. Mert a szakértőnek olyan eljárása, hogy kárt egyáltalán nem észlelt, szabályszerűen foganatositottnak nem tekinthető. A 4) alatti kárbecslési jegyzőkönyv szerint a károsult fél kárbecslője a kárt, az összes biztosított táblák egyenként és külön-külön való megbecslése utján állapította meg. Az alperes kárbecslője és főképen a kárbecslő szakbizottság elnöke azonban az egyes táblák és földdarabok külön külön való megvizsgálása nélkül, csupán annak a kijelentésére szorítkoztak, hogy kárt egyáltalán nem észleltek. Ez az eljárás azonban a biztosítási szerződésnek a kárfelvételre vonatkozóan megállapított általános feltételei értelmében szabályszerűnek egyáltalán nem tekinthető. A biztosítási feltételekben foglalt megállapodásnak megfelelő szakbizottsági becsüs hiányában pedig a felperes nem zárható el attól, hogy kárát és annak összegét a törvénykezési eljárásban irt módon megállapíthassa. Ennélfogva a felperes kérelmére foganatosított előleges bírói szakértői szemle eredménye a kár és kárösszeg megállapítására bizonyítékul elfogadandó volt. Nincs súlya annak az érvelésnek, hogy az alperes az előleges birói szemlénél jelen nem volt, mert elmaradása az 1868 : LIV. t.-cz. 541. §-a értelmében a szemle eredményét hatályától meg nem fosztja És arra figyelemmel, hogy a törvény a szakértők számát meg nem határozza; hogy a szemléhez két aggálytalan, kellő szakismerettel biró szakértőt a bíróság nevezett ki, és hogy ezek egybehangzó véleményt nyilvánítottak, minek folytán harmadik szakértőre szükség nem is volt: nincs súlya annak az érvelésnek sem, hogy több szakértő nem alkalmaztatott. Arra való figyelemmel azonban, hogy a felperes szakbizottságot kért 3) alatti nyilatkozatában, az egyes tábláknál kevesebb kárt észlelt és jelentett be, mint a mennyit a bíróság által kinevezett szakértők egyes tételeknél találtak és arra figyelemmel, hogy a felperes, mint gazdálkodó maga is szakértő, amit keresetében és perirataiban is kiemel, valamint arra is figyelemmel, hogy a felperes a terményeket a