Kereskedelmi jog, 1915 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1915 / 5-6. szám - Szerződési klauzulák s a háború

5—6 sz. Kereskedelmi Jog 85 Felperesnek tehát a fentiek szerint joga volt e kár megállapítása szempontjából előle­ges szakértői szemlét kérni. Az előleges szemle irataiból kitűnik, hogy alperes arra meg nem idéztetett, s hogy a szemlét foganatosító bíróság hivatalból két szakértőt nevezett ki. Ezek a formai tények egymagukban nem teszik ugyan érvénytelenné az előleges szem­lét, azonban, a mennyiben a szemle ismétlésé­nek lehetősége és ténybeli oka fenforogna, ez el volna rendelhető. A jelen esetben azonban alperes nem kérte a szemle ismétlését és nem is adta elő ennek okait, minélfogva az mellőztetett, annál is in­kább, mert a szemle megismétlése a vizsgá­landó tárgy hiánya miatt nem is eszközölhető. A szemle adataiból a két szakértő véle­ménye alapján megállapítható, hogy felperes biztosított termésében jégkár történt, a mely­nek százalékszerinti megjelölése a keresetbeli előadásnak megfelel. A szakértők által megállapított százalékok alapján a kárösszegek kiszámítását alperes nem kifogásolván, megállapítható, hogy összes kár­ként 4080 kor. 52 fillért véleményeztek a szak­értők. A kir. törvényszék ennek daczára figye­lembe vette, hogy felperes a 3) alattiban saját maga összes kárát az ott tett részletezés sze rint 4052 kor. 24 fillérben becsülte meg; en­nélfogva ezt a kárt találta megitélhetőnek, mert felperes, ki maga is ért a jégkár megbecslé­séhez, a jégverés után azonnal s intenzivebb módon állapíthatta meg kárát, mint a jóval később eljárt szakértők. Felperes nagy részben pernyertes lévén, a perrendtartás 251. §-a alapján alperes viseli a perköltséget. A szemle költség 248 koronában lévén megállapítva, ezt szintén tartozik alperes meg­téríteni, mint a jégkár megállapítására szük­séges eljárás költségét Az 5) alatti sürgönyön alapuló ajánlatot egyezségi ajánlatnak tekintette a kir. törvény­szék, mely el nem fogadtatván, figyelembe most már nem jöhet. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiró­ság ítéletének elutasító részét felebbezés hiá­nyában nem érinti; annak az alperest marasztaló rendelkezé­sét pedig annyiban, amennyiben az alperes a felperes javára 2769 kor. 44 fül. tőke, ennek 5°/o kamata, 248 kor. előleges bírói szemle­költség, valamint 322 kor. 90 fül. perköltség fizetésére köteleztetett: helybenhagyja; egyebekben az elsőbiróság Ítéletének ma­rasztaló részét megváltoztatja és felperest kere­setének még tovább 1282 kor. 80 fül. tőke és kamata iránti részével is elutasítja. Indokok: A K. T. 481. §-a értelmében a szerződő felek, a biztosítási szerződésben a kár megállapítás módja tekintetében előzetesen is megállapodhatnak és ez a megállapodás mind­két szerződő felet egyaránt kötelezi. A közös megegyezéssel választott szakér­tők becslésének az eredménye is megtámad­ható azonban akkor, ha a szakbecsüsök eljá­rása nem az előre megállapított szabályok sze­rint történt. Az A) alatti biztosítási szerződés feltéte­leinek 21., 28. és 29. pontjai értelmében akár becslésénél a kár megvizsgálásának és meg állapításának minden egyes földdarabra nézve, minden egyes kárbecslő által meg kell történ­nie. Mert a szakértőnek olyan eljárása, hogy kárt egyáltalán nem észlelt, szabályszerűen fo­ganatositottnak nem tekinthető. A 4) alatti kárbecslési jegyzőkönyv szerint a károsult fél kárbecslője a kárt, az összes biztosított táblák egyenként és külön-külön való megbecslése utján állapította meg. Az alperes kárbecslője és főképen a kár­becslő szakbizottság elnöke azonban az egyes táblák és földdarabok külön külön való meg­vizsgálása nélkül, csupán annak a kijelentésére szorítkoztak, hogy kárt egyáltalán nem észleltek. Ez az eljárás azonban a biztosítási szer­ződésnek a kárfelvételre vonatkozóan megálla­pított általános feltételei értelmében szabály­szerűnek egyáltalán nem tekinthető. A biztosítási feltételekben foglalt megálla­podásnak megfelelő szakbizottsági becsüs hiá­nyában pedig a felperes nem zárható el attól, hogy kárát és annak összegét a törvénykezési eljárásban irt módon megállapíthassa. Ennélfogva a felperes kérelmére fogana­tosított előleges bírói szakértői szemle ered­ménye a kár és kárösszeg megállapítására bi­zonyítékul elfogadandó volt. Nincs súlya annak az érvelésnek, hogy az alperes az előleges birói szemlénél jelen nem volt, mert elmaradása az 1868 : LIV. t.-cz. 541. §-a értelmében a szemle eredményét hatályá­tól meg nem fosztja És arra figyelemmel, hogy a törvény a szakértők számát meg nem határozza; hogy a szemléhez két aggálytalan, kellő szakismerettel biró szakértőt a bíróság neve­zett ki, és hogy ezek egybehangzó véleményt nyil­vánítottak, minek folytán harmadik szakértőre szükség nem is volt: nincs súlya annak az érvelésnek sem, hogy több szakértő nem alkalmaztatott. Arra való figyelemmel azonban, hogy a felperes szakbizottságot kért 3) alatti nyilatko­zatában, az egyes tábláknál kevesebb kárt ész­lelt és jelentett be, mint a mennyit a bíróság által kinevezett szakértők egyes tételeknél talál­tak és arra figyelemmel, hogy a felperes, mint gazdálkodó maga is szakértő, amit keresetében és perirataiban is kiemel, valamint arra is figyelemmel, hogy a felperes a terményeket a

Next

/
Oldalképek
Tartalom