Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 3. szám - Törvényjavaslat a váltóról

T<ezmény nélkül, a kiállítás helyének külön feltüntetése is, ha a kibocsátó neve mellett valamely hely van feltüntetve. A Szabályzatnak ezek a rendelkezései, anélkül hogy a váltóforgalom érdekeit sértenék, csökkentik azokat az eseteket, amelyekben valamely formai kellék elnézése magát a váltó érvényességét támadja meg. 2. V. T.-ünk 5. §-a azt, hogy a kibocsátó a váltóban saját magát jelölje meg intézvényezettként, csakis abban az esetben tartja megengedettnek, ha a fizetés helye a kiállítás helyétől különbözik. A Szabályzat 3. §-a elejti ezt a követelményt, mert semmi elfogadható alapja sincs annak, hogy a váltóforgalmat sújtó ez a korlátozás továbbra is fenntartassák.3) 3. Eddigi jogunk felfogása szerint a telepitett váltó fogalmi alkotóeleme az. hogy a fizetés helye az intézvényezett lakóhelyétől különbözzék ; és igy ha az intézvényezettől különböző 3-ik személy is van kijelölve, az a váltó, amely az intézvényezett lakóhelyén fizetendő, nem minősítendő telepitett váltónak. Ezt az álláspontot áttörte az 1908. évi német váltónovella, amidőn az u. n. Zahlstellenwechsel-t érvényesnek ismerte el. A mi birói gyakorlatunk is tűrte ezeket a kereskedelmi forgalomban használatos váltókat. A Szabályzat 4. §-a ennek az újabb irányzatnak deferál, amidőn telepitett váltónak jelent ki minden olyan váltót, amelyet az intézvényezettől különböző harmadik személy fizet, még akkor is, ha az az intézvényezett lakóhelyén teljesiti ezt a fizetést. 4. Fontos elvi eltérés eddigi V. T.-ünktől (3. §. 2. p.) a Szabályzatban az, hogy a megtekintésre vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltóknál az 5. §. megengedi a váltóösszeg után kamatnak a kikötését. Ennek az eltérésnek indoka röviden az, hogy a határozott lejáratú váltóknál a kamat előre lévén kiszámitható, azt a felek minden nehézség nélkül felvehetik magába a váltóösszegbe. Nem lehet azonban a kamatot előre megállapítani a megtekintésre vagy megtekintés után bizonyos időre szóló váltóknál, amelyeket rendszerint a tengeren tuli kereskedelemben használnak, ahol szokásos a vételárat az áru megérkezésekor fizetni oly módon, hogy a vételárt 3) Ha a törvény megengedi, hogy valamely czég telepétől távol levő fiók-telepére intézvényezzen váltót, ugy semmi kézzelfogható oka sincs megtiltani azt, hogy z telepén levő, fiók-telepre is intézvényezhessen váltót. tevő váltóösszeg után már az elküldéstől jár a bizonytalan megérkezésig kamat. A megtekintésre és megtekintés után bizonyos időre szóló váltóknál fenforgó e különleges körülményeket méltányolja a Szabályzat, amidőn — enyhítve a V. T. 3. §-ának 2. pontjában foglalt merev kamatkikötési tilalmat — ilyenkor a kamat-kikötést érvényesnek ismeri el. 5. Egészen új intézményt honosit meg a 18. §. a zálog-forgatmánnyal. A zálog-forgatmányt ismerte már az 1840: XV. t.-cz. 195. §-a is; jelenleg a franczia birói gyakorlat és az olasz K. T. 259. §-a szabályozzák. Törvényhozásunknak jogában állott volna az Egyezmény 4. czikke alapján, hogy ezt az intézményt nálunk ne ismerje el ; a javaslat azonban nem akarván megfosztani a forgalmat ettől az esetleg igen elterjedtté és hasznossá válható intézménytől, nem él az Egyezményben biztosított jogával. Abban az esetben tehát, ha a forgatmány elzálogosításra utaló megjegyzést tartalmaz, ez nem fogja a forgatmány rendszerinti hatályát maga után vonni, hanem csak a meghatalmazó forgatmányét; szemben az utóbbival mégis avval a különbséggel, hogy a kötelezettek nem élhetnek a váltóbirtokos záloghitelezővel szemben oly kifogásokkal, amelyek a forgatóhoz való személyes viszonyukra vannak alapítva, kivéve természetesen a dolust, amely a 16. §. szerint a kifogások tekintetében generális súllyal bir. (Folyt, köv.) Törvényjavaslat a váltóról. Az alábbiakban csak a hágai egységes Szabályzatban nem foglalt önálló hazai rendelkezéseket közöljük, amelyek jogászköreink előtt eddig ismeretlenek voltak és amelyek a nyilvánosság előtt már régóta ismeretes Szabályzattal együtt teszik ki uj váltótörvényünk javaslatát. Megjegyezzük, hogy az első ós második czím változatlanul fentartja a Szabályzat czikkeinek számozását ; a harmadik czím teljesen önálló hazai alkotás. Az első e's második czimből: 2. §. ut. bek. Azt a kifogást, hogy a váltón akkor, amikor nyilatkozatot irtak rá, a váltónak valamely alkotórésze hiányzott, harmadik jóhiszemű váltóbirtokos ellen egyáltalában nem, más ellen pedig csak anynyiban lehet érvónyesiteni, amennyiben a kifogást tevő bebizonyitja, hogy az utólagos kitöltés megállapodás ellenére történt. Ugyanez áll, ha a váltón