Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 2. szám - Az osztrák biztositó társaságok biztositási alapja

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÓD-, IPAR-, SZABADALMI JOGSTB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ; GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK KOLOS JENŐ, Dr. SCHUSTER RUDOLF klr. curiai birák, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti klr. ítélőtáblai bíró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN és Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi m. tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre . 20 K. Félévre .... 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM. 2. SZ. j MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS lő-ÉN. j BUDAPEST, 1914. JANUÁR 15. Az osztrák biztosító társaságok biztosítási alapja.*) A K. J. legutolsó számában közölt 3973/913. sz. határozatában a budapesti kir. ítélőtábla — a törvényhozó szándékára hivatkozva — kijelentette, hogy az 1899. évi XXXIX. t.-cz. értelmében az osztrák biztosító társaságok magyarországi fiókjai külön biztosítási alapot (K. T. 453. §.) kimutatni nem tartoznak. Ezzel a határozattal szemben a köteles tisztelet mellet is óvást kell emelnünk, mert meg kell akadályozni, hogy az alapjában téves határozat a czégbiróságoknak preczedensül szolgáljon Mentségül szolgál ugyan e határozatnak, hogy a B. T. 2663/907. sz. határozatában egy izben ezt a téves álláspontját már deklarálta, viszont azonban súlyosbító, hogy az 1899. évi XXXIX. t.-cz. előmunkálataira hivatkozással tette meg kijelentését és hogy azóta a kereskedelmi és forgalmi szerződés (1908. évi XII. t.-cz.) Ausztriával életbelépett. Félreértés ne legyen! Az osztrák biztosító társaságok működése ellen kifogásunk nincsen és nem is lehet. De a szigorú ellenőrzés, amelynek a biztosító társaságok odaát alakulásuktól működésük befejezéséig alávetvék, erős garancziát képez, hogy azok működése a törvény és jognak megfelel és a biztosítottak szempontjából káros hatással nincsen. A határozat azonban jogi szempontból tarthatatlan, másrészt beleütközne a szerződésben lefektetett jogelvbe, sérti a két állam között fennálló paritást. •) Felsőbíróságunk egyik kiváló tagja küldte be az alábbi sorokat. (Szerk.) Bírálat tárgyát csak ebből a szempontból képezi. A kir. ítélőtábla abból indul ki, hogy az 1899. évi XXXIX. t.-cz. megalkotásánál a törvényhozást az a czél vezérelte, hogy a két szerződő állam valamelyikének területén jogszerűen fennálló biztosító társaságok, ha a másik állam területén fióktelepet állítanak fel, üzletük folytatása tekintetében ugyan a másik állam törvényének esnek alá, de különben már annak alapján, hogy saját hazájuk törvénye szerint jogérvényesen megalakultak, minden további korlátozás nélkül jogosítva vannak a másik állam területén működni, ugy, hogy fel vannak mentve ama követelmények teljesítése alól, amelyeket különben az ottani törvények az ily társaságok keletkezésének feltételéül előírnak. Az 1899. évi XXXIX. t.-cz. indokolásának tényleg ez az egyik — fele. Ezek után azt kellene várnunk, hogy a kir ítélőtábla különbséget tesz a társaság keletkezésének és bejegyzésének feltétele közölt, avagy kijelenti, hogy a kettő egy és ugyanaz és ebből vonja le következtetését. E helyett a törvény indokolása fenti részének idézése után indokolás nélkül különbséget állit fel a bejegyzés feltétele és az üzlet folytatásának feltétele között és kijelenti, „hogy az 1899. évi XXXIX. t.-cz. rendelkezései nem a czégbejegyzés feltételére, hanem a fióktelep üzletének folytatására vonatkoznak." Ilyenformán azonban adós maradt azzal, hogy az osztrák biztosító társaság bejegyzésének az 1878. évi XXil. t.-cz. 8. §-a második bekezdésének hatályon kívül helyezése után, mik a feltételei, ha a törvény tényleg csak az üzlet folytatására vonatkozik? Vájjon ez által nem lépett-e érvénybe eo