Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Központi czégbiróság és központi czéglap [2. r.]

zetnek 1904. január 14. óta tagja. Nem vitás továbbá, hogy a közadós hitelezői között egy sincs olyan, akinek követelése közadósnak a felperesi hitelszövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése előtt keletkezett. A felperesi követelés valódisága szintén nem vitás. Vitás a peres felek között csak az, hogy milyen követeléseket megelőzően elégítendő ki felperes követelése ? Felperes azt vitatta, hogy követelése a Cs. T. 47—58. §-aiban felsorolt követelések után, de 60. §-ban felsorolt és az I. osztályba sorozott követelések után a II. osztályú csődhitelezők követelését megelőzően elégítendő ki. A kir. törvényszék felperes követelésének elsőbbségét a kereset értelmében állapította meg, mert az 1898 : XXIII. t.-cz. 23. §-ának azt a rendelkezését, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelébe tartozó szövetkezet saját tagjával szemben fennálló követelése erejéig végrehajtás vagy csőd esetében minden más törvényes elsőbbséggel nem biró követelést megelőző kielégítési joggal bír adásának ingó vagyonára, az állandó birói gyakorlat ugy értelmezi, hogy a kielégitési elsőbbség az ilyen szövetkezeti követeléssel szemben nem gyakorolható más követelésre, mint amelyre a hitelezőt közvetlenül törvényen alapuló elsőbbség Illeti meg, amilyen a bérbe vagy haszonbérbeadót illető törvényes zálogjog, a váltó- és kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra gyakorolható zálogjognak gyakorlásával biztosított követelés, nem pedig a szerződés vagy végrehajtás által szerzett zálogjog. Ezek szerint tehát a felperes szövetkezet követelését a Cs. T. VIII. fejezetében (59. és köv. §-ok) felsorolt csődhitelezők, mint közvetlenül törvényen alapuló elsőbbséggel nem biró hitelezők, meg nem előzvén, felperes keresete értelmében kellett határozni. A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. M. kir. Curla: A másodbiróság ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy a felperes követelése a közadós ingó vagyonából a csődtömegnek a Cs. T. 47. §-a értelmében ezt a vagyont terhelő tartozásai és költségei, valamint az e vagyonra közvetlenül törvényen alapuló elsőbbséggel biró hitelezők követelései után következő sorrendben, a Cs. T. 55. §-a szerint külön kielégítésre jogosított zálogos hitelezőket ép ugy, mint a tulajdonképeni csődhitelezőket, tehát azokat is, akiknek követelései a Cs. T. 60. § a szerint a csődkövetelések első osztályába tartoznak, megelőzően elégítendő ki, egyebekben helybenhagyja és azért, mert a szerződés vagy végrehajtás utján szerzett zálogjoggal biztosított követelés elsőbbségét a szövetkezeti követelés előtt már annál fogva kizártnak kell tartani, hogy az utóbbi követelésnek az 1898. XXIII. t.-cz. 23. §-a épen a végrehajtás esetében enged elsőbbségat s hogy a szerződéses zálogjognak a végrehajtás utján szerzett zálogjognál erősebb hatása a dolog természete szerint nem lehet. 208. A külön kielégítésre jogosult hitelezők a Cs. T. 52. §-a szerint követeléseket a közönséges csődhitelezők mellőzésével is érvényesíthetik, tehát váltóper utján (M. kir. Curia 173/V. 1914. sz. — 1914. szept. 22-én.) M. kir. Curia: A másodbiróság végzését megváltoztatja, az első bírósági Ítélet, valamint a 4454/1913 sz. sommás végzés és az azt követő eljárás megsemmisítésének helyét nem látja, ehhez képest a kereset első példányának visszaadására, valamint a per és felebbezési költségekre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett utasítja a másodbiróságot, hogy az elsőbirósági Ítéletet érdemben bírálja felül stb. Indokok: A Cs. T. 126. §a szerint igényeiket bejelenteni s a Cs. T. VI.-ik fejezetének határozatai szerint felszámítani egyedül a csődhitelezők (59 §.) tartoznak. Azok a hitelezők ellenben, akik valamely dologi jog alapján a közadós bizonyos vagyonából külön kielégítést igényelhetnek, a Cs. T. 52. §-a szerint követeléseiket a csődhitelezők mellőzésével érvényesíthetik és a dologi joggal terhelt vagyonból csak az folyik az általános csődtömegbe, ami az említett hitelezők kielégítése után fenmarad Tekintve tehát, hogy a felperes a per folyamán azt adta elő és a csatolt tkvi iratokkal igazolni is kívánta, hogy követelése a sz... i ingatlanokra be van kebelezve s keresetét ehhez képest akként egészítette ki, hogy vb. Cs. F. csődtömeget csupán az emiitett ingatlanokra vezetendő végrehajtás terhével kéri kereseti követelésében és járulékaiban marasztalni, vagyis felperes dologi jog alapján a közadós vagyonából külön kielégítést igényel, amely jogot, ha a követelésről váltó állíttatott ki, a Cs. T. 153. és a Váltóeljárás 7. §-a értelmében a váltó alapján a tömeggondnok ellen intézett keresettel a váltóbiróság előtt érvényesítheti: nyilván tévedett a másodbiróság, amikor a szerinte is a tömeggondnok ellen intézett jelen váltókeresettel érvényesített követelést egyedül a Cs. T. 126. és köv. §-ai értelmében előlegesithető követelésnek nyilvánítva, szabálytalannak találta, hogy az elsőbiróság a keresetet vissza nem utasította s ezen az alapon az elsőbiróság ítéletét a sommás végzéssel s az ezt követő egész eljárással megsemmisítette.