Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Széljegyzetek a tőzsdei áruüzleti szokványok 65. §-ához

342 Keresked nál a biró a méltányosság szerint jár el; akár pedig a Szladits és Szászy Schwarz által propongált „Überschwinglichkeit" elmélet tételekbe foglalása utján, ha ugyan ez a rendszer fix tételekbe foglalható. Talán tűrhető megoldást nyújtana ez utóbbi esetben is azon elv fölállítása, hogy annak megállapítása mennyiben módosítja a teljesítésnek aránytalan és előreláthatlan megnehezülése a kötelmet, a biró méltányosságára bizatik. Mindenesetre sürgős a szabályozás szüksége, mert nemcsak a perek eldöntéséről kell gondoskodni, hanem arról, hogy az igazságszolgáltatást könnyen válságba juttatható nagyszámú per jogbiztonság teremtése által eleve megelőztessék és kiküszöböltessék. Széljegyzetek a tőzsdei áruüzleti szokványok 65. §-ához. Irta: Dr. Rejtő Alfréd, budapesti ügyvéd. Tudott dolog, hogy a tőzsdei választott bíróság előtt folyó perek túlnyomó nagy része az egyik vagy másik szerződő fél késedelméből ered. Ilyen formán tőzsdei bíráskodás elsőrangúan fontos kérdése a késedelem helyes szabályozása, mert a milyen nagy jelentőségű igazságügyi érdek fűződik a jóhiszemű alpereseknek a rosszhiszemű felperesek ellen való megvédéséhez, nem lehet kisebb érdeke viszont a jó igazságszolgáltatásnak az sem, hogy a jóhiszemű felperest a rosszhiszemű alperessel szemben a jogsegély kellő eszközeivel ellássa. A tőzsdei áruüzleti szokványok VII. fejezete foglalkozik a késedelem kérdésével és 65. § ában állapítja meg azokat a jogokat, melyeket a szerződéshez hü fél az átadásban vagy átvételben beállott késedelem esetén a másik féllel szemben gyakorolhat. Ezen jogok a szerződés teljesítésének és a késedelemből eredő kár megtérítésének a követelhetése (65. §. a. pont), a szerződéstől való elállás (b. pont), szerződésbeli árumennyiségnek a késedelmes fél rovására való megvehetése, illetve eladhatása és az ebből eredő árkülömbözet megtérítésének a követelhetése (c. pont), végül követelheti a szerződéshez hü fél a teljesítés helyén és idejében a szerződési és az átlagos piaczi, illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozó külömbözet, valamint egyéb kára megtérítését, (d. pont.) e 1 m i Jog 21—22. sz. Bármennyire is viselik e §. rendelkezései azon jelleget, melyet a jó igazságszolgáltatás követelményeként fönnebb felállítottunk, a gyakorlati élet és különösen a legújabb időknek conjuncturális változásai kétségtelenné tették, hogy ezen rendelkezések a jóhiszemű felperes érdekeit a rosszhiszemű alperessel szemben nem védelmezik meg kellőképen és bőségesen teret engednek arra, hogy a rosszhiszemű késedelmes fél a jóhiszemű és szerződéshez hü fél bőrére spekuláljon. Különösen kirivó a szokványok ezen hiánya a teljesítésre irányuló kereseteknél. A vevő átvételi kötelezettségének a szerződési határidőn belül nem tesz eleget, mire az eladó — rendszerint egy malom- vagy más nagy czég, — mely az árut a vevő dispozitiójának elvártában már amúgy is hosszabb ideig tartotta a vevő rendelkezésére készen, a szabályszerű óvás fölvétele után a szerződés teljesítése iránt indítja meg a keresetet, melyben azt kéii, hogy a bíróság a vevőt a megvett árumennyiség szerződésileg megállapított vételárának és a járulékoknak a megfizetésére kötelezze. Az alperes vevő igen gyakran teljesen alaptalanul védekezik, legtöbbször csupán azért, mert tudja, hogy a tőzsdebiráskodás mai ügyforgalma mellett az ügy egy-két, esetleg több éven át amúgy sem kerül érdemleges tárgyalásra, az alatt pedig sok minden történhetik és történik is. így például megtörtént, hogy a lisztárak ma 20—25 koronával drágábbak, mint voltak egy vagy két évvel ezelőtt és nem egy járatlan felperes bámul értelmetlenül, midőn az alperes érvekkel megindokolt ellenkérelem helyett maga is azt a kérést intézi a bírósághoz, hogy őt a kereset marasztalja. Pedig ezen igazán nincs mit csodálkozni, mert vájjon mi oka volna valakinek az ellen védekezni, hogy ő 3000 koronáért 4800 vagy 5000 korona értékű árut kapjon. És ilyenkcr a felperes, aki a pert megnyerte, elmondhatja magáról ugyanazt, amit az a bizonyos török hadvezér mondott, hogy egy ilyen győzelem, vagy pernyerés fölér két pervesztéssel. Es mert a mai liszt- és gabonaárak állása mellett az alperesek részéről tapasztalt ez a fogás egyre gyakoribbá válik, nagyon időszerű, fontolóra venni azt a kérdést, hogy hogyan lehet az e fajta kis manővereknek útját állni. A legegyszerűbb eszköz, melyet a leggyakrabban igénybe is szoktak venni a felperesek,