Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 21-22. szám - Biztositási intézkedések a moratóriumban

KERESKEDELMI JOG A HITEUOG (KERESKEDELMI-, VÁLTÓ-, CSÖD-, IPAR-, SZABADALMI JOG STB.) MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Visegrádi-utca 14. Telefon 71-65. FŐSZERKESZTŐ: GRECSÁK KÁROLY CURIAI TANÁCSELNÖK Dr. SCHUSTER RUDOLF a szabadalmi hivatal elnöke, KOLOS JENŐ kir. curial biró, Dr. NITSCHE GYŐZŐ budapesti kir. Ítélőtáblai bíró, Dr. LÉVY BÉLA és Dr. SICHERMANN BERNÁT budapesti ügyvédek közreműködésével SZERKESZTIK : Dr. KUNCZ ÖDÖN «, Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi tanár ügyvéd, felelős szerkesztő. Előfizetési ár: Egész évre. . 20 K. Félévre '10 K, Egyes szám ára 1 K. TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 21-22. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1914. NOVEMBER 1-15. Biztositasi intézkedések a moratóriumban. Irta : Grecsák Károly. A harmadik moratórium-rendeletnek anyagjogi rendelkezéseiről el kell ismernünk, hogy azok nagyjában megfelelnek azoknak a követelményeknek, a melyeket a háboruszülte gazdasági viszonyok felállítanak és ha egyes intézkedései talán innen is maradnak azon a határon, a melyet a mai gazdasági állapotok kellő felismerése mellett az egyes követelések érvényesítése tárgyában fel kellett volna állítani, a mint példéul a biztosítási összeg kifizetésére, továbbá a betéti könyvekre, de különösen a folyószámla-követelések érvényesítésére nézve felállított korlátok aligha számoltak kelőleg a biztosított, valamint a betéti könyv és a folyószámla-követelés jogosítottjának gazdasági érdekeivel, más intézkedései pedig tul mennek ezen a határon, a mikor például az 1914. évi augusztus hó 1-ső napja előtt, de a moratórium alatt teljesítendő szerződés alapján az elállás jogának gyakorlásából avagy a szerződés nem teljesítéséből, vagy nem kellő teljesítéséből eredő pénztartozásokat kiveszi a moratórium hatálya alól, általánosságban, mint azt már fentebb kiemeltük, el kell ismernünk, hogy ennek a rendeletnek a megalkotói a legnagyobb körültekintéssel iparkodtak megteremteni a jogrendnek azon biztosítékait, a melyeket a reánk kényszeritett nagy háborúban előálló jogállapotok megfelelő szabályozása megkövetel. Ezeknek az igy megalkotott anyagjogi szabályoknak a várt hatása azonban csak akkor és ugy fog be is állani, ha ezeknek az anyagjogi szabályoknak az alkalmazásában is nem tévesztjük szem elől azokat a czélokat, a melyeket a harmadik moratórium-rendelet intézkedéseivel szolgálni kívánnak. A hitelezők jogos igényeinek szem előtt tartása mellett, ugyanis az adósnak a mai idők nagymérvű drágasága mellett amúgy is elviselhetlen helyzetén kívánnak ezek az intézkedések legalább oly mérvben könnyíteni, hogy az megmentessék a teljes gazdasági összeomlástól. Ebből a szempontból pedig igen nagy fontossága van annak, hogy a moratóriumi eljárási rendeletek hagynak-e fenn elég teret az adósnak arra, hogy gazdasági tevékenységében oly szabadon mozoghasson, a mint azt a mai nehéz viszonyok megkívánják. És ebből a szempontból különösen nagy fontossága van annak, hogy a hitelezőt jog szerint megillető biztosítási intézkedések ne gátolhassák és ne gátolják meg az adóst gazdasági tevékenységének ebben a szabad mozgásában. Mert bármennyire indokolt is azoknak a felfogása, a kik azt tartják, hogy a hitelező érdekeit a moratórium alatt nem érvényesíthető követeléseire nézve legalább abban az irányban meg kell óvni, hogy az adós rosszhiszeműen el ne vonhassa azt a fedezetet, a melyet a hitelező követelésére nézve annak ez idő szerint meglevő vagyonában találhat egy olyan intézkedés, amely, ugy tudjuk, tervbe is volt véve és a mely szerint a hitelező a moratórium alatt keresettel nem érvényesíthető követelésére nézve biztosítási végrehajtást vezethet adósának vagyonára, ha hitelt érdemlően kimutatja, hogy akár az adós, akár más harmadik személy valamely vagyontárgy elidegenítése, elrejtése, megsemmisítése, vagy más hasonló cselekménye, vagy rendelkezése által a hitelező pénzkövetelésének érvényesítését meghiúsítani vagy meggátolni szán-