Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 1. szám - Az ingó jelzálog intézményét ...

elzálogosított tárgyakat a kölcsön lefizetése előtt is ; azok azonban csakis a kifizetés után adhatók át a vevőnek (8. §.) E vázlatos ismertetés során még csak azt emeljük ki, hogy a törvény 13. §-a igen súlyos büntető felelősséget állapit meg arra az esetre, ha az adós valótlan bejelentést tesz a lajstromba, tulajdonát nem tevő tárgyakat zálogosít el, eltitkolja, hogy zálogba adott tárgyai már biztosítékul szolgálnak vagy elsikkasztja, megsemmisíti vagy szándékosan deteriorálja azokat. Ezekre az esetekre a Code pénal 405., 406. ós 408. §-a nyernek alkalmazást. Azt hisszük, hogy hasonló, a mi specziális viszonyaink alapján álló törvényhozói beavatkozás igen nagy hasznára válna nemcsak a nálunk is hatalmasan kifejlődött kávés és vendéglői vállalkozásoknak, hanem e vállalatok hitelezőinek is, akik lajstromvezetós esetén kellően tájékozódhatnának a berendezés tulajdonjogát és lekötöttségét illetően is. (k. ö.) Az uj váltótörvény megalkotása küszöbön áll. Az igazságügyminiszter ur e hó folyamán a képviselőházhoz beterjeszteni kívánja a hágai nemzetközi váltójogi egyezményt beczikkelyező törvényjavaslatot és az egységes szabályzatot magába olvasztó s e mellett teljesen önálló rendelkezéseket tartalmazó külön magyar váltótörvónyjavaslatot, amely hatályon kivül fogja helyezni eddigi váltótörvényünket. Ezúttal csak jelezni kívánjuk, hogy amint e javaslatok nyilvánosságra kerülnek, azokkal hosszabb ismertetés alakjában foglalkozni fogunk lapunkban. A kereskedelmi és váltótörvényszék fenntartása érdekében ujabban ismét felszínre jutott mozgalom remélhetőleg sikerrel fog járni ós eléri azt, hogy legalább a fővárosban teljesen szakképzett bíróság irányítsa a kereskedelmi jogi judikaturát és igy jótékony hatást gyakoroljon a kereskedelmi ügyekkel csak mellékesen foglalkozó vidéki biróságaiakra is. Hogy a kereskedelemnek és iparnak mennyire nagy érdeke, hogy peres ügyeiben a specziális életviszonyait alaposan ismerő szakbiróság Ítélkezzék, arra élénken rámutat a svájczi waadtlandi keresk. és ipari egyletnek legutóbbi gyűlésén hozott egyhangú határozata, amely Svájczban is, ahol pedig a kereskedelmi anyagi jog teljesen beolvad az általános magánjogba, a kereskedelem elsőrangú érdekének jelezte a gyors és olcsó kereskedelmi szakbiróságok létesítését. Az orosz duma elé Timaschew orosz kereskedelemügyi miniszter a közelmúltban részletes jelentést terjesztett, amelyben körvonalozta azt a törvényhozási programmot, amit az orosz kormány legközelebb a közgazdasági élet fejlesztése érdekében valóra váltani száodékozik. Mindenekelőtt utal arra, hogy befejezés előtt áll a törvénytervezet, amely a részvénytársaságok alapítását teljesen uj elvek látószögéből szabályozza, eltörli az engedélyezési rendszert ós szigorú előfeltételek betartásához köti a külföldi részvénytársaságoknak alapítását. A jelentós kidomborítja, hogy az 1912 - 13. évben igen sok, kitűnően bevált részvénytársaságot alapítottak és pedig 351 orosz részvénytársaságot 442 millió rubel alaptőkével ós 25 külföldit 41 millió rubel alaptőkével. A jelentés, miután felemlíti, hogy a gabonakereskedelem visszaesése főleg a török-olasz és a balkáni háborúkra vezethető vissza, kiterjeszk( dik az orosz munkásmozgalmak ismertetésére is. Amig 1911-ben csak 466 esetben sztrájkolt 101.110 munkás, addig 1912-ben 2032 esetben sztrájkolt 725.491 munkás. A sztrájkok felénél több politikai természetű volt. A kereskedelemügyi miniszter közli, hogy a kormány komolyan foglalkozik a munkáskérdés rendezésével. Kimerítő törvényjavaslat készül a munkások védelmére, amely főleg a munkaidő maximumát akarja humánusan megállapítani. E mellett a kormány, követve a duma óhaját, minden eszközzel gátat fog emelni az élelmiszerek drágulása elé. A jelentés annak hangoztatásával zárul, hogy Oroszország hatalmas gazdasági fellendülés előtt áll, ha csak azt meg nem zavarja egy ujabb európai bonyodalom. A m. kir. Curia polgári tanácsainak beosztása az 1914-ik évre. I. Elnök: Günther Antal elnök. Birák : Lallossevits Jáno3, Szüts Miklós, Pap István, Plopu György, Rácz Lajos. II. (felülvizsgálati). Elnök: Havass Károly, tanácselnök. Birák: Avedik Simon, Wesztermayer Vidor, Dániel Lajos, Both Miklós. III. (egyszersmind úrbéri). Elnök: Rhórer Miklós tanácselnök. Birák: Oroszy Géza, Zsiros Kálmán, Hrehuss Viktor, Pap Móricz, Geiger Dezső, Bocskor Antal. IV. (váltó, keresk., csőd). Elnök: Beck Hugó tanácselnök. Birák : Karay Lajos, Schuster Rudolf, Kolos Jenő, Bakó József, Perczel János, Schmör Gyula, Reichard Zsigmond, Longauer Ferencz. V. (egyszersmind bánya). Elnök: Bubla Ferencz tanácselnök. Birák: Dévay Ignácz, Dobi Imre, Zöld Adorján, Bálás Döme, Raskó István, Szentkirályi Gyula. VI. Elnök: Fittler Imre tanácselnök. Birák: Túry Sándor, Gedeon Albert, Kacskovics Jenő, Rötth László,. Fogler Béla, Kóler József. VII. Elnök : Zachár Emil tanácselnök. Birák : Staud Lajos, Lábán Lajos, Kecskeméthy Dániel, Haller Gábor, Jurka János, Gallasz Károly. VTTT Elnök: Grecsák Gároly tanácselnök. Birák: Balázsovich József, Tomcsányi László, Schulek Kálmán, Olchváry Zoltán, Sereghy Mihály, Traeger Zsigmond. IX. Elnök: Somogyi Mihály tanácsvezetői joggal felruházott curiai bíró. Birák: Nyeviczkey Antal, Szalay Tamás, Witt László, Görgey Sándor, Hokkes József.