Kereskedelmi jog, 1914 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1914 / 8. szám - Orosz törvény az üzletátruházásról

160 gása sem, hogy a kereseti váltók már azért sem érvényesithetők, mert a felperes az alperes nejét, a másik elfogadót, perbe nem vonta. Kétségtelen ugyanis, hogy az alperes és neje egyetemleges adósai felperesnek, ezen egyetemlegességből kifolyólag pedig a felperesnek joga van bármelyik adóst az egész követelés erejéig egyedül is perelni. Ezek szerint alperes összes kifogásai alaptalanoknak bizonyulván, alperest, mint minden lényeges kellékkel ellátott kereseti váltók elfogadóját a kereseti tőkének és járulékainak és mint pervesztest az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-a alapján a perköltségeknek megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhozott és felhívott indokainál fogva helybenhagyja. Csőd. 99. A tömeggondnoknak az a cselekménye, hogy a csődnyitás után a tömeg ellen elrendelt árverés elhárítása czéljából a végrehajtatónak követelését kifizeti, mint végrehajtási kényszer alatt teljesített fizetés a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján megtámadható. (M. kir. Curia 677/V. 1913. sz. — 1914. márczius 11.) M. kir. Curia: Alperesnek és ügyvédjének felebbezését hivatalból visszautasítja és a másodbiróság ítéletét felperes felebbezése alapján megvizsgálva, azt megváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokolás: I. Az 1907. XVII. t.-cz. 5. §-a alperesnek és ügyvédjének egyedül a perköltség és az ügyvédi járandóság mennyiségének leszállítására irányuló felebbezés hivatalból visszautasítandó volt, mert abban a kérdésben, hogy a felebbezés egyúttal a határozat egyéb részei ellen nem irányul, a másodbiróság határozata ellen további felebbvitelnek helye nincs. II. A csődtömeggondnok a csődtömeg képviseletében a csődválasztmány által utólag jóváhagyólag tudomásul vett az az eljárása, hogy az alperes által foganatosítani kivánt végrehajtás és árverés megtartását és ezzel esetleg nagyobb károsodást elkerülendő alperes követelését kifizesse, a végrehajtás utján kieszközölt kényszer folyománya volt és igy jogilag ez a fizetés különálló jogügylet természetével nem bir, a tömeggondnoknak ez a cselekménye tehát, bár a csődnyitás után következett is be, megtámadási jog érvényesítésének útjában nem áll. Ennélfogva a közadós czég ellen foganatosítandó végrehajtás folyvmányaként alperes által nyert kielégítés a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján megtámadható volt. Abból a nem vitás körülményből, hogy a vb. czég nyomdai ipart folytatott, és hogy a czég be is volt jegyezve, megállapítható, hogy vb. czég üzlete a kis ipar körét meghaladta, abból a körülményből pedig, hogy az alperes a biztosítási végrehajtást veszélybizonyitvány alapján kérte s ez alapon a biztosítási végrehajtás elrendeltetvén, foganatosíttatott is, megállapítható, hogy a vb. czég a biztosítási végrehajtás foganatosításakor a fizetéseit megszüntette, és hogy erről alperesnek tudomással kellett bírnia. 100. A külön kielégítési jog nem zárja el a hitelezőt követelésének a csődtömegbe való bejelentésétől. — A Cs. T. 10. §-a alapján való felfüggesztésnek ily esetben nincs helye. (M. kir. Curia 176/1914. V. sz. — 1914. márcz. 18.) M, kir. Curia: Mindkét alsóbiróság végzését megváltoztatja, alperes eljárását a Cs. T. 10. §-a alapján felfüggeszthetőnek nem találja s ehhez képest az elsőbiróságot utasítja, hogy a további szabályszerű eljárás lefolytatás mellett hozzon a per érdemében, a per és a felfolyamodás költségére is kiterjedő uj határozatot. Indokolás: Az 1914. évi január hó 20. napján felvett jegyzőkönyvben meghallgatott felperes bejelentette, hogy a peresített váltókövetelést elsősorban alpereseknek a jelzálogul szolgáló ingatlanból kívánja kielégíteni. Arra tekintettel a felperes a Cs. T. 52. §-a alapján, amennyiben a dologi jog alapján külön kielégítést igényelheti, követelését a csődhitelezők megelőzésével érvényesítheti, amellett, hogy csődhitelezőként követelését az általános csődtömegbe is bejelentse. Ennélfogva a Cs. T. 10. §-a alapján jelen keresetben a per felfüggesztésének helye nem lévén, mindkét alsóbiróság végzését megváltoztatni s az elsőbiróságot további szabályszerű eljárásra és a meghatározatra tartozó per és felfolyamodási költség viselésére is kiterjedő érdemi határozat hozatalára utasítani kellett. Tőzsde. 101. Bár a kötlevél szerint „tale quale" megjelöléssel „kifogás nélkUI átveendő defekt* tengeri adatott el, mégis a vételár aránylagos leszállításának van helye, ha a szállított áruban a megengedettnél nagyobb mennyiségű értéktelen idegen anyag találtatik. (Budapesti áru- és értéktőzsde vál. bírósága 4645/1913. sz.)