Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 3. szám - Belga törvényjavaslat a részvénytársaság alapításáról

3. sz. Kereskedelmi Jog 51 nyul a kérdéshez és nagy lépést tett előre a gazdaságilag gyengébb fél jogvédelme érdekében. A kárpótlás megkövetelésén kivül, szemben az eddigi törvényes szabályozással, igen lényeges módosításokkal kívánja még megvédelmezni a javaslat a segéd helyzetét. így a 74. a) §. 3. bekezdése semmisnek nyilvánítja a megállapodást, ha a főnök a segéd becsületszavát veszi avagy hasonló biztosítékokkal erősiti azt meg, vagy ha a segéd a megállapodás létesítésének idejében kiskoiu. A 75. §., szemben a XKT. 75. §. 1. bekezdésének eddigi szabályozásával, részletesebben írja körül a főnök és segéd szerződésellenes magatartásának, továbbá a felmondásnak a versenytilalomra való kihatását; és utolsó bekezdésében kimondja, hogy ha a segéd szolgáltatott okot a szolgálati szerződés felbontására (XKT. 70—72. §.), nem tarthat igényt a kárpótlásra. A 75. d) §. részletesen irja körül a megállapodás hatályon kivül helyezésének módját. Végre a 75. c) §., tekintettel arra a körülményre, hogy a főnök rendszerint kárpótlást nyújt segédjének a versenytilalmi megállapodásban kikötött joghátrányért, a főnök javára, a XKT. 75. §-ának 2. bek.-vei szemben, módosítja a kötbér szabályozását. A XKT. 75. íjának 2. bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy ha a segéd szerződéses kötelezettségének nem teljesítése esetére kötbér fizetésére kötelezte magát, szerződés szegé3 esetén a főnök csakis a kötbért követelheti; teljesítésre avagy a kötbér összegét meghaladó kár megtérítésére a főnök igényt nem tarthat. A javaslat méltánytalannak tartja ezt a rendelkezést abban az esetben, ha a főnök kárpótlást fizet segédjének a versenytilalmi megállapodásban fixirozott magatartás fejében, mert így el volna zárva attól, hogy teljesítést követeljen segédjétől, holott ő az ellenértéket megfizeti. Éppen ezért a 75. c) §. a rendszerinti esetre — t. i. a visszterhes versenytilalmi megállapodásra — kiterjeszti a B. G. B. 340. §-át, amelynek értelmében, kötbér kikötés esetén, a hitelező vagy a kötbért vagy a teljesitést követelheti, továbbá a kötbér mellett az azt meghaladó kárát is érvényesítheti. Ha azonban a főnök a 75. b) §. értelmében nem köteles kárpótlást fizetni, akkor kötbér kikötés esetén hatályban marad a XKT. 75. § 2. bek.-nek eddigi megszorító rendelkezése. Megjegyezzük még, hogy a javaslat 75. c) §-a — eltérve az eddigi szabályozástól — nem mondja ki, miképp a B. G. B.-nak a kötbér mérséklésére vonatkozó 343. §-a a segéd által fizetni igért kötbérre is kiterjed. Az indokolás ennek nem adja okát, de valószínűnek tartjuk, hogy e rendelkezés mellőzése felesleges volta miatt történt, mert hiszen a XKT. 348. §-a csakis annak a kötbérnek mérséklését tartja meg nem engedhetőnek, amire a kereskedő kötelezte magát; már pedig a kereskedősegédet nem lehet kereskedőnek minősíteni. K. Ö. KÜLÖNFÉLÉK. Dr. Balogh Jenő, az újonnan kinevezett igazságügyminiszter, akit ebben az uj állásában igaz örömmel üdvözlünk, hivatalának elfoglalásakor igen gazdag tartalmú programmot adott azokról az igazságügyi reformokról, a melyeket a legközelebbi jövőben megvalósítani készül. Meg vagyunk győződve róla, hogy az uj igazságügyminiszter közismert nagy tudományos készültségével és tetterejével a kilátásba helyezett reformoknak sürgős létesítését mihamarább valóra is fogja váltani. Es habár nélkülöztük is ebbeli nyilatkozatában a hiteljog terén is már régen sürgős megalkotást követelő reformoknak a kilátásba helyezését, meg vagyunk győződve arról is, hogy az uj igazságügyminiszter mindenre kiterjedő figyelmét nem fogják elkerülni azok a reformok sem, a melyek a kereskedelmi jog, különösen a biztosítási és a részvónyjog terén, valamint a korlátolt felelősségű társaságok intézményének meghonosítása tárgyában, úgyszintén a csődjog terén a csődbeni és a csődön kivüli megtámadhatóság kérdésének a szabályozására nézve sürgős megvalósítást követelnek Belga törvényjavaslat a részvénytársaság alapításáról. Az 1873. május 18-iki belga törvény ímelyet bizonyos irányokban az 1886. május 22-iki törvény módosított) talán még enyhébb szabályozásban részesiti a részvénytársaságok alapítását, mint a mi, e részben már igen elavultnak és elégtelennek mondható K. T.-ünk. Az 1911. évi jogászgyülés sürgős törvényhozási feladatnak jelentette ki a rtság alapításának szigorúbb szabályozását, ami hivatva volna gátat emelni a kereskedelmi forgalmat és külföldi hitelünket annyira fenyegető szédelgő, irreális alapitások ellenében. Érdekes és hasonló viszonyaink mellett, tanulságos fog lenni annak a legújabb belga törvényjavaslatnak felemlítése, amely már 1905-ben elkészült, de amelynek tárgyalását a legutóbbi szédelgések tették aktuálissá. A rtság alapításának enyhe szabályozása, a nemzetközi viszonylatban, rendszerint arra vezet, hogy az irreális vállalatok azokban az országokban ütik fel sátorukat, amelyeknek törvénye a legkevesebb feltételhez köti a rtságok alapítását. Ennek legtanulságosabb példáját Belgium nyújtja, ahol valósággal nyüzsögnek a külföldi alapítású részvénytársaságok, amelyeknek nagy szabású szédelgései állandó panaszt váltanak ki a nemzetközi sajtóban. Legutóbb világra szóló botrányt okozott a Gent-