Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A kereskedelmi üzlet fogalma

2. BZ. Kereskedelmi Jog 31 dositása, a kereskedelmi üzletek átruházásáról szóló törvény értelmében mindannak üzlete, ,ki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik.' Az ügylet kereskedelmi minőségét a spekulatív jelleg adja; a K. T. a kereskedelmi ügyleteket taxatíve felsorolja a K. T. 258. és 259. §-aiban. tehát mindenki, aki a K. T. 258. és 259. §-aiban felsorolt ügyletek valamelyikével iparszerüleg foglalkozik, illetve a 259. §. korlátai között, kereskedőnek tekintendő az üzletátruházási törvény értelmében is. Ha tehát valaki a K. T. 258. §-ában, 259. §. 2., 3.. 4., 7. pontjaiban taxatíve felsorolt ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik a saját nevében, ha ipara a kisipar körét nem is haladja tul: vagy ha a K. T. 259.. 1., 5. 6. pontjaiban felsorolt kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, ha üzlete a kisipar körét meghaladja, kereskedőnek tekintendő a kereskedelmi törvény szempontjából, habár különben az élet, valamint a másnemű törvények nem is tekintik kereskedőnek. A fősuly arra van fektetve, hogy az illető kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. A kereskedelmi üzlet fogalmában az üzlet jellegét a kereskedelem teszi. A törvény védelemben kívánja részesíteni mindazon üzleteket, melyeknek jellegzetes vonásuk az. hogy kereskedelmi. Kereskedelem alatt a javak fogalmának közvetítésére irányuló kereseti tevékenységet értjük. Amennyiben ezen tevékenység iparszerüleg folytattatik. a kereskedelmi üzlet fogalmához jutunk. A kereskedelmi üzlet tárgyi alkatelemét képezi azon vagyonösszeség. melyben a kereskedő üzleti vagyona egyéb vagyontól különbözik, elkülönül. .A kereskedelmi üzlet nem pusztán egyes vagyontárgyak foglalatának, hanem aktívákból és passzívákból álló oly vagyonösszeségnek tekintendő, mely önálló gazdasági rendeltetésénél és a forgalmi életben való szerepénéi fogva a kereskedő egyéb vagyonától, sőt egy másik üzletétől tényleg elkülönítő szerves egységként jelentkezik. A kereskedelmi üzletben az aktívák mint pozitív vagyonelemek, a passzívák, mint negatív vagyonelemekkel összekapcsolódnak, annyiban, amennyiben normális viszonyok közt ez utóbbiak az előbbiekben találják fedezetüket." (Indokolási, A kereskedelmi üzlethez tartozó vagyon értékesebb eleme a testetlen vagyon; a főnökhöz fűződő bizalom, a vezetésben rejlő szellemi erő, az ipari és más jogosítványok (védjegy, szabadalom), a vevőkör. Maga a czég is, mint a kereskedelmi üzlet külső megjelölési formája, erkölcsi és vagyoni értékét képvisel. Az összeköttetésben álló közönség bizalma nagyrészben a régi czéghez fűződik. „A kereskedelmi üzlet magában foglalja az üzleti vagyonhoz tartozó testi dolgokon (áruraktár, felszerelés), követeléseken és tartozásokon kívül az üzleti összeköttetéseket, üzleti titkokat és üzleti chance-okat stb. Ámde mindezek nem egyes vagyontárgyak, hanem oly vagyon-összeség tekintete alá esnek, melyet az üzlet különszerü gazdasági rendeltetése és forgalmi szerepe szerves egységgé, forgalmi egészszé tömörít." (Indokolás). A kereskedelmi üzlet alatt jogi értelemben véve nemcsak a vagyonösszeség értendő, hanem értendő alatta a kereskedő foglalkozása, iparszerü tevékenysége. A kereskedő iparszerüleg foglalkozik bizonyos ügyletekkel, ezen ügyletek képezik foglalkozása jellegzetes vonását. A kereskedőnek ilyen vagy amolyan az üzlete, ezalatt az értendő, hogy a kereskedő ilyen vagy amolyan kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik iparszerüleg. Kereskedelmi üzlete van tehát mindannak, aki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, tekintet nélkül arrs, vájjon tárgyi alkatelemei vannak-e üzletének. A kereskedelmi üzlet ezen második jogi értelme a fontosabb a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló törvény alkalmazásánál, mert amint a kereskedelmi üzlet alatt a foglalkozás gyakorlása értendő, ugy számos esetben a foglalkozás folytatása fogja az üzlet átruházását eredményezni. KÜLÖNFÉLÉK. Elmozdítás a felügyelőbizottsági tagságtól. A kérdés, hogy az állásától elmozdított felügyelőbizottsági tag, ki egyszersmind részvényes is, a véghatározatnál a javaslat fölött szavazhat-e, foglalkoztatta a napokban a Reichsgerichtet. A Reichsgericht egy korábbi határozatában a vezetőség és a felügyelőbizottság választásánál a rész