Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 2. szám - A czimzett joga a postautalványi szerződés keretében. [1. r.]

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG Es FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐFIZETÉSI ÁR: KIADÓHIVATAL: FŐSZERKESZTŐ: Dr. BENDER BÉLA Egész érre ... 20 K. BUDAPEST, GRECSÁK KÁROLY Dr. BENDER BÉLA Egyes szám : 1 K. V., Falk Mlksa-utcza 8. KIR. CÜBIAI BIBO. ÜGYVÉD. Telefon: 30—06. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 2. SZ. MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ES 15-EN. BUDAPEST, 1913. JANUÁR 15. A czimzett joga a postautalványi szerződés keretében. Irta ; Dr. Mártonfy Marczell, kir. jogakad. tanár. A postautalványi ügyletből származó jogviszonyoknak egyik legszélesebb mederben vitatott kérdése az: van-e a czimzettnek az ügyletből kifolyó, önálló joga ahhoz, hogy a kézbesített utalványlap alapján a postától az utalványozott pénzösszeg kiadását követelje? megilleti-e a czimzettet erre vonatkozólag a keresettel is érvényesíthető követelési jog ? A szóban forgó kérdés fölötte gyakorlati jelentőségű, mert eldöntésétől függ annak a további kérdésnek sorsa, hogy a czimzett részére utalványozott összeg az ő hitelezői által végrehajtásilag lefoglalható-e abban az esetben, ha az űrlap a czimzettnek már kézbesítve van, de ő az utalványozott összeget még fel nem vette és hogy az a czimzett ellen a postautalványi ügylet megkötése vagy az űrlap megérkezése után nyitott csőd esetében a csődtömeghez tartozik-e ? A posta a szerződés alapján kétségtelenül kötelezve van arra, hogy az utalványozott összeget a postajogban megállapított és fentebb tárgyalt korlátok között a czimzettnek kifizesse; ámde azzal, hogy a posta e kötelezettségét megállapítjuk, még nem döntjük el azt, hogy e kötelezettség csak a feladóval szemben, avagy a czimzettel szemben is áll-e fönn és hogy csak a posta és a feladó avagy a posta és a czimzett között is van-e oly magánjogi természetű jogviszony, amelyből folyó és a kötelezettség teljesítésére irányuló kereset a czimzettet éppúgy megilleti, mint a feladót. Mint látni fogjuk, a kérdést a specziális postajog kifejezett rendelkezéssel el nem dönti és a megoldás csupán annak, továbbá a jogügylet természetére vonatkozó általános elvek megfelelő magyarázatával található meg. Mindazonáltal épp a kérdés gyakorlati fontosságára való tekintettel, a származható jogbizonytalanság megszüntetése szempontjából indokolt volna, ha a postai különjog annak megoldására vonatkozó rendelkezést tartalmazna. Azok között, akik a czimzett ily önálló jogának létét állítják, elsősorban emlitendők azoknak az álláspontja, kik a posta teljesítési kötelezettségét törvényből folyó kötelemnek tekintik. E nézet szerint a posta czéljával és lényegével elválaszthatatlanul össze van forrva az, hogy a küldemény kiadását, valamint a nemteljesitésből folyó kártérítést nem csupán a feladó, hanem a czimzett is követelheti. A czimzett e joga a posta nyilvános állami intézeti jellegéből, czéljából és természetéből ^ folyik ; feladata az, hogy a reá bizott dolgokat a czimzetthez eljuttassa ; oly kötelezettség terheli tehát a postát, amely éppoly erős a czimzettel, mint a feladóval szemben. A postának a küldemény kiadására vonatkozó kötelezettsége egyúttal a czimzett jogositottságát jelenti. Hangsúlyozzák azonban e nézet képviselői azt, hogy a czimzett ez önálló igénye nem magánjogi, hanem közjogi jogosultság, amely ennélfogva magánjogi keresettel nem érvényesíthető. Ez elmélettel szemben a czimzett önálló joga több oldalról azok részéről is hangsúlyozva van, akik az ügyletet magánjogi szerződésnek tekintik. így mindenekelőtt azok, akik a postautalványi szerződést valódi utalványként vélik megkonstruálhatónak, vitatják a czimzett ez önálló jogának fenforgását, tekintet nélkül arra, hogy a kettős vagy egyszerű megbízási elmélet álláspontján állanak-e. Nézetük szerint a posta, mint utalványozott, a feladóval és a czimzettel szemben abstraet fizetési Ígéretet tesz akkor, amikor az utalványt elfogadja és ennélfogva a czimzettnek önálló joga van a posta ellen ez utóbbi részről a czimzettel szemben is tett kötelező nyilatkozata alap-