Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 19-20. szám - A szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog legújabb fejlődése

Kereskedelmi Jog 343 19-20. sz. hat a szerződéstől, vagy a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet". A §. második bekezdését meghagynám. A harmadik bekezdés fölösleges, mert az, hogy az adós vétkessége esetében kártérítésre köteles, nyilvánvaló a tervezet egyéb rendelkezéseiből is, annak ismétlése fölösleges és mint általános szabály ez a rendelkezés a 909. §-ban van helyén. (L. fentebb.) 29. A 930. §. első bekezdése ismétli a 920. §. második bekezdését, ez az ismétlés fölösleges. Ezért a 930. §, első bekezdését ekként szövegezném : „A 920. §. második bekezdésében foglalt esetekben a hitelező a késedelemből folyó jogait a később lejárandó részletekre nézve is gyakorolhatja". 30. A kereskedelmi jogban kivétel lesz teendő az alól a szabály alól, hogy a kezességvállalás érvényéhez okirat szükséges, mert a kereskedelmi forgalom ezt a szigorú szabályozást meg nem birja. Czélszerünek vélem a 966. §-hoz ezt a toldást: „Kereskedelmi ügyletekre a 966. §. szabálya ki nem terjed". 31. A 967. §. első bekezdésének két utolsó sorában e szavak helyett „visz véghez" ezt tenném „köt meg", mert a dolog természete szerint csak a később megkötött ügyletek nem növelik a kezes felelősségét és mert ez a kitétel „visz véghez" az ügylet megkötését nem fejezi ki kellően és világosan. (Német polgári tvkv 76". §.: Ein Rechtsgescháfr, das der Hauptschuldner nach der Übernahme der Bürgschaft vornimmt. A „vornimmt" szó ebben az esetben megkötést jelent és nem véghezvitelt, de ez a kitétel: .ügyletet véghez vinni", nem is helyes kifejezés és nem is magyaros.) (Folyt, köv.) A szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog legújabb fejlődése Irta : Fodor Ármin dr. kir. cariai biró. Néhány év előtt kereskedelemügyi minisztériumunk három törvénytervezetet tett közzé, amelyek az úgynevezett iparjogvédelemnek, az ipari tulajdon (propriété industrielle) védelmének kimerítő uj szabályozását czélozták. E három törvénytervezet a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek ós az ipari minták oltalmáról szólt. A gyakorlat köréből felhangzott óhajok eredménye volt ez a kezdeményező lépés a gazdasági és jogi szempontból oly fontos iparjogvédelmi törvények előkészítése irányában. Igaz ugyan, hogy 1895. évben megalkotott szabadalmi törvényünk, amely a szabadalmi jognak első magyar szabályozását adta, egészében a kor igényeinek megfelelő törvényhozási mű volt, amely az addig érvényben volt osztrák szabadalmi nyilt parancscsal szemben rendkívüli haladást jelentett. Mindazonáltal már rövid idővel a törvény megalkotása után a gyakorlatban kitűnt, hogy egyes rendelkezései módosításra szorulnak. Első sorban a törvénynek az anyagi szabadalmi jogra, a szabadalmak érvényességének feltételeire és a szabadalom hatályára vonatkozó szabályai sok tekintetben nem mutatkoztak kielégítőknek. A törvény nem gondoskodott kellőképp arról, hogy a feltalálónak a szabadalomhoz való joga kellő védelmet találjon. Az alkalmazottaknak alkalmazásuk körében tett találmányaikra vonatkozólag a szabadalomhoz való jog szabályozásában nem érvényesül eléggé a szocziális szempont követelménye. Nem biztosítja eléggé a törvény a szabadalmak gyakorlására vonatkozó kötelezettséget. A szabadalmi hatóságok szervezete és az eljárás javításokra szorul. A szabadalombitorlási ügyekben követendő eljárás mai szabályozása mellett, amelyre a bűnvádi perrendtartás is zavarólag nyúlt be, czéljának egyáltalában nem felel meg. Végül számos részletkérdésben is a törvény rendelkezései a gyakorlatban panaszokra adtak okot és módosításokra szorulnak. A védjegyügy szabályozása hazánkban megelőzte a szabadalmi jog szabályozását. Az 1890 : II. t.-cz. e részben már kimerítő, szerves szabályozást tartalmaz. A szabadalmi törvény megalkotásával egyidejűleg törvényhozásunk az 1895 : XLI. t.-czikkel lényegesen módosította és kiegészítette ezt a törvényt. Az Ausztriával 1907. évben létesült kereskedelmi szerződés (1908 : XII. t.-cz.), amely e téren törvényhozásunknak visszaszerezte az önálló rendelkezési jogot, szintén több fontos rendelkezést tartalmtz a védjegyügyre vonatkozólag. Mindezek mellett azonban védjegyügyünk mai szabályozásának hiányossága általánosan el van ismerve. Hogy egyebet ne említsek, véd-