Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 18. szám - Széljegyzetek az uj belga részvényjogi törvényhez. [3. r.]

320 ügyletről megállapíthassák egyrészről azt, hogy az a társaság nevében köttetik, másrészről, hogy azt az arra jogosított társasági képviselő köti. Ennek a követelménynek figyelmen kivül hagyása azzal a következménnyel jár, hogy a társaságot a 67. bis. §-nak meg nem felelő formában kötött ügyletek nem kötelezik. Nézetünk szerint ez a rendelkezés alkalmas arra is, hogy megakadályozza vagy legalább szerfelett megnehezítse a kellően ellen nem őrzött igazgatósági tagoknak azt a veszedelmes manipulácziójlt, amely abban áll, hogy nagy koczkázattal járó ügyletek kötése alkalmával az igazgató homályban hagyja azt a kérdést, hogy a társaság avagy ő maga személyesen-e a szerződő fél és csakis az ügyletek eredményének kibontakozásakor vall szint, magáénak minősítve az ügyletet, ha jól üt ki, s a társaságot jelentve ki szerződő félnek, ha veszteséggel záródik.10) Az eddigi törvényekben sehol meg nem található részletességgel szabályozza az uj belga töivény a kötvény-kibocsátás feltételeit és a kötvénybirtokosok jogi viszonyait. A szabályozás sokat merített az 1903. évi franczia törvényjavaslatból, részletes és szigorú volta azonban arra a hatalmas, fentebb emiitett kötvényszédelgésre vezethető vissza, ami egyik főoka volt az uj törvény sürgős megalkotásának. Talán nem lesz felesleges, ha ennek a szabályozásnak tömör vázát leközöljük. A 68. §., hasonlóan a 34. bis. §-hoz, min denekelőtt a kötvény nyilvános eladásához és kibocsátásához a Moniteur-ben közzéteendő hirdetményt követel meg, amelyben többek között, a még be nem fizetett alsptőke-részt, a már létező társasági adósságokat és kötvényeket, az uj kötvények feltételeit és az utolsó évi mérleget kell nyilvánosságra hozni. A közzététel legalább 10 nappal kell, hogy megelőzze a kötvény kibocsátását. Ezek az adatok felveendők a kötvény elhelyezése czéljából kibocsátott mindenféle prospektusba, körlevélbe és hírlapi hirdetménybe is. (682. §.) Kötvényeknek a tőzsdére való bevezetése szintén csak a fenti előzetes nyilvánosságrahozatal mellett lehetséges. (684.) A névre szóló kötvényekről a társaságnál külön jegyzék vezetendő ; a bemutatóra szóló 10) Hogy itt első sorban tőzsdei ügyletre gondolunk, talán külön mondanunk sem szükséges, 18 sz. kötvényeket legalább két igazgatósági tag köteles aláírni. (69. §.) A kötvénybirtokosokat a mérleg stb. megtekintését illetően ugyanazok a jogok illetik, mint a részvényeseket; ezen felül megjelenhetnek a r. t.-sági közgyűléseken, ott felszólalhatnak ; szavazati jogot azonban nem gyakorolhatnak. (70. §.) A törvény e mellett megkonstruálja a kötvénybirlokosok közgyűlését is. Az igazgatóság vagy felügyelőbizo'tság a kölvénybirtokosokat bármikor külön közgyűlésre hívhatják össze; kötelesek ezt a közgyűlést összehívni, ha azt a kibocsátott kötvények Vs-öd részét képviselők k.vánják. (70. bis. §) A kötvényesek közgyűlésének jogában áll: 1. elfogadni olyan intézkedéseket, melyeknek tárgya a kölvénybirtokosoknak javára bizonyos biztosítékok adása vagy a már adott biztosítékok megszüntetése vagy módosítása; 2. egyszer vagy többször elhalasztani a kamat esedékességét, beleegyezni a kamat nagyságának leszállításába vagy a fizetés feltételeinek módosításába'; 3. a törlesztés idejét meghosszabbítani, a törlesztés felfüggesztését avagy feltételeinek megváltoztatását elfogadni; 4. hozzájárulni a kötvényeknek részvényekké való konvertálásához ; 5. határozni a közös érdekvédelem alkalmas módozatai felett ; 6. egy vagy több megbízottat választani, akik végrehajtják az 1—5. p. alatti határozatokat és képviselik a kötvénybirtokosok érdekeit, minden, a telekkönyvi biztosítékok leszállítását vagy törlését czélozó eljárásnál. (704. §.) A 705. §. részletesen szabályozza ezen közgyűlés határozatképességét és külön felsorolja azokat a feltételeket, melyek mellett a kötvénynek részvénnyé konvertálása keresztülvihető.11) A 706. §. a közgyűlés határozathozatalának módját a részvényes-Lözgyülésre irányadó szabályok alá veti; minden egyes kötvénynek szavazati jogot sd és kimondja, hogy a kötvéii) A §-ban 1—5. p. alatt felsorolt határozatok érvényességéhez szükség van az összes kötvények 2/3-át képviselők jelenlétére ; a 6. p.-hoz elég az egyszerű szótöbbség. A2 ,3.,4. p. alatti határozatok érvényessegéhez ezen felül még arra is szükség van, hogy az egész részvénytőke be legyen fizetve. A kötvénynek részvénnyé való konvertálásához a részvényesek által megvalósított külön alapszabálymódositásra is szükség van, Kereskedelmi Jog