Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 18. szám - Az ügynöki jutalékról

IS. sz. vagy pl. a vevő korábbi összeköttetésből kifolyólag sikanőznek ismert egyén. Azt, hogy mely okok tekinthetők fontosaknak, az eset körülményei alapján a biróság dönti el. Tehát, ha a megbízó szolgáltat okot a nem teljesítésre, pl. ha a megbízó rossz árut küld, vagy későn szállít, vagy ha ok nélkül megtagadja, vagy stornírozza a szállítást, azért a jutalékot köteles megfizetni.10) Nem mentesiti a megbízót, ha pl. azért nem szállít, mert rosszul kalkulált, vagy a konjunktúrák változtak, vagy a szállításnál nem volna haszna. Annak bizonyítása, hogy a főnök hibájából maradt abban a teljesítés, az ügynököt terheli.11) Ha a teljesítés részben maradt abban, a jutalék a részteljesítés után követelhető. Az osztrák kereskedelmi ügynöki törvénytervezet (Entwurf des Gesetzes betreffend die Rechtsverháltnisse der Handelsagenten ; ausgearbeitet von Dr. Max Bloch, Generalsekretár des Grémium der Wiener HandelsagenteD) 6. §. 3. bek.-bői vesszük azon intézkedést, hogy az ügynök oly üzletek után is követelhet províziót, melyek az ügynöki viszony megszűnte után köttettek meg (u. n. Xachordres), ha azokat ő készítette elő. Ez újítás a német joggyakorlattal és jogi felfogással szemben. Méltánytalan volna ugyanis a megbizó részéről, hogy az ügynök, különösen a rayon-ügynöke által fáradsággal megszerzett vevőkörtől származó rendelések utáni províziót teljesen megtagadja, ha az ügyletek a szerződés megszűnte után köttettek meg. Méltánytalan volna azért, mivel gyakori eset, hogy az ügynök nagy utánjárás után csak az ügynöki szerződés utolsó szakában tudja megszerezni vevőnek az illetőt és így minden ellenérték nélkül kapna a czég uj vevőt. Másrészt pedig könnyen kijátszhatja a megbizó czég ügynökét, ha a szerződés végső szakában megszerzett uj vevők rendeléseit csak a i szerződés utáni időben fogadja el csak azért, hogy a províziót megtakarítsa.12) A német kereskedelmi szokás szintén elismeri a Nachordres utáni jutalékot, de csupán 10) Staub id. m. 372. oldal. Anm. 10. (». u) Staub id. m. 372. oldal. Anm. 12 y; Immerwahr id. m. 137. oldal. B) Dr. Max Bloch id. m. 32. oldal. 317 a szerződés tartamára; vagyis az ügynök jutalék követelése csak azon direkt rendelésekre és utórendelésekre szorítkozik, melyek az ügynöki szerződés tartama alatt efTectuáltattak.18) Ezen utórendelések utáni jutalék-követelésekhez is szükséges, hogy az ügynöknek bizonyos közvetítői szerepe legyen. Kell, hogy az üzleteket ő készítse elő, akár levelezéssel, akár minta küldése által való entrirozás utján. Ha ezt megtette, akkor követelhet províziót, többet azonban nem kell e végből tennie. A német K. T. 88. §-a 3. bek. csak anynyit mond ki, hogy ha a provízió magassága nincs meghatározva, akkor a szokásos (übliche) jutalék jár. Bár a provízió magassága rendszerint meg van állapítva az ügynöki szerződésben, mégis előfordulhatnak esetek, hogy erről nem történt gondoskodás. Ez esetben a helyi szokás irányadó. De melyik helyé ? A czég, vagy az ügynök helyének szokása? Staub (id. m. 373. oldal Anm. 12.) szerint azon hely szokása irányadó, ahol az ügynök székhelyét tartja. Jacusiel hallgat e tárgyban, szintúgy Immerwahr. Mi Staub álláspontját osztjuk. Az ügynöki szerződés teljesítési helye ugyanis az ügynök székhelye, ennélfogva azon hely kell, hogy irányadó legyen az ügynöki tevékenység minden vonatkozására nézve annál is inkább, mert a megbizó czégek többnyire külföldiek, vagy kis vidéki helyeken székelnek, ugy hogy a szokás bizonyítása nehéz is volna. Ettől eltekintve furcsa volna, ha több egy székhelyen működő ügynökre nézve, még ha ugyanazon üzletágban működnek is, a provízió magassága tekintetében eltérő szokás volna irányadó csak azért, mert a megbizó czégek különböző helyeken, vagy országban laknak.14) Az ügynök székhelyén uralkodó szokás lesz irányadó a tekintetben is, hogy mely összeg után jár a provízió: a tiszta, a nettó, vagy a bruttó vételár után? Az osztrák ügynöki testület tervezete (6. §. 6. bek.) szerint a jutalék a bruttó összeg után jár és ebből csupán az ügylet megkötésekor kikötött rabatt vonható le. Más szóval a bruttó összegből cassasconto, sem a fuvar, vagy vám a provízió kiszámításánál nem vonható le. Sőt oly rabatt, mely az ügylet megkötése után enge13) Immerwahr id. m. 140. oldal; Gutachten der Berliner Áltesten vom 12. Dec. 1887. bei Dove und Apt. I. S. 37. Nr. 1.; Entscheidungen d. R. 0. H. G. 16. S. 38.; Jacusiel id. m. 47. oldal. ii) Bloch id. m. 34. oldal. Kereskedelmi Jog