Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]

312 keretskedclini Jog 17 sz. s az ennek ellenében kiállított váltó a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető és minthogy ezek szerint közömbös az is, hogy B. Sz. felperes jó vagy rosszhiszemű váltóbirtokosnak tekintendő-e vagy sem. A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó és pedig annyival inkább, mert az a kifogás, hogy az alperes a kereseti váltó aláírásakor öntudatlan, ittas állapotban lett volna, az elsőbiróság idevonatkozó indokai szerint bizonyítva nem lett. Csöd. 232. Az a körülmény, hogy a takarékbetevö fél részére végrehajtási uton kiutalt összeget, megbízott ügyvéde nem teljes összegben szolgáltatta ki felének, eme fizetés csöd jogi hatálytalanítása esetében nem lehet akadálya annak, hogy ez a fél az egész kiutalt összegnek a csődtömegbe leendő visszatérítésére köteleztessék. (M. kir. Curia 1089/912. — 1913. máj. 21.) 233. A vagyonbukott saját személyében a csöd alatt is perbe vonható, ha a kielégítés nem a csödvagyonból kéretik. (M. kir. Curia 734/912. — 1913. ápr. 24. II. KÜLFŰLDI JOGGYAKORLAT. Kereskedelmi ügynök. 234. A N. K. T. 88. §-ának 1. mondata szerint: „Amennyiben a kereskedelmi ügynök díjazását illetően külön megállapodás nem létesül, provízió illeti őt meg minden olyan teljesedésbe ment ügylet után, amely az ő ténykedése folytán jött létre." A RG. által eldöntött esetben az eredeti szerződés értelmében az ügyletet szállítással kellett volna realizálni; azonban a szerződő felek később abban állapodtak meg, hogy a szállítás helyett eqyességgd fejezik be az ügyletet. A törvényszék és a RG. megállapították ebben az esetben is az ügynöknek a provízióra való igényjogosultságát azon az alapon, hogy itt az egyességnek is az ügylet teljesedésbe menését előidéző hatályt kell tulajdonítani, a miért is az ügynök éppen akkora províziót igényelhet, mint a szállítás esetében igényelhetett volna. Nem változtat ezen, hogy a megbízó az egyesség folytán elesett a nyereségtől; a provízió összege ugyanis a szállítás esetében járó nettó jövedelem után számítandó. (Reichsgericht III. tanács 1913. ápr. 9. 492/912. sz. határozat.) Részvénytársaság. 235. Amig működésük tart, egyedül a részvénytársaság igazgatósági tagjai jogosítottak a közgyűlést összehívni a végből, hogy a birói határozattal megsemmisített közgyűlési határozat helyett a megfelelő uj halározat hozassék. A bíróság nem jogosított arra, hogy a közgyűlés összehívása végett az igazgatóság mellé helyettes vagy ellenőrző közegként birói megbízottat (mandataire de justice) rendeljen ki, ha nincs kellő ok annak feltevésére, hogy az igazgatósági tagok vonakodni fognak a közgyűlést összehívni. (Tribunal com. de la Seine 1909. jan. 4* Dallor: 1912. 1 f. 1. 1.) Balesetbiztosítás. 236. A bizt. társaság általános biztosítási feltételeiben balesetnek az olyan testi sértést minősiti, amelyet a biztosított akaratától függetlenül beálló, hirtelen és elháríthatatlan külső mechanikus behatolás folytán szenved és amely azonnal avagy egy év leforgásán belül közvetlenül és egyedül, egyéb körülmények behatása nélkül, a biztosított halálát okozza, avagy állandó vagy átmeneti munkaképtelenségét idézi elő. A RG. megállapította, hogy az így körülirt baleset tekintete alá esik a biztosítottnak akaratával előidézett testi megerőltetése is, ha az egy külső ellenállás leküzdésére váratlanul szükségesnek mutatkozik. A biztosított u. i. a vasúti kocsin állva a munkások által felnyújtott ponyvát akarta megerősíteni, a ponyva felnyujtása azonban olyan módon történt, hogy az teljes súlyával a biztosítottra nehezedett, aki ennek a váratlan és szokatlan felnyujtásnak következtében egy testet megerőltető olyan mozdulatot tett, amely súlyosabb vérömlést stb. idézett elő. (Reichsgericht VII. tanács 1913. január 28. 301/912. sz.)