Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A mozgófénykép-színházak. [Rövid ismertetés]

307 mennyiségű áruknak a külföldön, sőt más vi- I lágrészeken leendő értékesítésére irányult s már a felperes vállalkozásának ezekkel a körülményeivel szemben kizártnak kell tekinteni azt, j hogy ő az ily rendkívüli utazásokkal s ezekkel kapcsolatos nagymérvű költségekkel járó ügyletszerzésre vállalkozzék abban az esetben, ha az általa ott aquirált ügyleteknek megkötése s igy az ügyletszerzéssel az ö részéről felmerült tetemes költségek megtérülése is pusztán az al peres önkényétől függő jóváhagyás feltételéhez köttetett volna. Erre való tekintettel a perben meghallgatott tanuk vallomásával szemben is azt kellett okszerű következtetés utján metál lapítani, hogy a felperes a közte és az alperes között lefolyt előző tárgyalások eredményéből ! merített abban a jóhiszemű feltevésben vállalta j el az alperes árui eladásának közvsttését. hogy j az alperes az általa szerzett ügyletek jóváha- : gyásat a vevők bonitásának és az elérendő vételár megfelelő voltának hiánya esetén kívül megtagadni nem fogja, az alperes tehát a kereskedelmi forgalomban is elvárható jóhiszeműség megsértésével járt el akkor, amikor az ö jóváhagyása tetszés szerinti megtagadásának feltételét az 5. alattiban kifejezésre nem ju'- í tattá s ekként a felperest az ö vállalkozásának sikere tekintetében rosszhiszeműen megtévesztette. Ennek a rosszhiszemű magatartásának jogszerű következménye az, hogy az alperes a felperesnek az ennek hibáján kivül bekövetkezett károsodásért felelősséggel tartozik s minthogy a felperes az általa közvetített ügyletek jóváhagyásának csakis abból az okból történt megtagadása folytán, hogy a kérdéses áruk a Keleten magasabb árakon váltak értékesithetö'iké, az 5. alattiban kikötött jutalékát meg nem szerezhette és igy az általa a jutalék megszerzésére fordított, több havi u-azással járó költségek tekintetében nyilvánvalóan károsodott, ezekre a költségekre vonatkozóan az alsóbíróságok ítéletének megváltoztatásával az alperes kártérítési kötelezettsége meg volt állapítandó s a kir. törvényszék utasítandó volt j arra, hogy a felperes által az utazási költségek czimén támasztott követelés tárgyában a netán még szükséges bizonyítási eljárás foganatosítása után a kifejlendökhöz képest hozzon uj határozatot. Közkereseti társaság. 225. A nem czégszerüen kiállított ajánlat a közkereseti társaságot nem kötelezi. (M. kir. Curia 968,912. sz. — 1913. június 4.) A kaposvári kir. törvényszék, mint kereskedelmi birósáq: Kötelezi alperest, hogy felperesnek 774 korona 98 fiH. tőkét és annak 1910. évi október hó 31-től járó 5% kamatát 15 nap i alatt végrehajtás terhe mellett megfizessen, a perköltségeket felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: A kereset szerint az A. alatti másolatban csatolt alperesi ajánlatot elfogadta, ennek következtében alperes köteles lett volna az 1909. évi november hó 29-től az 1910. évi deczember hó végéig felperesnek összes tégla és közönséges alakú cserépszükségletét mint téglagyáros egymaga ellátni és pedig az első osztályú tégla ezrét 30 koronáért, az első osztályú fedélcserép ezrét 19 koronáért franco Kadarkút állomásra szállítani. E kötelezettségének azonban alperes csak részben tett eleget. Alperes az A. alatti ajánlat valódiságát nem tagadta, vitatta azonban, hogy az az alperes czéget nem kötelezi, mert ezen ajánlat megtételére az 1910. évi április hó 14-én elhalt K. B. czégtag a 3. alatti czégkivonattal igazolt együttes képviseletre való tekintettel egymaga jogosítva volt. Alperesnek azon védekezése, hogy az A. alatti ajánlatot az alperesi czég elhalt tagja, K. B. egymagában jogérvényesen nem tehette meg, figyelembe nem vehető, mert az ily kötések a téglagyárak rendes üzleti köréhez tartoznak, azokra a képviselet módjától függetlenül a K. T. 77. és 78. §-ai értelmében a közkereseti társaság minden egyes tagja egyformán jogosult, ettől eltérésnek csak kifejezett társasági megállapodás esetén van helye, mely harmadik szerződő féllel szemben is csak akkor érvényesíthető, ha bizonyítva van, hogy annak ily megállapodásról a szerződés kötésekor tudomása volt. Ezt pedig alperes nem is állította. A pécsi kir. Ítélőtábla : A kir. törvényszék ítéletében felperes keresetéből 2138 kor. 48fill. tőkét és kamatait meghaladó s elutasitottnak tekintendő részét nem érinti; egyebekben ugyanazt az Ítéletet, azon részbeni változtatással, hogy alperes felperesnek 659 kor. 98 fill. tőkét és ennek 1910. évi október 31-től számított 5% kamatait tartozik megfizetni, helybenhagyja. M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A másodbiróság ítéletének az elsőbiróság ítéletéből átvett az az indoka, mintha a 3. a. czégjegyzék kivonattal igazolt együttes képviseleti jogosultság daczára az alperes czégre az A. alattiban egyedül K. B. czégtag aláirá-