Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A tisztességtelen verseny jogi korlátjai a franczia jogban. [5. r.]

17 sz. kiviil, bírói kényszer utján értékesíttetett — csakis ezen feltétel mellett engedi meg uj üzlet nyitását, söt van olyan birói határozat is, mely a tömeg volt hitelezőjét is eltiltotta a csődeljá­rás folyamán értékesített üzlet közelében egy üzlet nyitásától, amelynek vezetését a vagyon­bukott nejére bizta. E határozat azzal indokoltatott, hogy a csődhitelezö is az értékesített üzlet eladójának tekintendő, szavatossági kötelezettsége tehát szintén fenforog.57) Bert szerint az üzletátruházó eme szava­tossági kötelezettsége a felek által ki sem zár­ható és ez le nem telepedhetik az üzletátvevő mel'ett még az esetbea sem, mert ezen eljá­rása saját tényébe ütközik. (120. old.) A versenytilalom egyébként csakis azonos iparágra vonatkozhatik. Ha a versenytilalom nemcsak uj üzletnyi­tására, hanem más versenyző vállalatban való ér­dekeltség elvállalására is kiterjed, ily érdekeltség sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalható. Á versenytilalom hatályában marad az üzlet áthelyezése, valamint annak továbbadása ese­tén is és ez esetben a tilalom a későbbi üzlet­átvevő javára is szól. Ugyancsak nem szünteti meg a tilalom hatályát az üzlet vételárának meg nem fizetése. Véget ér a tilalom a kikötött idő leteltével, valamint az esetben, ha megfelelő hosszú idő telt el ahhoz, hogy az üzletátruházó letelepedése az üzlet átvevőjére nézve kárral nem járhat. Megszűnik továbbá a tilalom az eladó halá­lával, örököseire csak az esetben terjed ki, ha a név azonosságánál fogva az összetévesztés lehetősége fenforog. Megszűnik végül a tilalom a vállalat megszűnésével, melyre való tekintet­tel az statuáltatott. A versenytilalom megszegése kártérítésre kötelez, a bíróság elrendelheti az eladó által nyitott üzlet bezáratását, a versenytilalom meg­szegése esetére kikötött bírság megfizetése, annak további megszegésére nem jogosít.5S) A kereskedelmi üzlet eladójának jogi hely­zetével nagyjában azonos a volt üzlettársé. A kikötött versenytilalom, a megfelelő kor­látozások fenforgása esetén, reá nézve is ér­vénnyel bír. A társüzletből való kiválása esetén kifejezett 57) Pouillet 711. old. Bert 122. old. (Amiens 1875. ápril 30) Pouillet 716. old. 299 kikötés nélkül is ujabb üzlet nyitása csak az összetévesztés elkerüléséhez szükséges óvintéz­kedések megtétele mellett engedhető meg neki. A versenytilalom, ha az nem is köttetett ki kifejezetten, a szerződéskötés körülményeiből következtethető. A társüzletnek feloszlásakor történő elár­verezése e3etén az árverési feltételek közé a társüzlet volt tájaira vonatkozó versenytilalom hivatalból is felvehető.59) Ugyancsak teljességgel azonos az eladó jogi helyzetével a keres kedelmi üzlet(áruk, felszere­lés, vevőközönség) bérbeadójának helyzete.60) 3. A versenytilalmak második főcsoportja, t. i. az üzleti alkalmazottakra vonatkozók, csakis ezirányu, kifejezett kikötés alapján jöhetnek létre és a legszorosabban magyarázandók. A volt alkalmazott tehát az önálló letele­pedéstől szintén csak azonos üzletág fenfor­gása mellett tiltható el, a tilalomnak pedig idő­ben és térben szintén korlátoltnak kell lennie. Ha versenytilalom kikötése csupán az ön­álló letelepedésre vonatkozólag jött létre, az nem terjeszthető ki a verseny vállalatnál való műkö­déstől leendő eltiltásra is. A tilalom megszegése kártérítési kötelezett­séget szül és e mellett az üzlet hatósági bezá­rását is eredményezi, a tilalom elvállalására való tekintettel átvett összeg pedig viszafizetendő. Ha a versenytilalom megszegése esetére kötbér köttetett ki, ennek megfizetése és az üzlet bezáratása egyidejűleg nem követelhető. A versenytilalom a későbbi üzlettulajdonos javára is szól, de az alkalmazott örököseit — kizárólag személyi természeténél fogva — nem köti.61) 4. Ugyancsak az ex contractu származó concurrence déloyale körében tárgyalja a fran­czia jogi irók egy része az üzlethelyiség (ingat­lan) tulajdonására nézve fennálló, a versenytila­lommal némileg analóg szavatossági kötele­zettséget. A Code civil 1719. §-a értelmében ugyanis a bérbeadó szavatol a bérlőnek a tekintetben, hogy a bérlet tárgyát a bérleti viszony tartama alatt zavartalanul használhassa. E szavatossági kötelezettség megszegését látja a franczia jogi írók egy része abban, 5») Allart 305. old. 60) Bert 123. old. 61) Allart 289—299. Touillot 698. old. Kereskedelmi Jog

Next

/
Oldalképek
Tartalom