Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 17. szám - A magántisztviselők biztosításáról szóló német törvény
11. BZ magyar magántisztviselő, ha kényszerül kilépni, vagy önként lép ki, jogosítva legyen tovább fizetni a járulékokat s az eddigi befizetések javára szolgálnak, mintha továbbra is ugyanannak a vállalatnak kötelékében volna. Az önkéntes biztosításra a német törvény tesz egy kivételt, és pedig a törvény életbe lépése után egy éven belül beléphet az a tisztviselő, akinek bár 5 — 10.000 márka az évi jövedelme, ha igazolja, hogy az életbelépés előtti négy évben legalább 30 hónapig oly állást töltött be, mely állásban a törvény szerint biztosításra kötelezett lett volna. Ugyanez a jog megilleti az első évben azokat az önálló foglalkozású tisztviselőket is, akik legfeljebb három biztosításra kötalezett egyént foglalkoztatnak és igazolják, hogy legalább 30 hónapig oly foglalkozást űztek, mely foglalkozás után, ha a törvény már akkor életbelépett volna, biztosításra kötelezhető lett volna. Ezt a két kedvezményt 60. életévüket még be nem töltött egyének vehetik csak igénybe. A törvény a tovább-biziositást oly feltétel alatt engedi meg, ha az illető legalább is már hat hónapi járulékot befizetett. A járulékhónapokat szintén szabályozza a törvény, hogy melyek számítanak be, ha nem is teljesített szolgálatot az illető. A törvény nem engedi meg általában, mint a rokkantsági törvényben, a magasabb összeg erejéig való biztosítást. Az osztályt előírja, amelyre magát biztosithatja s amely jövedelmének megfelel. Az önbiztositás esetében is csak olyan osztály szerint biztosíthatja magát, mely a befizetett utolsó hat járuléknak megfelel. Ez alól is kivételt enged a törvény. E szerint : a biztosított huszonötödik életévének betöltéséig magasabb osztályba léphet át, mint amire őt különben jövedelme jogosítaná. E korig többször átléphet mindig magasabb osztályba. Ez legeminensebb érdeke a biztosítottnak, ha jobb ellátást akar elérni, mert a nyugdíj kiszámításánál az első százhúsz hónapi járulék befizetése értékének egy negyedével, a később történtek csakis egy nyolczadával számittanak be. A törvényes osztályba mindig visszatérhet az ilykép magasabb osztályú járulék fizetésére kötelezett egyén, ha utóbb öregebb korában, vagy bármely más okból megcsökkent a jövedelme s a járulék ily mérvű befizetése teher neki. A biztosítási törvény alapján egyállambiztositó intézet állíttatott fel, melynek szervei az igazgatóság, az igazgatósági tanács, járadékki295 vető-bizottság és a bizalmi emberek. Az igazgatóság áll az alelnökből, 2 hivatalnok tagból és a biztosítottakat képviselő 2 tagból. Az első hármat a császár nevezi ki élethossziglan, ezek államhivatalnokok. A hivatali személyzetet az elnök nevezi ki. A két utóbbit az igazgatótanács hat évre választja. Ezek mellé még két póttag kerül. Az igazgatósági tanács elnöke az igazgatósági elnök és mindkét részt legalább 12—12 tag képviseli. A jáiadékkiyetö-bizottság elsőfokú bíróság ez ügyekben és azonkívül a járulékokat kiveti, nyugdijat, járadékot megvonhatja és a biztosítási ügyekben hivatalos értesítéseket ad. Ezeken kívül számtalan, az intézmény lényegébe vágó teendő tartozik hatáskörébe, quasi nyilvános hatóság, akit nem köt az igazgatósági tanács. Ennek elnökét és helyettesét a birodalmi kanczellár nevezi ki. A tagjai a biztosítottakból állíttatik össze. Tagjainak a száma legalább husz. Választják őket a kerülbeleli bizalmi emberek. Az elnök a bizottság tagjait megbírságolhatja. A tagok állása tiszteletbeli, fizetést nem húznak, csakis készkiadásaikat és mulasztásukat tériti meg az intézet — kívánságukra. A bizalmi férfiak választók, akik választják a „Rentenausschuss", a választott bíróság, a felsőfokú választott bíróság és az igazgatótanács tagjait. Minden Í0.000 lakos után hat bizalmiférfi kerül az intézethez, ennek fele a biztosítottakból, fele a munkaadókból kerül ki. Ezeket ismét mindegyik rész maga választja. A törvény részletesen szabályozza a választási eljárást. Fontos e törvénynek a pótpénztárra (magánvállalat pénztárra) vonatkozó szabályozása. Eddigi pénztáraknál, mint említettem, a curia jogegységi tanácsának határozatánál, elvesztették a tagok befizetéseiket kilépéskor, vagy végkielégítésül a befizetések kis részét kapták vissza. A tovább biztosítás is hátránynyal járt, mert lehet, hogy uj állásukban is biztosítási kényszer alatt állanak, s azáltal, hogy igen gyakran változtatnak állást a magántisztviselők, a befizetett járulékokat elvesztik s ezáltal az egyes pénztáraknál kis befizetésekkel boldogultak a benmaradottak. Az állami intézet létesítésével a tisztviselők nagy része két helyen van biztosítva, pl. a részvénytársaság nyugdíjintézetében s az állami biztosító intézetben. Ez által a tisztviselő nagyon megterheltetik. Fizetni tartozik a 8%-ot és fizetni a magánvállalat által előirt s fizetni a köteleKereskedelmi Jog