Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 17. szám - A magántisztviselők biztosításáról szóló német törvény

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, V., Visegrádi-utcza 14. Telefon : 71-65. FŐSZERKESZTŐ \ GRECSÁK KÁROLY KIR. CURIAI BIRÓ. SZERKESZTŐK Dr. KUNCZ ÖDÖN ÉS Dr. SZENTÉ LAJOS EGYETEMI M. TANÁR ÜGYVÉD, FELELŐS SZERKESZTŐ. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .... 20 K. Félévre 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 17. SZ. MEGJELEN MINDEN HÖ 1-ÉN ÉS 15-ÉN. BUDAPEST, 1913. SZEPTEMBER 1. A magántisztviselők biztosításáról szóló német törvény. Irta: Reich Péter Cornel, igazságügyminiszteriumba beosztott kir. tszéki jegyző. A m. kir. Curia nem régen hozta meg a 2. számú jogegységi határozatát, mely élénk megütközést keltett a magántisztviselők körében, mert ezzel ki vannak szolgáltatva a vállalatnak, melynél működnek, ezzal, hogy befizetéseket eszközölnek és a legkisebb ok miatt elbocsátott tisztviselő elveszti, akár 15—20 éve befizetett, nyugdíjjárulékait s a nyugdíjra sem tarthat igényt. Az 1907. évi XtX. törvényczikk a munkásokat baleset és betegség ellen biztosítja. A magántisztviselők biztosításáról alig gondoskodott még állam. Németországban 1901. óta a magántisztviselők jobb ellátásuk, nyugdijuk és biztosításuk érdekében nagyobb mozgalmat indítottak, hogy a munkásbiztositási törvény szerint való gondoskodásnál ők és hozzátartozójuk jobb ellátásban részesüljenek. E célból 700.000 tisztviselő összeállt, egyesületet alkotott, melynek czélja volt az állami biztosítást törvényileg kieszközölni. A birodalmi tanács 200.000 kérdőivet bocsátott ki, hogy a statisztikai hivatal véleményével együtt tájékozhassa magát. Ennek alapján a német belügyminiszter emlékiratot nyújtott be a birodalmi tanácshoz és a pénzügyminiszter pedig, az erre vonatkozó költségvetést. A hozzájárulási százalékot 19 százalékban számította ki a bizottság. Később kedvezőbb (8%) kulcsot állapítottak meg. Megállapították a szolgáletképtelenséget és 65 ik életévtől kezdve az állam nyugdíjfizetési kötelezettségét. A férfi alkalmazottaknál 120 hónapi befizetést vettek alapul. I. a) A nyugdíj 20—50%-a az utolsó fizetésnek, aszerint, amint az illető mennyi ideig fizette a járulékokat. b) A 65. életév betöltése után a korral járó nyugdijat az elért igénynek megfelelőleg. c) Halálesetre pedig a bátramaradottak részére a fentiek szerint igényelhető nyugdíjnak, az özvegy számára ennek 40%-a és az árváknak fejenként még 8%. A kezdete ez utóbbinak beállhat már a 60 — 119 hónap — befizetés alapján. II. A női alkalmazottaknak a) ugyancsak 120 hónapi befizetés alapján az a) és b) pontok szerint, halálesetre pedig vagy árváknak járó nyugdijt, járadékot vagy a járulékoknak kamat nélkül való visszafizetését mondották ki b) 60—119 hónap befizetés alapján: a) Szolgálatképtelenség esetére nyugdij a biztosított évi fizetésének tíz százaléka. b) halálesetre vagy árvák részére jár járadék vagy a biztosított által befizetett járulékok kamat nélkül visszafizettetnek. III. Mindkét nemet megilleti még a „Rokkantság elleni biztosítási törvény" 18. §-a szerint való gondoskodás. Ezen emlékiratnak megfelelő törvényjavaslatot a birodalmi tanács csekély módosítással elfogadta, 1911. decz. 20-án szentesítést nyert és 1913. jan. 1-én életbe lépett, mint „Angestellten Versicherungs-Gesetz." A magántisztviselők biztosításáról szóló törvény mellett van a „Rokkantság ellen való biztosítási" törvény, is, egymás mellett függetlenül léteznek, ugy, hogy a német magántisztviselő 2000 márka jövedelméig kétszeresen lehet biztosítva. A német törvény szerint a biztosításra kötelezettek 1. vezető állásban levő tisztviselők. Ide tar-