Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 16. szám - Széljegyzetek az uj belga részvényjogi törvényhez. [1. r.]

Kereskedelmi Jog 283 16. 81. ban menedéket fognak keresni és találni a szé delgésre berendezett nemzetközi vállalkozások. E mellett a polgári t örvénykönyv életbeléptetésének aktuálissá válása feljogosít annak hivésére, hogy az illetékes körök hamarosan hozzá fognak gazdasági életünknek a nem szolid és káros elemektől való megtisztításához, és ennek a tisztító munkának figyelme ki fog terjedni a részvényjogi szabályok alapos és hatékony reformjára is. És ez a harmadik s leginkább latba eső oka annak, hogy most, amikor a számtalan oldalról felmerült refcrmóhajok megvalósulás felé közelednek, röviden tájékoztassuk a magyar jogászközönséget azokról a fontosabb újításokról, amelyeket a franczia jog értékes eredményeit is figyelembe vevő legújabb belga részvényjog alkalmasaknak lát egyrészről a szolid részvénytársasági vállalkozás pártolására, másrészről a szédelgések, visszaélések leküzdésére. Az 1913. évi uj törvény fentartja az 1873. és 1886. évi törvények rendszerét ; újításait csak módosítások és uj szakaszokba (amelyeket bis. 3, 4. stb. számozással tüz a meglevő szakaszokhoz) felvett önálló uj intézkedések alakjában viszi keresztül. E czikk keretében csakis a figyelmet érdemlő uj rendelkezések kritikai bonczolására vállalkozunk; a régi szabályokat csakis annyiban méltatva figyelemre, amennyiben az ujak megértéséhez az szükségesnek mutatkozik.1) Az alapításra vonatkozóan az alakulás feltételeit (7 tag, az egész alaptőke aláírása, egy bizonyos quóta befizetése) az uj törvény annyiban szigorítja, hogy részvényenkint nem 10, hanem 25% befizetést követel meg. Sokkal lényegesebb ujitást honosít meg a 29. bis. §., amidőn az angol 1900. évi Comp. Aktban részletesen körülirt prospectus mintájára kötelezően megállapítja az alapító okirat (acte de société) tartalmát. Ebbe az okiratba, amely teljes tartalommal leközlendő a belga hivatalos lapban (,Moniteur"-ben) felveendők: 1. a nem készpénzben álló betét megjelölése, a behozatal közelebbi feltételei és a betevő (apporteur) neve; 2. ingatlan behozása esetén, az ingatlannak a megelőző öt évben történt tulajdonos változásai és azoknak közelebbi felté!) Az ismertetésnél alapul Bertot és Bansart: Précis de la loi belge sur les sociétés commerciales. Bruxelles 1913. czimü müvének függelékében leközölt törvényszöveget vettük. telei; 3. a betéteket terhelő jelzálogos terhek; 4. a behozni szándékolt elővételi jog realizálásának feltételei; 5. az alapitóknak nyújtani kivánt különös előnyök alapja (oka) és lényege ; 6. a társaságot kötelező vagy az alapítás érdekében annak költségére már folyósított kiadásoknak, költségeknek és bármi czimen adandó javadalmazásoknak legalább is hozzávetőleges összege. Ez az okirat feltétlenül közzéteendő, akár szimultán, akár szukcessiv alapítás mellett keletkezzék a társaság. Szukcessiv alapítás esetében ezen felül szükség van külön az aláírás alapját tevő tervezet (projet) kibocsátására, amelynek formája és feltételei tekintetében az uj törvény többrendbeli ujitást vitt végbe az eddigi 31. §-on. így, hogy a tervezet hiteles formában állítandó ki és közzéteendő ; a tervezet megszerhesztöi (és nem csak az aláiróí, mint azt a K. T. 150. §-a mondja ki) tekintendők alapitóknak. A tervezetbe teljes tartalommal felveendő az alapitóokirat (29. bis. §.) s a 31. §-ban eddig felsoroltakon kivül még az alapitók neve, hivatása és lakása. Ezek az adatok egyúttal minden olyan prospektusba, körlevélbe és hírlapi felhívásba is felveendők, amelyek aláírók gyűjtése czéljából hozatnak nyilvánosságra. Amint ezekből látható, az uj belga törvény a minél nagyobb és minél inkább tájékoztatott nyilvánossággal (publicitás) akarja mindenek előtt biztosítani az alapítás reális voltát. Az alapítás keretében szabályozza az uj törvény a részvények eladását is, főleg arra törekedve, hogy ne csak az aláíróknak, hanem a már kibocsátott részvényeket vevő nagyközönségnek is módjában álljon a részvényt forgalomba hozó részvénytársaság bonitásáról meggyőződést szerezni. A 34. bis. §. szerint bármely résavénytársasági értékpapír (részvény, értékpapír vagy részesedési jogot adó élvezeti jegy stb.) nyilvános eladása, forgalomba hozása (l'exposition, l'offre á la vente publique) vagy eladásra felajánlása csakis ugy engedtetik meg, ha a hivatalos lapban legalább 10 nappal előbb az eladók nevüknek, állásuknak és lakhelyüknek felemlítése mellett közzé teszik még a következő adatokat: 1. az alapitói okiratnak, az alapszabályok bármiféle módosításának és azok közzétételének időpontját; 2. a társaság tárgyát, az alaptőkét és a részvények számát; 3. a még