Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A washingtoni egyezmény és a szabadalom megvonása

13. sz. Kereskedelmi Jog 247 raDcsba fektetett szabadalmi jog és az 1895. vényhozó rendeli, itt is minden korlátozás nélévi szabadalmi törvény átmeneti intézkedéseit ', kül szembetűnik. Az a körülmény, hogy a szam?g kellett állapítani és a régi császári pátens- badalom annak bejelentésétől kezdve 15 évig nek alkalmazása még hosszú időre tartatott jogot biztosit a bejelentőnek még azokban az fenn. daczára az uj törvénynek. alaki eljárási részekben sem teheti rosszabbá A washingtoni egyezmény beczikkelyezése a jog birtokosának helyzetét későbbi törvény által a magyar ipar az itt nyert szabadalmak j által, a milyen a megvonási per. Aki a washingáltal hatalmas lépést fog megtenni. Mind az a toni egyezmény beczikkelyezése előtt Magyarsok szabadalom, amely eddigelé a praxisban országon szabadalmat nyert, az azt azon áltacsak papiros-formában volt meg tényleg a bel- lános törvényes feltételek mellett nyerte, ameföldön. egy élénk és éber ellenérzés alá kerül: lyekről akkor, amkior a szabadalmat bejelenamelyet az érdekelt ipari körök saját létük és tette, tudomása volt. Ha ezt másképp magyajól felfogott czéljaik megvalósítására ki is hasz- ráznók, akkor összeütközésbe jutnánk azzal a nálhatnak. Már most az a kérdés, hogy vájjon ! fő elvvel, hogy a jogszerzés pillanata döntő a a szabadalomnak 15 évi tartama folytán lehet-e jog terjedelmére. A jog tartama nemcsak azokaz uj törvényt a régi szabadalmakra egysze- i ban az anyagi rendezésekben áll, amelyek a rüen alkalmazni. Lehet-e minden továbbiak nél- jog kihasználásának határait szabják meg, hakül megvonni az uj törvény értelmében azok- nem azokban a védbástyákban is. amelyek a tói a szabadalom-tulajdonosoktól a szabadal- jog elvonásának körülményeit nehezítik. Ha mat, akik az ő régi szabadalmaikat csak az j tehát a mi szabadalmi törvényünk egy uj töreddig szokásos eszközökkel igyekeztek gyakor- vény által módosittatik, azok a szabadalmi jolatba yétetni. vagyis, akik egyszerűen arra hi- gok. amelyek ezen uj törvény előtt keletkeztek, vatkoznak. hogy ők elkövettek mindent, ami nem csorbíthatok ezen uj törvény szigorúbb eltölük telik, hirdettek, társat kerestek stb. ismerve járási módozatai által, mert hiszen a bejelena gyakorlásba vételi szándék kivitelének eddigi téskor a jog tulajdonosa csakis azon feltételek enyhe módját. , és eljárási módozatok mellett volt a jog gyaE kérdés megoldásánál a következők lesz- korlására szorítható, amelyek a régi törvénynek irányadók. A szabadalom megvonása kü- i ben benfoglaltatnak. Ugy lehetne tán érvelni, lönbözik ugyan abban a szabadalom megserami- hogy hiszen a szabadalom megvonása formális sitésétől, hogy amig a megsemmisítés a szaba- szabály, amely formális szabály a törvénnyel dalmát ex tunc nem létezőnek declarálja. addig együtt életbelép és minden régi jogra is vonata megvonás jogi természeténél fogva soha sem kozható lenne, mint pl. valamely oly bizonyiszómat ex tunc. hanem legfeljebb a kereset be tási szabály, amely egy uj perrendtartás életbeadásától kezdve. Már most ebből azt lehetne lépésekor polgárjogot nyer. Aki azonban ezt tán következtetni, hogy a megvonás tekinteté- állítaná, azt megtéveszti a szabadalom megvoben nem lehet a tulajdonosnak szerzett jogokra nása intézményének külső jelentkezése, mert a hivatkoznia és a tulajdonost nem mentené fel szabadalom megvonása igaz ugyan, hogy bizoszabadalmának régibb kelte attól a kötelezett- nyos külsőleg észlelhető tények bizonyításától ségtől. hogy azt valóságban a belföldön gya- függ és azoknak beigazolása, vagy be nem igakorlatba vegye és ezt a gyakorlás':a vételt a zo'ása dönti el ezen fontos jog alkalmazását, törvény tőle oly szigorral követelhesse meg, a azonban semmiképp sem lehet szem elől téveszmilyen az uj egyezmény által megkívántatik, teni azt, hogy a jog megvonása maga egy Ez a nézet azonban nem helytálló. óriási horderejű anyagi jogi jellegű cselekvése Ugyanis, a törvény visszaható ereje csakis az állam hatalmának, amely pusztán annak végakkor van mtg. ha a törvény ezt önmaga ki- hezvitele és alkalmazása tekintetében a külső forfejezetten elrendeli. Ezen nem változtat az, mákhoz van szorítva és tulajdonképp nem egyéb, hogy a törvény objektuma egy jog. amely évekre mint a törvényben már eleve kihirdetett feltészól. A törvénynek az a közjogi jellege, hogy tele valamely kizárólagos jog megtarthatásának. nem a mult viszonyait akarja rendezm, hanem vagy meg nem tarthatásának. Ezért csakis ugy általában a jelenét és a jövőjét és hogy csak válaszolhatunk az imént tárgyalt kérdésre, hogy akkor vonatkoztatható oly jogviszonyokra, a a washingtoni egyezmény beczikkelyezése, illetve melyek a múltban keletkeztek, ha ezt a tör- | ezen törvény életbelépte előtt kelt, vagy beje-