Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 13. szám - A kereskedelmi alkuszok jogviszonyai

KERESKEDELMI JOG A hiteltörvények (kereskedelmi, váltó-, csőd-, ipar-, szabadalmi jog stb.) minden ágára kiterjedő folyóirat SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, V., Visegrádi-utcza 14. Telefon : 71 — 65. FŐSZERKESZTŐ\ GRECSÁK KÁROLY KIR. CURIAI BIRÓ. SZERKESZTŐK: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS EGYETEMI M. TANÁR ÜGYVÉD, FELELŐS SZERKESZTŐ. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre .... 20 K. Félévre 10 K. Egyes szám ára 1 K. TIZEDIK ÉVFOLYAM. 13. SZ. MEG JELEN MINDEN HO 1-EN ES lő-EN. BUDAPEST, 1913. JÚLIUS 1. A kereskedelmi alkuszok jogviszonyai. Irta : Fövényessy Lajos, budapesti kir. ítélőtáblai biró. Kereskedelmi ügyletek megkötésének, — állandó vagy tartós szerződési viszonyon kivül. — de iparszerüen való közvetítése : kereskedelmi alkuszi ügyletnek, és az aki ilyen kereskedelmi ügyletekkel iparszerüen foglalkozik, kereskedelmi alkusznak tekintendő. Mig ellenben az, aki nem iparszerüen, hanem csak alkalom adtán közvetít valamely — bár kereskedelmi ügyletet — nem kereskedelmi, hanem polgári alkusz, mert a kereskedelmi alkusznál az iparszerüségben van a lényeg. A kereskedelmi alkusz nincs egy féllel állandó vagy tartós szerződési összeköttetésben, hanem alkalom adtán közvetít többek részére is. Ez a különbség a kereskedelmi ügynök és kereskedelmi alkusz között. A kereskedelmi alkusz tevékenységének köre tehát kereskedelmi szerződések iparszerü közvetítése, mint áruk eladására, vételére, értékpapírok eladására, fuvarozásra, szállítmányozásra, hajókölcsönre. hajóbérletre stb. vonatkozó szerződések megkötésének közvetítése. A puszta útbaigazításhoz álló tevékenység tehát nem alkuszi működés még akkor sem, ha ez iparszerüen űzetik is. A kereskedelmi alkusz kereskedő, ügyletei kereskedelmi ügyletek. Megilletik a kereskedelmi alkuszt a kereskedőt megillatő jogok és terhelik annak kötelezettségei. Mig a kereskedelmi ügynökök jogviszonyait nálunk törvény nem szabályozza, addig a kereskedelmi alkuszok és ügyleteik a kereskedelmi törvény kilenczedik czimében többékevésbé szabályozva vannak. Ezek szerint: A kereskedelmi alkusz különös felhatal' mazás nélkül fizetést vagy szolgáltatást nem vehet fel (K. T. 534. §. második bekezdés). Ha az ügylet természete ugy kívánja, titoktartásra van kötelezve. (K. T. 535. §) A rendes kereskedő gondosságával köteles eljárni. (K. T. 538. §.) Kötelességeik megszegése vagy elhanyagolásáért mindkét fél irányában kártérítéssel tartoznak. (K T. 545. §.) Az alkusz közvetítő tevékenysége folytán nem csupán megbízójával, hanem a másik féllel szemben is szerződéses viszonyba kerül. A másik szerződő fél az alkusz és megbízója közötti szerződéses viszonyba annak folytán lép be. hogy az alkusz közvetítő tevékenységét elfogadja. Innen ered aztán a kereskedelmi törvény •547. §-a második bekezdésének az a rendelkezése, hogy az alkusz diját, hacsak már ki nem köttetett, vagy a helyi szokás mást nem állapit meg: a felek egyenlően tartoznak viselni. Díjazni tartozik tehát az alkuszt az a szerződő fél is. aki őt meg nem bizta, hanem csak közvetítő tevékenységét fogadta el. Hogy a kereskedelmi alkuszt közvetítő tevékenységeért díjazás illeti: az sem az elméletben, sem a gyakorlatban nem vitás. Aki alkuszhoz fordul, vagy annak a tevékenységét elfogadja, tudja s tudnia kell, hogy az a tevékenység nem ingyenes. Az azonban, hogy az alkusz mikor követelhet díjazást, a gyakorlatban már meglehetősen vitás. A szerződni akaró felek akaratnyilvánításainak kölcsönös közlése, a felekkel eközben folytatott tárgyalások, a felek közveti len érintkezésének előkészítése, a feleknek tár-