Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

102 Keresked* adhatja, hogy ezen hitelezőjét fizetései megszüntetése m >llett és csődbejutása esetére is a többi hitelezők károsodására a Cs. T. 30. §-ának leple alatt előny b-n és kedvezményban részesítse; az ily váltóbizto ritékot ezzel a tudattal elfogadó hitelezőnek a O. T. 30 §-a sem nyújthat védelmet, az ilyen hitelező arra sikerrel nem hivatkozhatik, azzal nem védekezhet, mivel máskülönben ez a megtámadási jog s igy a törvény kijátszását jelentené. A budapesti kir Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. M. Icir. Curia: A má odbíróság Ítéletét helybenhagyja. 72. A hozománynak a csödtörv. 28. § ában meghatározott két éven beül történt biztosítása abban az esetben is sikere sen megtámadható, ha az évekkel azelőtt létrejött házassági szerződésben a hozomány feletti rendelkezés a nö részére fentartatott. (M. kir. Curia 831/912. — 1913 jan. 28.) A budapesti kir. törvényszék: Alperes végrehajtás terhe mellett köteles tűrni, hogy Budapest székesfőváros pesti részének 1732. sz. tkvi betétben A. 1. sor. 1702. hrí>z. a felvett ingatlanra, ennek tartozékaira és ha-zonélvezetére C. 71. sorsz. alatt az alperes javára 64.000 K hozománytőke erejéig bekebelezett zálogjognak a csődhitelezőkkel szemben való törlése bekebeleztessék. Indokolás : A hozomány visszaadási kötelezettség tartalma abban az esetben, amidőn a hozomány tárgya nem természetben szolgáltatandó vissza: a hozománytárgy értékének visszaszolgáltatási kötelezettségében áll. Az 1831 : XVII. t.-cz. 28 §. 3. pontja alapján a házastárs részére történt hozomány-biztosítás a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan, amenynyiben ez a cs'dnyi'ást megelőző két éven belül történt és amennyiben nem a törvény, vagy a fentebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján származott. E feltételek mellett ez a biztos tás feltétlenül megtámadható, tekintet nélkül arra, hogy sz ügyletkötéskor a szándék a hitelezők megkárosítására irányult-e vagy sem és hogy a házastársnak tudomása volt-e erről a szándékról, vagy sem. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét azzal a kiigazítással, hogy alperes nem azt tartozik tűrni, hogy az elsőbiróság Ítéletében körülirt zálogjognak a csődhitelezőkkel szemben való törlése brkebeleztes^ék, hanem azt, hogy a zálogjogiak a c-ődhitelezőkkel szemben való hatálytalansága feljegyeztessék, továbbá azzal a kiegészítéssel hagyja helyb v-i, hogv az cl őbirós.ífj itílf téb~n körrlirt ínnatlatinak csődön kivül leendő elárvereltetése LSC'ébcn a megtámadott jelzálogi tehertétellé i elmi Jog 5. sz. az árverési vételárból a sorrendi tárgyalás eredményéhez képest eső összegek a csődtömeghez csatoltatni rendeltetnek. Indokek : Alperesnek törvénynél fogva azért nem volt joga 64 000 K készpénzbeli hozomány a biztosításához, mert az anyagi jog szabályai szerint a készpénzbeli hozomány a nőnek személyes követelése, melyet a törvény különös előjogokkal fel nem ruház. Ez a követelés tehát macában véve, már jogi természeténél fogva nem ad jogot a feleségnek ahhoz, hogy hozománya biztosítását a férjtől bármikor követelhesse. De nem volt joga alperesnek készpénzbeli hozománya biztosításához férjének, a közadósnak a csődnyifist közvetlenül megelőző két évnél régebben keletkezett szerződési kötele zettség alapján sem ; mert az 1899. évi nov. 20. napján közjegyzői okiratban felvett 6. p. alatti házassági szerződés nem a hozományi követelés barmikor való biztosításához, hanem csak ahhoz ad jogot alperesnek, hogy amenynyiben a válókereset betudásától számított 30 nap alatt a 64.000 K hozományt frrje meg nem fizetné, követelését férjétől az 1874 : XXXV. f.-cz 111. és következő szakaszaiban szabályozott kielégítési végrehajtás utján behajthassa, már pedig ez a jog nem foglalji magában a követelés bármikor való biztosítása iránti jogot. M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Tőzsde. 73. Két kereskedü között szabályszerűen kiállított kötlevéfre harmadik személy által ráirt nyilatkozatban a tözsdebiróság kikötésének határozottnak kell lennie. „Ez a kötés engem illet", nem tartalirazza kifejezett alávetését a tözsdebiróságnak, illetékesség tehát nem áll meg. (Budapesti árués értéktőzsde választott birósága 158/1910. V. B. végszámu hat.) A keresethez C alatt csatolt kötlevélben fogl lt ügylet nem felperes és alperes között, hanem az előbbeni és egy harmadik személy között jött létre Ugyanez áll a felperes által a tárgya^s során becsatolt többi kötleveleken alapu'ó ügyletekre nézve is. Az illetékességnek ezen ügyletekre vonatkczólag csakis ezen harmadik személy vezette magát Írásban kifejezetten alá. Jóllehet tehát alperes a C. alatti kötlevélre vezetett megjegyzés szerint odaírta, hogy az illető ügyhtek őt illetik, miután azonban alperes magát mindazonáltal ezen választott bíróság illetékességének kifejezetten alá nem vetette, a peres felek között 1909. évi rovember 29-án lélrejött egyetlen ügylet kivételével : a bírói illetékességet ezen (gy ügylet i kivételével leszállítani kelktt.