Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 5. szám - Az egységes nemzetközi váltójog

Ezek szerint tehát felperesnek nem volt joga a szolgálatol felmondás nélkül elhagyni és így sem a felmondási időre, sem a szerződési időtartamra kártérítés öt meg nem illeti. A budapesti kir. Ítélőtábla: A felperesnek további 1300 K tőkét s járulékot megítél, az ítélet elutasító részét pedig feloldja stb. Indokok: Felek a B) a. szerződésben nem állapították meg a 4800 K évi fizetés és 400 K jutalomdíj kiadásának idejét. A K. T. 327. §-a szerint, ha a kötelezettség teljesítési ideje a szerződésben meg nem állapíttatott, amennyiben az ügylet természete, vagy a kereskedelmi szokás mást nem kíván : a teljesítés bármikor követelhető és eszközölhető. A szokás az évi fizetésnek h2vi részletekben való elosztását határozta meg. De az ügylet természete is mindkét fél érdekében azt hozza magával, hozy a nagyobb javadalmazásu kere*-cedelmi alkalmazott évi fizetését havi részletekben kapja meg. mert az évi tulhosszu időszak hónaponként oszlik kisebb és alkalmasabb részekre, amely kisebb időszakok teszik lehetővé a kereskedelmi üzletnél megkívánt rend érdekében, hogy az alkalmazott járandóságát kellő beosztással használhassa fel és mert a jelen esetben a családos rendszeres, visszatérő életszükségleteinek fedezése a havi fizetést még inkább szükségessé tette. A'peres azon állítását, hogy a fizrtést három he'enként kívánta kiadni: nem lehetett figyelembe venni, mert a K. T. §-a a teljesítést nem bizza a kötelezett tetszésére. Eszerint alperes köteles volt a felperes fizetését havonként, mégpedig a K. T. 330 §-a szerint legkésőbb a hó u'olsó napján kiadni. Felperes az alperes czész egyik tagjánál, N. E.-nél többször sürgette az 1908. évi deczember hóra hátralékos 100 K fizetésének kiadását, de W. E. azt megtagadta s felperes ezt a hátralékos fizetését a szolgálatnak felmondás nélkül való elhagyásáig sem kapta meg. A havi 4C0 K fizetés jelentékeny negyedrészének ok nélkül is hosszabb ideig két héten át való visszatartásával alperes megssegte a B) a. szolgálati szerződést, mert szerződési kötelezettségét nem teljesítette s a felperes ennek folytán az ipartörvény 95. § ának b) pontja szerint felmondás nélkül azonnal kiléphetett alperes szolgálatából. De elmulasztotta alperes szerződésbeli kötelezettségének teljesítését azzal is. hogy felperest nem utaztatta és nem váltott neki vasúti bérletjpgyet. mert ehhez felperesnek szerződési igénye volt s a felperes az uton, — kész kiadásaink köteles meg'éritése folytán, — legalább annyit megtakaríthatott volna, amiben B en való élelmezése kerül. A felperes jog;gényét pedig az, hogy az alperes czég tagjai között széthúzás támadt: nem érinti. Ennek folytán ez alapon is joga volt a felperesnek az ide vágó 95 §. b) pontja alapján a szolgálatból felmondás nélkül azonnal kilépni. annál is inkább, mert még a kilépés előtt követelte a bérleti jegyet és az utaztatást. Az ipartörvény 97. §-a szerint az iparos, aki segédjét törvényes ok nélkül a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsájt,a, vagy ami azzal egyértelmű: ha a segéd törvényes okból azonnal, felmondás nélkül kilép: köteles neki a felmond isi időre jaró illetményt kiadni; ez az igény nincsen tehát a kártérítési igény felté'eleihez kötve, hanem a törvény alapján feltétlenül jár a segédnek. A felmondás ideje a B) alattiban 3 hónapban van megállapítva, — erre a.z időre esik 1300 K. — érmek a megfizetésére az alperes feltétlenül köteles. Ellenben a keresetnek többi része nem a felmondási időre, hanem a B) alattiban kikötött, ezt meghaladó időre eső illetményre irányul. Ez pedig kártérítési igény, amelynél nem közömbös az, hogy felperes másutt alkalmazást nyert azon idő alatt is, amelyre részére a felmondás nélküli szolgálat biztosíttatott. Ezekhez lépest a felperesnek a felmondás1 időre eső és rr.ég kijáró 1300 K fizetésére t>lperest kötelezni kellett: az elsőbirósági Ítéletnek többi elutasító részét pedig feloldani kellett. M. kir Curia: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. Közkereseti társaság. 64. Közkereseti társaság felszámolása nem birói eljárás keretében történvén, a bíróság a felszámolási eljárásnál, a törvényben megjelölt külön ese'ek kivételével, közre nem működhet s a felszámolásnál felmerülő vitás kérdések elintézése perenkivüli birói eljárásra nem tartozik. (M. kir. Curia 961 1912. V. — 1913. február 5) Szövetkezet. 65. Az írásbeli nyilatkozat a szövetkezeti tagság megalapítására akkor is feltetlenül szükséges, ha az üzletrész mar kiállíttatott es az illető a szövetkezet igazgatóságának tagja gyanánt is működött.*) (M. kir. Curia 465,912. — 1913. jan. 31.) Az újvidéki kir. törvényszék, mint keresk. bíróság közgyűlési határozat megsemmisítése és jár. ír. indított rendes perben felperest keresetével elutasítja. Alaposnak találja a kir. töivényszék alperes kifogását, mely szerint felperesnek kereshe tőségi joga nincsen, mivel nem irt alá irasbe'; belépési nyilatkozatot és igy a szövetkezet tag jának nem tekinthető. *) Lásd mai ,Különféle" rovatunkat.