Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1913 / 4. szám - A részvénytársaság semmissége

80 4. sz. pedig a védjegy az 1890. II. t.-cz. 1. §-ában foglalt követelménynek sem felelvén meg, ennek törlését kellett elhatározni. 56. Nem használhatja egy radebergi serfözöde a „Pilsener Bier" megjelölést, mert ez a sör gyártásának helyét illetőleg megtévesztést tartalmaz, ellenben használhatja a „Radeberger Pilsner" megjelölést, mert egy sör nem származhatván két helyről, a „Pilsner" szó a sör minőségét írja körül. (Reichsgericht Entscheidungen 79. kötet, 220. 1. 58. sz.) Tőzsde. 57. A tözsdebiróság hatásköre megáll oly esetekben is, ha a felek magukat ezen kivételes bíróság illetékességének nem az üzlet kötése alkalmával, hanem később írásban kifejezetten alávetették. Ez utólagos alávetésnek azonban olyannak kell lennie, hogy ne hagyjon fenn kétséget az iránt, hogy az alávetés mely ügyletre vonatkozik. (Budapesti áru- és értéktőzsde vál. bírósága 3671/1911. sz. — 1912. okt. 10.) Felperes a választott bíróság illetékességét a C) alattiban foglalt azon kikötés alapján kívánta igénybe venni, mely szerint alperes magát ezen bíróság illetékességének a C) alatti okiratban foglalt ügyletből, ugy a C) alatti létesítéséig a félperessel folytatott eddigi, valamint a jövendőbeli üzleti összeköttetés egész tartama alatti összes üzletekből eredő netáni per esetére alávetette. A felek egyező előadása szerint a kereseti követelés az 1912. nov. 2-án létrejött ügyletből ered. Ezen ügyletre nézve pedig a C) alatti nem tartalmaz oly értelmű kifejezett alávetést, aminőt az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §-ának b) pontja megkíván. A felhívott törvény szerint ugyan ezen biróság hatáskörébe utaltatnak a kereskedők között kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések akkor is, ha a felek magukat ezen kivételes biróság illetékességének nem az ügylet megkötése alkalmával, hanem később írásban kifejezetten alávetettek, mégis ennek az utólagos alávetésnek olyannak kell lennie, mely ne hagyjon fenn kétséget az iránt, hogy az alávetés mely ügyletre vonatkozik. A C) alattiban foglalt azon kikötés, hogy a felek az eddigi üzleti összeköttetés egész tartama alatti összes üzleteiből eredő netáni per esetére alávetik magukat ezen biróság ítéletének, az egyes ügyletek megjelölése nélkül nem alkalmas ezen bíróság illetékességének megállapítására, mert nélkülözi ezen alávetés a kifejezett jelleget. A birói gyakorlat megállapította ugyan azt, hogy nem ellenkezik a felhívott törvényhelynek sem szövegével, sem szellemévél, hogy a félék ezen biróság illetékességét a jövőben megkötendő ügyletekre a jövő üzleti összeköttetés tartamára az egyes ügyletek megjelölése nélkül is kiköthessék, aminek nyilván az az indoka, hogy az illetékességnek a jövő üzleti összeköttetésre való kikötésekor a felek a jövőben kötendő ügyleteket a dolog természete szerint meg sem jelölhetik, mégis ily kiterjesztő magyarázatnak a múltban megkötött ügyletekből eredő per esetére való alávetésnél helye nem lehet, mert a feleknek módjában áll megjelölni a múltban kötött azon ügyleteket, melyekre nézve az illetékességet meg akarják alapítani. Alperes hatásköri kifogásának tehát helyt adni kellett. A budapesti kir. ítélőtábla: A választott biróság végzését a benne felhozott indokok alapján helybenhagyja. (3472/1912. V. sz. 1912. nov. 26-án.) 58. Az a kikötés, mely szerint a „Fakturenforderungen" (számla követelések) a felperes által szabadon választható biróság | előtt peresithetők, nem oly határozott, melynek alapján a tözsdebiróság hatásköre megállana. (Budapesti áru- és értéktőzsde vál. bírósága 1022/1912. sz. — 1912. nov. 22.) Felperes a választott biróság hatáskörét az A) alatti kötlevél alapján kívánta igénybe venni, melyben az eladó, a felperes részére van fentartva az a jog, hogy a „Fakturenforderungen" általa szabadon választható biróság előtt peresithetők. Ezen illetékességi alávetés azonban nem tartalmaz kifejezett alávetést, mert ha Összeegyeztethető is a törvény (1881 : LIX. t.-cz. 94. §. b.) rendelkezésével az, hogy a felek a szerződésből eredő peres kérdések egy bizonyos határozottan meg/elölt csoportjára ezen, más csoportjára nézve pedig egy más biróság hatáskörét kössék ki, az A) alattiban foglalt alávetés nélkülözi a peres kérdéseknek ilyetén való határozott kettéosztását, minthogy a „Fakturenforderungen8 kifejezés alatt, ugy a vevő alperes által meg és átvett áruk vételára, mint az alperes által át nem vett, a felperes által rendelkezésre tartott árunak vételára is érthető, mely utóbbi követelések peresitésével az eladó az esetleg késedelmes vevővel szemben az ügylet teljesítése iránti igényét érvényesiti. Kétséget hagy tehát fenn az A) alattiban foglalt alávetés az iránt, hogy a peres kérdések mely csoportjára nézve kívánták a felek ezen és melyik csoportjára nézve más biróság hatáskörének a kikötését. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az első biróság végzését a benne felhozott indokok alapján helybenhagyja. (4125/1912. V. sz. 1913. január 22-én.)