Kereskedelmi jog, 1913 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1913 / 4. szám - 8%-on felüli kamat kikötése
64 8%-on felüli kamat kikötése *) Az 1877. évi VIII. t.-cz. alapelve, hogy a 8°/o-on felüli kamat kikötése nem von maga után biroi uton érvényesiihetö kötelezettséget. Az 1883. évi XXV. t.-cz.-be foglalt uzsoratörvény ezen nem változtatott, csak az 1877. évi VIII. t.cz.-böl különben és önként következő azt a rendelkezést vette fel a 21. §-ba, hogy 8% kamaton felül kielégítési vagy biztosítási végrehajtást nem lehet elrendelni. Két kivételt tesz az 1877. évi VIII. t.-cz. 9 §-a a 80/o kamat kiköthetése tárgyában. Egyik a bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő követelése, más-ik a váltókövetelés. Ez a szabály világos a kereskedelmi ügyletekből eredő követelések tekintetében, a melyekből eredő 8% on felüli kamatkövetelés peres érvényesítését a törvény nem gátolja. A váltókövetelések tekintetében azonban a szabály nemcsak hogy nem világos, hanem a legkülönbözőbb kétségeknek enged teret. A törvény szavai ezek : „Jelen törvény határozmányai nem alkalmazhatók : a) váltókövetelésekre, b) bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő követeléseikre". Legközelebb esnék az az értelmezése az a) pontnak, hogy ha a 8%-on felüli kamat váltókövetelésbe van belefoglalva, akkor ezt a követelést épen ugy lehet birói uton érvényesíteni, mint a b) pontban említett kereskedői ügyletből eredő 8%-on felüli kamatkövetelést. Ez a legközelebb fekvő magyarázat azonban ellentétben állana a törvény czéljával. Ha meg volna engedve, hogy a 8%-on felüli kamatkövetelést váltóba foglalva érvényesíteni lehessen, akkor a törvény czélját a legkönnyebben ki lehetne játszani avval, hogy a kamatról váltót adnak, vagy a kamatot a váltó összegébe belefoglalják. Sőt a törvény ily értelmezése mellett a 8%-on felüli kamatnak váltókövetelésbe foglalását tulajdonképpen a törvény kijátszásának sem lehetne tartani, mert ha a törvény czélja az volt, hogy a váltókövetelésbe foglalt 8%-on felüli kamatot érvényesíteni lehessen, akkor nem lehetne kijátszást találni abban, ha a felek a kamatra vonatkozó kikötést a törvényben megengedett módon akarják hatályossá tenni. De a törvény ily értelmezése annyit jelentene, hogy a 8% on felüli kamatkikötést mindig a legkönnyebb mó*) A lapunk előző számának „különféle" rovatában felvetett kérdésre kaptuk ezt a választ. 4 sz. don érvényesithetővé lehet tenni, ha a felek akarják, mert hiszen a váltóadás mindig módjukban áll. Már pedig nyilvánvaló, hogy a törvénynek nem az volt a czélja, hogy a nemkereskedőknek is ily könnyű módon lehetővé tegye a 8%-on felüli kamat kiköthetését, hanem ellenkezőleg az, hogy nem-kereskedőket elzárjon a 8%-on felüli kamat kikötésének lehetőségétől. Az ellenkező felfogás mellett talán avval lehetne érvelni, hogy a törvény szabálya a váltójognak azon az általános elvén alapul, hogy az értékadás hiányát váltóval szemben nem lehet hatályos kifogóként érvényesíteni, ha csak az érték adása nem volt kikötve. Ebből kiindulva azt lehetne mondani, hogyha abból nem lehet kifogást tenni a váltó ellen, hogy a váltóhitelező nem adta át a váltóösszegnek megfelelő készpénzt a váltóidósnak, akkor abból se lehessen kifogást tenni, hogy a váltóhitelező a váltó összegének csak egy részét adta készpénzben a váltóadósnak, a többi pedig b% on felüli kamatként vétetett bele a váltóösszegbe. De ily érvelés nézetem szerint nem találó. Aki a váltó ellen azt a kifogást teszi, hogy a váltóösszegben 8% on felüli kamat foglaltatik, az nem abból tesz kifogást, hogy a váltóhitelező nem adta meg a kikötött értéket, hanem abból, hogy ő a kikötött értéket megkapta, de az ő részéről igért ellenérték felülhaladja a törvényben megengedett mértéket. Ilyen kifogást pedg a közvetlenül szerződők között hatályosan meg lehet tenni. Volt ugyan korábban oly jogfelfogás, hogy a váUó adása uj jogalapként szerepel és igy válóval szemben nem lehet érvényesíteni oly kifogást, hogy az alapul szolgáló követelés nem lett volna birói uton érvényesíthető. Ily alapon mondták a joggyakorlatban, hogy szerencsejátékból eredő követelést is lehet érvényesíteni, ha a követelést váltóba foglalták. Ma azonban ettől eltértünk. Mai felfogásunk, hogy az elismerés nem változtat a jogalapon, és a váltóadás nem több az elismerésnél, azaz hogy inter partes váltóval szemben is fel lehet hozni azt a kifogást, hogy a váltó alapjául perrel nem érvényesíthető ügylet szolgált. E szerint mai egész felfogásunkkal ellenkezik, hogy váltóval szemben ne lehessen megtenni azt a kifogást, hogy a váltóban benfoglalt kamatkövetelés birói uton nem érvényesíthető. De ha az 1877. VIII. t.-cz. 9. §. a) pontját nem értelmezzük ugy, hogy az a váltóba Kereskedelmi Jog