Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1911 / 2. szám - A védjegyről. [1. r.]
2. sz. Kereskedelmi Jog 33 Közkereseti társaság. 23. A közkereseti társaság tagjának magánhitelezője a társaságtól számadást követelhet. (M. kir. Curia 547/910. — 1910. november hó 10.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A felhívott számadási kötelezettségét megállapítja, s ugyanőt arra kötelezi, hogy a közte és R. J. között fennállott társasági viszonyra vonatkozó számadását 30 nap alatt az 1881: évi LIX. t.-cz. 80. §-a, illetőleg az 1868: évi LIV. t.-cz. 515. §-ában foglalt következmények terhe mellett mutassa be. Indokok : A felhívott beismerte azt, hogy R. J. végrehajtást szenvedő a közkereseti társaságtól kilépett. Kétségtelen tehát, hogy a nevezett kilépett tagnak esetleges illetményei esedékessé váltak, ennek folytán szükségtelen annak a kérdésnek eldöntése, hogy a felhívó a társasviszony felbontását követelte e, s hogy az adós magánvagyonára végrehajtást vezetett-e, vagy nem ? Egyedül az a kérdés képezheti döntés tárgyát, hogy a felhívott a felhivónak, mint a társaságból kilépett tag hitelezőjének számadással tartozik-e ? A fenforgó esetben a felhívott oly vagyont kezel, amely a letiltás folytán a felhívó hitelező követelésének kielégítésére fordítandó és így a felhívó és felhívott között az 1881: LIX. t.-cz. 81. §-ában említett számadási viszony forog fenn, tehát a felhívott a felhivónak számadással tartozik. Ezek alapján felhívott számadási kötelezettségét megállapítani, s őt a számadásnak záros határidő alatt leendő bemutatására kötelezni kellett. (91521/908.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja. (67/910.) M. kir. Curia: A másűdbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését hagyja helyben azzal a kiigazítással, hogy a felhívott számadását nem az 1881 : LIX t.-cz. 80. §-ában, illetőleg az 1868. évi LIV. t.-cz. 515. § ában, hanem az 1881. évi LIX. t.-cz. 83. § ában foglalt jogkövetkezmény terhe alatt tartozik be nyújtani. Indokok: A felhívó a beszerzett végrehajtási iratok szerint R. J.-nak. mint a R. és Tsa czég alatt bejegyezve volt közkereseti társaság egyik tagjának a nevezett társaságtól járó „jutalékát, nyereségét, befektetett tőkéjét és minden egyéb járandóságát" foglalta le. Nyilvánvaló ebből, hogy a felhívó adósának nemcsak a kereskedelmi törvény 95. §-ában foglalt rendelkezés szerint a társaság fennállása alatt is a társasági tag magánhitelezője által biztosítás vagy kielégítés tárgyául szolgáló igényét foglalta le, hanem olyan igényét is, illetőleg azt az illetményét is, ami adósának a felosztás esetére jutna (keresk. törv. 101. §.), mert az nem szenvedhet kétséget, hogy a társasági tagnak évi jutalékán felül nyeresége, befektetett tőkéje és „minden egyéb járandósága" csak a társaságnak feloszlása esetén jutó illetményével azonos. Minthogy pedig a R. és Tsa czég alatt bejegyezve volt közkereseti társaság, mint ilyen tényleg már megszűnt, amennyiben az iratokhoz beszerzett hiteles czégjegyzéki kivonat szerint R. J. a társaságból 1908. márcz. 31. napján kilépett, s a czég, mint egyedül a felhívott által tovább folytatott kereskedelmi üzlet, az egyéni czégek jegyzékébe átvezettetett és minthogy igy most már a felhívó, mint az egyik társaságnak olyan hitelező tagja között, aki adósának a társaság feloszlása esetére jutó illetményét lefoglalta és másrészt a felhívott között számadási viszony keletkezett, amennyiben a felhívott olyan idegen vagyont kezel, ami most a felhívó, mint volt üzlettársa hitelezőjének a kielégítésére fordítandó, minthogy végül ezek szerint az elsőbiróságnak az az álláspontja a helyes, amely szerint a felhívott az 1881. évi LIX. t.-cz. 81. §-a alapján a felhivóval szemben számadás előterjesztésére kötelezendő : ennélfogva a másodbiróság végzésének megváltoztatásával, az elsőbiróság végzését az itt felhozott indokoknál fogva, s az 1868. évi LIV. t.-cz. 251. §-ára alapított indokaiból helyben kellett hagyni. Szövetkezet. 24. A szövetkezet kebelében alakult fogyasztási üzlet nem oly önálló jogi személy, amely bejegyzésre szorul. Egy elöbbeni határozattól eltérő utóbbi határozat pusztán az eltérés alapján meg nem támadható. (M. kir. Curia 568/910. — 1910. deczember 7.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét a felperest keresetével az üzletkezelés megvizsgálására vonatkozóan elutasító részében helybenhagyja; többi részében azonban megváltoztatja, s az elsőbiróság Ítéletének a felperest keresetével egészen elutasító rendelkezését helybenhagyja. Indokok : A peres feleknek e részben megegyező, s a keresethez D. alatt csatolt részletkönyvecskében foglalt rendszabályok adataival is támogatott előadásából az tűnik ki, hogy a VI. sz. a. beterjesztett czégkivonat szerint törvényszerűen megalakult és a kereskedelmi czégek jegyzékébe bevezetett V. községi hitelszövetkezet vállalata körében, alapszabályainak 46. §-a rendelkezéséhez képest fogyasztási üzletet létesített, amely üzlet azonban nem a hitelszövetkezettől különálló szervezettel biró társaság, hanem mint a hitelszövetkezet üzleti vállalata, az ennek alapszabályaiban megjelölt társasági szervek kezelése és ellenőrzése alatt áll, s tiszta nyereségének kiosztása, vagy az üzletbe való befektetése felett is a D. alattiban feltüntetett rendszabályok 12. §-a szerint a hitelszövetkezeti alapszabályok 46. és 47. §-ai értelmében a