Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

Kereskedelmi Jog 1 s?. beli kielégítési végrehajtás vezettetett és hogy a panaszlott czég ugy P. J.-nak, mint F. A. és H. E. czégtagoknak a czég nevében is beadott felfolyamodásban foglalt előadása szerint az üzleti vagyont a Gyergyói Erdőipar részvény társaságra átruházta. P. J. az elsőbiróságnál azzal védekezett ugyan, hogy a panaszlott többi hitelezőivel együtt a panaszló is hozzájárult ahhoz, hogy a panaszlott czég vagyoni viszonyai az emiitett részvénytársaság alapítása utján rendeztessenek, de előadta azt is, hogy a panaszlón kivül még kéc hitelező vezetett foglalást a részvénytársaság alakítása tekintetében létrejött egyezség után a panaszlott ellen és a felfolyamodásban előadta azt is, hogy három hitelező nem járult hozzá az egyezséghez. Eszerint magának P. J.-nak előadásából is megállapítható, hogy a panaszlott és hitelezői közt czélba vett egyezség nem sikerült, tehát a panaszos még akkor is joggal kérhette a csődöt, ha való, hogy ő is hozzá járult a részvénytársaság alakítása iránti megegyezéshez. A tárgyalás adatai szerint és a becsatolt végrehajtási jegyzőkönyvekből kitünöleg a panaszlott czég vagyona tetemes összegű végrehajtási foglalásokkal és felülfoglalásokkal van terhelve és igy eltekintve még attól is, hogy a panaszlott előadása szerint ő a vagyont már korábban átruházta a Gyergyói Erdőipar részvénytársaságra, amely a lefoglalt dolgokra vonatkozólag igénypert is indított, a tárgyalás adataiból nem tűnik ki, hogy a panaszlottnak oly szabad vagyona van, amely a csődeljárás költségének fedezésere elégséges. Minthogy pedig a panaszos a csődeljárás költségének fedezésére késznek nyilatkozott, ennélfogva a Cs. T. 87. §-a értelmében az elsőbiróság végzését a jelen végzés rendelkező része szerint feloldani kellett, (2913/1910.) M. kir. Curia : A felfolyamodásokat hivatalból visszautasítja. Indokok: A Curia által követett állandó gyakorlat szerint a tömeggondnokot a csődnyitás kérdésében felfolyamodási jog nem illeti meg, mely okból a tömeggondnok által ebben a minőségben benyújtott felfolyamodást hivatalból visszautasítani kellett. De nincs felfolyamodási jogosultsága a beszterczebányai hitelbank és D. J.-nak sem, mert egymagában az a körülmény, hogy ők a panaszlott czégnek állítólag hitelezői, még nem ad nekik felfolyamodási jogot, mert ez a jog csakis a csődnyitási tárgyalásokon részt vett érdekelteket illeti meg. A felfolyamodással élő két hitelező pedig a tárgyaláson részt nem vett. A felfclyamodással élő beszterczebányai hitelbank részvénytársaság felfolyamodási jogát végül azért sem állapítja meg, hogy azt az 1600 K csődeljárási költséget, melynek befizetésére F. V. csődöt kérő volt felhiva, bírói letétbe helyezte. Mert ennek nincs semmi jogi jelentősége azzal szemben, hogy az erre egyedül jogosított és kötelezett panaszos 4581/410. sz. kérvénye szerint kijelentette, hogy az 1600 K-t bírói letétbe helyezni nem hajlandó, minélfogva a másodbiróság végzésében erre az esetre kimondott jogkövetkezmény fog beállani. Mindezeknél fogva a felfolyamodások hivatalból visszautasitandók voltak. 16. A csőd megszüntetés után a tömeggondnok nem élhet a tömeg nevében jogorvostattal. (M. kir. Curia 906/910. — 1910. november 7.) M. kir. Curia : A felebbezést visszautasítja. Indokok: A csődtörvény I. rész III. fejezetében foglalt, a jogcselekmények megfámadá sára vonatkozó intézkedések czélját és rendeltetését tekintve, kétséget sem szenved, hogy a megtámadási per megindittatásának első feltétele az, hogy a csődeljárás folyamatba tétetett, mert csak ennek folytán nyerhetnek érvényt a csődt. 27. és következő szakaszában felsorolt megtámadási esetek. A csődtömeggondnoknak a csődtörvény 26. § án alapuló megtámadási per folyamatba tétele iránti jogosultsága is elsősorban a csődeljárás elrendelése tényén alapul. Ezekből önként folyik azonban az is, hogy a megtámadási jog érvényesithetése nyomban megszűnik, ha a csődeljárás bármily ok miatt megszüntettetett, mert ezen ténynyel egyidejűleg megszűnik ez a jogalap is, amelyből kifolyólag a megtámadási jog érvényesíthető volt. A csődeljárás megszűnésének ez a hatálya kiterjed nemcsak a megtámadási per folyamatba tételének jogosultságára, hanem mindazokra a további joglépésekre is, amelyek a megtámadási jog érvényesítése czéljából törvény szerint igénybe vehetők. Ezek szerint abban az esetben, ha a csődeljárás jogerősen megszüntettetett, a csődtőmeggondnok elvesztette a per további vitelére és igy a felebbezési jogorvoslat igénybe vételére való jogát is. A kir. Curiának 343/910. V. sz. a. kelt rendelete folytán a peres felek meghallgattatván, egyrészt ezek nyilatkozataiból, valamint másrészt az alperes által a kir. Curiához közvetlen beadott és rövid uton a per iratokhoz csatolt kérvény mellékletei tartalmából kitűnik, hogy a „D. V. és Tsa" czég ellen elrendelt csődeljárás jogérvényesen megszüntettetett és az erről szóló hirdetmény a „Budapesti Közlöny" hivatalos lapnak 1910. évi január hó 11. napján megjelent számban közzé is tétetett. Mindezek alapján a kir. Curia a L. F. ügyvéd, mint nevezett czég volt csődtömeggondnoka által a csődeljárás megszüntetése után 1910. évi márczius 1-én beadott felebbezést visszautasította, mert a csődeljárásnak megszűnésével nevezettnek ily jogorvoslat használatára való joga is megszűnt.