Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 1. szám - Uj letéti törvény Amerikában

lé sz. Kereskedelmi Jog 11 JOGGYAKORLAT. Általános. i. A betéti könyv kifizetésében késedelmes takarékpénztár ellen megítélt késedelmi kamatok nem tökésitendök. (M. kir. Curia 544/910. — 1910. november 22.) M. Jcir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperest ami kötelezi, hogy a felperesnek 4080 K tőkét, ennek 1907. július 1.-től járó 5% kamatát stb. a betéti könyvecske átadása ellenében megfizessen. Indokok: ítéletének vonatkozó indokolásában az elsőbiróság helyesen fejtvén M azt, hogy az alperes a betét kifizetését a felperesnek, mint a betéti könyvecske előmutatójának jogosan meg nem tagadhatta, az alperes késedelmét meg nem szüntetheti az a körülmény, hogy az alperes csak a vallás- és közoktatásügy miniszternek 1909. április 28 án kelt határozatából szerzett kétségtelen tudomást arról, hogy a kérdéses betétet a felperesnek minden veszély nélkül kifizetheti, mert az elsőbiróság Ítéletének idevonatkozó indokolásában kiemelt adatok az alperesnek csupán arra adhattak jogot, hogy a kérdéses betét kifizetése tekintetében őt terhelő kötelezettségének annak birói letétbe való helyezése által eleget tegyen. Minthogy pedig az alperes a kérdéses betétet birói letétbe nem helyezte a betét kifizetése tekintetében őt terhelő kötelezettsége teljesitéfében mindenesetre késedelembe esett, amelynek következményéül a felperesnek nem az alapszabályaiban meghatározott kisebb, hanem a törvényes késedelmi kamatot megfizetni köteles, miért is e részben mindként alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával az alperest arra kellett kötelezni, hogy a felperesnek a megítélt tőke után 5°/0 késedelmi kamatot fizessen, melynek tőkésítésére azonban az alperes azért nem volt kötelezhető, mert az alperes csakis az alapszabályok alapján követelhető kamatokat tartozott tőkésíteni. 2. A férj ellen vezetett végrehajtás alkalmával a feleség neve alatt folytatott üzletben csak az esetben lehet foglalni, ha a végrehajtató a végrehajtó elé a végrehajtást szenvedőnek tulajdonjogát valószinüsitö körülményeket terjeszt; a házas együttélésjlyennek nem tekinthető. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 1937/910. — 1910 augusztus 3.) A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a foglalást megsemmisíti. Indokok: Nem vitás, hogy a foglalási jegyzőkönyvben összeirt ingók Sz. V.-nénak, a végrehajtást szenvedő nejének czégtáblájával ellátott üzlethez tartozó áruczikkek és hogy ennek az üzletnek folytalására Sz. V.-nénak iparengedélye van. Amikor a nő az általa nyert iparengedély alapján, a maga neve alatt folytat kereskedést, az üzlethez tartozó áruczikkek, ha a nő férjével közös háztartást folytat is, nem a házasfelek közös birlalásában, hanem egyedül a kereskedést folytató nő birlalásában levő ingóknak tekintendők. Az ilyen üzleti áruczikkek lefoglalására nézve tehát a férj ellen vezetett végrehajtás esetén nem az 1881 : LX. t.-cz. 49. §-ának, hanem az idézett t.-cz 48. § ának rendelkezései az irányadók. Ezekből következik az is, hogy az a körülmény, miszerint a férj a kereskedést üző nejével közös háztartást folytat, egymagában még valószinüsitö adatul sem szolgálhat arra nézve, hogy az üzleti áruczikkek a férj tulajdonát képezik. Ezeknél fogva az 1881 : LX. t. cz. 48 §-a értelmében a kérdéses üzleti áruczikkek csak akkor lettek volna lefoglalhatok, ha a végrehajtató, eltekintve a végrehajtást szenvedő és a kereskedést folytató nő között való házas együttéléstől, a foglaláskor a birói kiküldött elé, a végrehajtást szenvedőnek a tulajdonjogát valószínűsítő bizonyítékokat terjesztett volna. Minthogy pedig a végrehajtató ilyen bizonyítékokat elő nem terjesztett: a kiküldött az emiitett áruczikkeket szabályellenesen, az 1881: IX. t.-cz. 48. §-a ellenére foglalta le, a szabálytalan eljárás tehát az 1881 : IX. t.-cz. 35. §-a alapján meg volt semmisítendő. Versenytilalom. 3. Érvényes az a versenytilalmi kikötés, hogy valaki egy kijelölt községben, tehát csupán meghatározott területen hasonló üzlettel nem foglalkozhatik és igy kötbér által is biztositható. (M. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1910. G. 181. sz. — 1910. okt. 27.) M. kir. Curia: Alperest csatlakozási kérelmével elutasítja. Indokok : Alperes csatlakozási kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság a tényállásnak abban az irányban történt megállapításánál, hogy a peres felek akarata a 10.000 K kötbér kikötésénél mire irányult, eljárási szabályt sértett azzal, hogy az alperes által e tekintetben a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt különiratban foglalt körülményre ajánlott bizonyítás felvételét el nem rendelte.