Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 17. szám - A kártérítési igény érvényesítése a védjegy- és szabadalombitorlási büntető eljárás során

17. sz. A sértett hiúság, a bosszú s ami szintén nem ritka, az anyagi haszon adja kezébe legtöbbször a fegyvert, amelylyel a többség ellen hadakozik. Legtöbbször nincs meg a kereskedelmi életnek az a fellendülése, az az érdekeltsége, amely a kisebbséget az objektivitás határain belül tartaná. Abban a társaságban, ahol a kereskedelmi szellem nem hatolt be, csak a legfelsőbb rétegekbe, ahol a kereskedelem alapját képező bizalom, a hit és hűség oly gyenge lábon állanak, hogy azokat egy rosszakaratú, ferde ujságczikk halomra képes dönteni, ott ez a különösen erős fegyver nem való a kisebbség kezébe, ott a szabadság a legjobb és legbiztosabb korrektivum, mert bizalomra, hitre neveli az embert. A kártérítési igény érvényesítése a védjegy- és szabadalombitorlási büntető eljárás során. Irta : Dr. Kohner Arthur, budapesti ügyvéd. Kiindulásul a bűnvádi perrendtartás 5., 487. és 491. §§-ai szolgálnak. Az 5. §. 1. bek. szerint: „A sértett vagy jogutódja a főtárgyalás, illetőleg a járásbirósági tárgyalás befejezéséig, a büntető bíróságnál is érvényesítheti magánjogi igényét a tettes és a részes, valamint az orgazda és bűnpártoló ellen." A 487. §. szerint: „Ha a büntető bíróság az eljárást megszünteti, vagy a vádlottat felmenti, a határozatban a magáníelet arról értesiti, hogy magánjogi igénye tárgyában ebből az okból nem határoz.8 A 491. §. szerint: „A sértett a jogerős büntető ítéletben foglalt megállapításon túlmenő vagy elutasított magánjogi igényével a polgári bírósághoz fordulhat, mely az igény felett önállóan határoz." Az idézett §§-ból a következő elvek állapithatók meg a büntetendő cselekményből származó kártérítési kötelezettséget illetőleg: 1. A sértett fél szabad választására van bízva, hogy vájjon magánjogi igényét külön polgári perben, avagy a büntető eljárás során kivánja-e érvényesíteni ? Ezt a választási jogot némileg korlátolja csak a büntető bíróságnak az a joga, hogy a követelés érvényesítését a büntető per természetéből folyó okokból már 293 az eljárás során polgári perutra utasítja. (BP. 5., 6. §§.) 2. A büntető bíróság csakis akkor állapithat meg kártérítési kötelezettséget, ha a bűnösséget kimondó ítéletet hoz, ellenesetben a kártérítési igény tárgyában a határozathozatalt mellőznie kell. Szóval a megszüntető végzés vagy a felmentő ítélet a kártérítést érvényesítő sértettet nem zárja el a további polgári pertől. 3. A marasztaló büntető iiéletnek az a része, amely a sértettet kártérítési igényével teljesen elutasítja, nem bír a jogerős birói határozat hatályával, mert a sértett ezt az igényt, mely felett már a büntető bíróság határozott, e határozatra való tekintet nélkül érvényesítheti a polgári biró előtt. 4. Az oly büntető birói határozat, amely az elitéltet az igényelt kártérítésnek csak egy részében marasztalja el, az elitéltre nézve jogerős annyiban, amennyiben ezen marasztaló rendelkezés polgári per utján meg nem támadható ; viszont a sértettre nézve nem jogerős e rendelkezés, mert az elutasított részt polgári perben még mindig érvényesítheti. Kérdés, hogy a védjegybitorlás és szabadalombitorlás kihágása miatt folyamatba tett büntető eljárás során is ugyanezek az elvek nyernek-e alkalmazást? A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-cz. 27. §-ának 4. bek. szerint: „A polgári magánjog szerint a sértett felet megillető kártérítés helyett, ez utóbbinak a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára, a büntető bíróság az elitélt ellen az Ítéletben a büntetésen felül a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint a sértett fél javára ötezer frt.-ig terjedhető kártérítési összeget is megállapíthat." A védjegytörvénynek a kártérítésre vonatkozó elvei a fentidézett §-ból kitünőleg a következők : 1. Szabad választása van a sértettnek a között, vájjon a büntető eljárás során kívánja kártérítési jogát érvényesíteni, avagy külön polgári perben. 2. Ha a büntető pert választja, akkor a kártérítés összeg szerint (10.000 K) limitálva van. 3. Ha egyszer a büntető perben kártérítést igényelt, akkor ezzel elvesztette azon jogát, hogy a kártérítés tárgyában esetleg később polgári pert indítson. Nevezetesen, ha a büntető Kereskedelmi Jog