Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / 9. szám - Az eladó késedelmes teljesítéséből és nem teljesítéséből származó kár

9. sz. nem teljesítésnél egyaránt csak különbözet követelhető. A piaczi áru ugyanis szabályszerint bármikor eladható és megvehető s igy a kár megállapításánál rendszerint elegendő az ár vagy érték figyelembe vétele. Ezért a késedelem vagy nem teljesítés csak a kárra irányadó időpontok — vagyis: a kár kimitása tekintetében tesz különbséget. Az elsőnél ugyanis veendő az a különbözet, amelylyel a késedelem beálltakor irányadó piaczi ár a tényleges teljesítéskor, esetleg a keresetindításkor — mások szerint az Ítélethozatalkor, — létező árt, — az utóbbinál pedig azt a különbözetet, amelylyel a szerződési ár a választáskor fennálló árt meghaladja. így tartja ezt nagyjában a birói gyakorlat is2) és a polgári törvénykönyv tervezete szintén ezt állapítja meg.8) Ugyanígy van ez szabályozva a tőzsdei szokásokban.4) S ez helyes is. A vevő, aki teljesítést követel, akár olcsóbb, akár drágább lett az áru a késedelem idejében, megkapja azt, amihez a szerződés lejártakor joga volt a későbbi teljesítés által s igy csak azt a különbözetet követelheti piaczi árral biró árunál kára fejében, melylyel a piaczi árunak a késedelem beálltakor való piaci ára a tényleges teljesítés idejében fennállott árt meghaladja. Ha a tényleges teljesítés idejére irányadó ár kisebb volt annál, amely a késedelem beálltakor fennállott, akkor kár nincs, mert ebben az esetben ugyanazt kapta meg a tényleges teljesítéskor a vevő, amihez a késedelem beálltakor volt joga. Ha azonban a tényleges teljesítés idejére irányadó ár meghaladja azt az árt, amely a kéner Zeiten mit einander beruht. Legt man nun den abstrakten Maasstab, von welchem Mer alléin gehandelt wird, an, so ergiebt sich das Zögerungsinterresse, als eme poBitive Grösse, wenn der Werth der Waare am verlragsmassigen Erfüllungstage hóhér ist, als der Werth zur Zeit der thatsáchlichen Lieferung und besteht genau in der Differenz dieser Werthe. 2j Tábla: 98. jun. 16. 23. sz. Márkus X. K. 16522. Curia: 98. dec. 12. 1016. sz. Márkus Dt. 902. évfolyam, Curia: 902. jun. 9. 354. sz. Márkus Dt. 902. évfolyam' Curia: 907. okt. 15. 466. sz. Jogt. közi. Dt. II. k. 38. 8) Magy. ált. polg. törvk. tervezete : Első szöveg II. kiadás 1473. §. „A késedelemből eredő kára fejében azt a különbözetet számithatja fel, amelylyel az árunak a késedelem beálltakor fennállott piaczi, vagy tőzsdei ára annak a teljesítéskori árát meghaladja. *) Tőzsdei szok. 65. §. sedelem idejében fennállott, ugy a piaczi árunál a vevő azt, amihez joga volt a késedelem beálltakor, csak ugy fogja a tényleges teljesítés alkalmával megkapni az eladótól, ha ez a teljesítésen felül azt a különbözetet is megtéríti, amelylyel az áru attól az időtől fogva, amikor az eladó köteles lett volna teljesíteni, addig az ideig, amikor ugyanő tényleg teljesít, drágább lett. Viszont, ha a vevő a késedelemkor nem teljesítés miatt kártérítést követel, azt, amihez szerződése szerint joga volt, a késedelem idejében csak ugy kapja meg, ha a késedelmes eladó neki azt a kölönbözetet is megtéríti, amelylyel az áru megdrágulása folytán az őt megillető szerződésszerű szolgáltatás értéke növekedett. A teljesítés mellett követelt kártérítés tekintetében tehát a szerződési ár teljesen közönyös. Azonkívül természetes, hogy az abstrakt kárfelszámitás vagyis a kárnak a különbözet szerint való megállapítása csak piaczi árral biró áruknál foghat helyet. Oly dolgoknál, amelyek szállítása egyéb átadandó dolog kiegészítéséhez vagy kész állapotba hozatalához szükséges vagy egyébképpen pótolhatlan, ez egyátalán nem alkalmazható. Mindaz tehát, ami fentebb ki van fejtve, csak a legszorosabb értelemben vett piaczi árral biró árura áll. Mindezzel szemközt azt látjuk a gyakorlatban, hogy a bíróságok a teljesítés mellett követelt kártérítés megítélésében nem igen tesznek különbséget a közt, hogy szoros értelemben vett piaczi áruról vagy egyéb dologról van-e szó, hanem az abstrakt kárfelszámitásnak a birói gyakorlatban eltogadott elveit ridegen alkalmazzák ott is, ahol annak egyáltalán nincsen helye. Ennek csak mentsége és nem igazolása lehet az, hogy kártérítési követeléseknél a feltótlen szigor igen indokolt, miután a valódi kárt igen bajos az esetek legnagyobb részében tisztán látni és lelkiismereti megnyugvással megállapítani s igy szívesen nyul a biró az abstrakt kárfelszámitás biztos alapja: a különbözet felé s ezt tartja a kár megállapításánál szem előtt. Másrészt a nyilvánosságra kerülő esetek túlnyomó számánál azt látjuk, hogy amikor a felek teljesítése mellett kárt követelnek, ennek kiszámításánál előszeretettel veszik alapul a szerződési árt, összehasonlítva a késedelem beálltának idejére érvényes piaczi árral, holott ez a kár-