Kereskedelmi jog, 1911 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1911 / Tartalommutató

24. sz. 91. A főnök a kereskedelmi meghatalmazott jog­körének korlátozására sikerrel nem hivatkozhatik, ha a meghatalmazott kérdéses eljárása ellen kifo­gást nem emelt 419 Közkereseti és betéti társaság. ')2. A közkereseti társaság tagjának magánhite­lezője a társaságtól számadást követelhet . . 33 93. Habár a közkereseti társaság tagjai között fennállott szerződés értelmében az egyik társ halála után a túlélő társ jegyeztetett be felszámolónak, az elhalt társ örökösei kérelmére idegen felszámoló ne­vezendő ki, ha a felek közti gyűlölködés, a kölcsö­nös, folytonos gyanúsítás lehetetlenné tenné az ügyek nyugodt és előnyös lebonyolítását . . . 111 94. Noha a társasági szerződés nem is mondja kifejezetten, hogy az egyik társ halála esetére a má­siknak joga van az üzletet és a céget átvenni, de ha a szerződés egyes intézkedéseiből, különösen az örökösök kielégítésére vonatkozó határozatokból megállapítható, hogy a feleknek ez volt az akaratuk, a túlélő társtagnak, mint egyedüli cégbirtokosnak egyéni cégül való bejegyzése elrendelendő . . 248 95. A külföldön már belajstromozott, de itt még csak kérelmezett szabadalom feltételezése mellett létrejött társas szerződésben megállapított verseny­tilalom megsértésére kiszabott kötbér az ellen a társtag ellen, aki a kérelmezett szabadalom megsér­tése okából a társaságból kilépett és a versenytilal­mat megszegte, meg nem Ítélhető 300 96. Annak nincs akadálya, hogy a számadási perben a személyes tevékenységnek a felmondási időre járó díjazása ítélet tárgyává tétessék . . 340 Részvénytársaság és szövetkezet. 97. A részvénytársasági vagyonkimutatásnak a K. T. 199. §-a ellenére történő, vagyis akként meg­állapítása, hogy a „részvények belértéke a nyugdij­alap és értékcsökkenések pótlására tartalékba he­lyezett alapok figyelmen kivül hagyásával számí­tandó ki", nem törvényellenes és ekként nem semmi­sítendő meg, ha ezen vagyonkimutatás nem az évi mérleg mikénti összeállításának képezi alapját, ha­nem egyéb, az igazgatóság hatáskörébe utalt intéz­kedés (pl. a részvények belértékének megállapítása) mikénti foganatosítására szolgál 13 98. Aki valamely részvény felének tulajdonát eladta, köteles a vevőt abba a helyzetbe hozni, hogy az azzal járó jogokat gyakorolhassa .... 14 99. A szövetkezet kebelében alakult fogyasztási üzlet nem oly önálló jogi személy, amely bejegy­zésre szorul. Egy előbbeni határozattól eltérő, utóbbi határozat pusztán az eltérés alapján meg nem tá­madható 33 100. A szokásos szövetkezeti levonások miatt a szövetkezet ügyvezető igazgatója uzsoravétség miatt elitéltetett a következő indokolással: A törvény a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseinek célját, a szövetkezett tagok hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján való előmozdításában álla­pítja meg. Többi rendelkezései ezzel a célzattal tel­jesen összhangzók. Megszabván a szövetkezetek alakulásának módozatait, a tagok belépésének, il­letve felvételének feltételeit, nyilván feltételezi, hogy a szövetkezetbe lé^pő tag előbb eleget tesz a társa­ság iránt elvállalt kötelességeinek és ez alapon tá­maszthat csak igényt arra, hogy a társaság a va­gyona gyarapítására irányzott törekvéseit esetleg előleg- vagy hitelnyújtás utján előmozdítani fogja. Azok a körülmények, melyek sértettnek a szövetke­zetbe való belépésére nézve az alsóbiróságok által megállapittattak, azt mutatják, hogy éppen ellenke­zője történt annak, mint amit a törvény e részben megkíván. A szövetkezet kölcsönadásra vállalt kö­telmet egy oly személylyel szemben, aki még fel sem vétetett a tagok közé és kikötötte, hogy adósa belépve a társaságba, egyidőben viselje a társaság­gal járó és az adósságából folyó súlyos terheket és habár a sértettnek a kölcsönösszegre, a megállapí­tások szerint, egy tartozás lerovása végett volt szük­sége, a teherviselést mégis a kölcsön kötése napján, négy hónapra előre kellett megkezdenie. Ezekből pedig az következik, hogy sértettnek a szövetke­zetbe felvétele annak körülményei miatt, a törvény célzatával ellenkező, tehát tárgyilag jogellenes volt. Ezért a vádlott tette az 1883. évi XXV. t.-c. 1. §-ába ütköző bűncselekmény 53 101. Az újonnan kibocsátandó részvény kibocsá­tási árának meghatározását a részvénytársaság köz­gyűlése az igazgatóságra bizhatja ..... 55 102. Habár a névre szóló részvény kiállítása előtt előmutatóra szóló elismervények állíttattak is ki, a részvényes az egész be nem fizetett részvény­összeg erejéig felelős marad ....... 94 103. Az az alapszabályi intézkedés, hogy más malom igazgatója nem lehet igazgatósági tag, sem­missé teszi az ilyen egyén megválasztását akkor is, ha a másik malom üzletköre bizonyos tekintetben el is tér 95 104. Az alapszabályok érvényesen megállapíthat­ják, hogy a közgyűlésen szavazati, felszólalási és inditványozási joggal csak az bir, aki a közgyűlést megelőzően három hóval a részvénykönyvbe beve­zetve van és részvényeit bizonyos időben és he­lyen leteszi 112 105. A határozott időtartamra megalakult szö­vetkezet időtartamának meghosszabbítását tárgyazó közgyűlési határozatot meg nem támadhatja az a szövetkezeti tag, aki ahoz a közgyűlésen hozzá­járult 113 106. A férj az alapszabályok szerint képviselhet­vén a nőt a közgyűlésen, az a körülmény nem lehet ok a megjelent férjnek a közgyűlési tárgyalásokból való kirekesztésére, hogy ebbeli minősége előző­leg be nem jelentetett 133 107. Azzal, hogy a részvényre fizetést teljesített az állítólagos részvényes kifejezést adott annak, hogy a részvényjegyzésre vonatkozó kijelentés tőle származik 134 108. A mérlegbe az ingatlan és a berendezés be­szerzési árban, az előállított árukészletek előállítási árban, félgyártmányok pedig a nyersanyag értéké­ben veendők fel. A részvényesnek joga van köve­telni, hogy a mérleg kifogásolt tételei helyességének megbirálásához szükséges felvilágosítások a köz­gyűlésen vagy a perben neki megadassanak. Előb­beni közgyűlési határozaton alapuló tartaléktőkének a mérlegbe való beállítása oly részvényes által, aki utóbb szerzett részvényt, meg nem támadható. A közgyűlésen jelen volt részvényes oly alaki hiányok okából a határozatot meg nem támadhatja, amelyek miatt a közgyűlésen fel nem szólalt 153 109. Valamely részvénynek a tulajdona az alap­szabályok szerint ahoz lévén kötve, hogy egy rész­vényes 40 hektoliter szeszkontigenst köteles kimu­tatni: a részvény átruházásának bejegyzését a rész­vénytársaság a megfelelő szeszkontigens kimuta­tásától függővé teheti 175 110. Fenforog az u. n. szövetkezeti uzsora, ha a tagság csak arra szolgált, hogy a hitelügyletek alaki­lag az alapszabályok szerint történjenek és a köl­csönvevő által teljesített összes ellenszolgáltatások kamatoknak tekintetvén, az uzsora bűncselekményé­nek tényálladéki elemei a büntető jogszabályok ér­telmében fenforognak 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom