Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - A szabadalmi törvény tervezetéről

3. BZ. Kereskedelmi Jog 63 mellett segédi tevékenységre vállalkozott s az eljáró kir. járásbíróság határozatának indokolásában helytelenül utalt arra, hogy a felperest készpénz járandóságán kívül az alperes nyereségében részesedés, vagy jutalék illette volna meg, hanem a hivatkozott szerződés rendelke zési minden kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy a felperes, mint vállalkozó a maga kocz kázatára vállalta el a tégláknak bizonyos egységárak fejében való előállítását s ebben az üzemben a szerződés neki szabad kezet biztosított. Minthogy ezek szerint a felperes nem iparossegédi alkalmazásból kifolyólag, hanem mint önálló munkavállalkozó vállalkozási szerződés alapján támaszt az alperes ellen követelést, ennek a vitás igénynek az elbírálása nem az 1884. évi XVII. t.-ez. 176. §-ában előirt eljárás szerint az iparhatóság, hanem a magánjogi peres igények elbírálására az általános szabály szerint hivatott rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 44. Az az adós, akinek érdekében hitelezői az ö üzletét átvették és értékesítés végett egy harmadiknak oly czélból adták át, hogy a befolyt jövedelemből elsősorban a hitelezőket elégítse ki, ettől a kezeléssel megbízott harmadiktól számadást nem követelhet. (M. kir. Curia 869/1909. — 1909. deczember 14.) Főnök és alkalmazott. 45. A valamely előre meghatározott munka elvégzésére felfogadott alkalmazott a munka bevégzése után felmondás nélkül azonnal elbocsátható. (M. kir. Curia 640/1909. — 1909. deczember 17.) Közkereseti társaság. 46. Ha a társasági szerződésben az egyik társasági tag elhalálozása esetére az életben maradt másik társtag van is a felszámolási tiszttel megbízva, ez a körülmény nem akadályozza a bíróságot abban, hogy fontos okokból az elhalt társasági tag jogutódai indítványára felszámolókat és ilyenekül oly személyeket is kirendelhessen, kik a társasághoz nem tartoznak; amiből következik, hogy a bíróság fontos okok fenforgása esetében fel van jogosítva arra is, hogy a társasági szerződésben kijelölt társasági tagon kivül az elhalt tarsasági tag jogutódai kérelmére más személyeket is felszámolókul kinevezhessen. (Budapesti kir. ítélőtábla 856/1909. és illetve M. kir. Curia 918/909. sz. — 1910. január hó 11-én.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A kir. törvényszék a kereskedelmi társasczégek jegyzékének XXIII kötet 86. lapján bejegyzett „L. és S." czégnek felszámolá sát elrendeli, felszámolóul L H.-t kirendeli s a felszámolási czégnek és felszámoló czég aláírásának jegyzésére határnapul 1909. évi április hó 19-ik napjának d. e. 9 órája ezen kir. törvényszék czéghivatalában kitüzetik és erre a felek és felszámoló idéztetnek. Indokok: A 69.772/908. sz. kérvényhez B) alatt csatolt halotti anyakönyvi kivonat szerint S. F., a fent említett czégü közkereseti társaságnak egyik társtagja 1898. évi november 27-én elhalt. A K. T. 98. §-ának 2. pontja szerint pedig a közkereseti társaság feloszlik (ipso jure), ha ennek valamelyik tagja elhalt, amennyiben szerződésileg ki nem köttetett, hogy a társaság az elhunyt örököseivel folytattassék. Az érdekelt felek előadásaiból nyilvánvaló, hogy S. H. társtagok közt olyan szerződés, mely szerint a társaság az elhalt tag örököseivel folytattassék, létre nem jött. Ellenkezőleg, a felhívott kérvényhez d) alatt csatolt szerződésnek 12. pontja szerint a nevezett társtagok abban állapodtak meg, hogy a társtagok valamelyikének elhalálozása esetén, a társaság ügyei véglegesen olyképpen rendeztessenek, hogy a végelszámolásig az üzleti ügyeket a túlélő társtag vezesse, az elhalt társtag jogutódjai részére pedig csupán az üzleti könyveknek betekintésére és az ügyvezetés ellenőrzésére való jogosultság hagyatott fenn. Ily körülmények között tehát ugy a felhívott szerződés, mint a törvény idézett rendelkezése értelmében a fent emiitett közkereseti társaság minden kétséget kizáró módon feloszlottnak tekintendő s igy az elhalt társtag jogutódjainak kérelmére a társaság felszámolását a K. T. 108. § a értelmében elrendeli és a felszámolás sikeres keresztülvitele szempontjából az A) alatt csatolt társasági szerződés 12. pontjának figyelembe vételével felszámolóul L H. társtagot kinevezni kellett. Az elhalt társtag jogutódjai által javaslatba hozott személyeknek felszámolókul való kirendelése nem volt bírói figyelembe vehető; mert a felszámoló személyére nézve első sorban a társasági szerződés az irányadó. Már pedig a jelen esetben kétségtelen, hogy a szerződött feleknek a felhívott szerződés 12-ik pontjában foglalt akarata az volt, hogy valamelyik társtag elhalálozása esetén az ügyek lebonyolítását, vagyis a felszámolás megejtését a túlélő társtag eszközölje. Az a kérdés pedig, hogy forog-e lenn oly körül mény, amely a szerződésben kirendelt felszámoló elmozdítását szükségessé teszi, a jelen perenkivüli eljárás keretében meg nem oldható. Végre a felszámolásnak a czégjegyzékbe való bevezetése s illetve a felszámolási czégszövegnek és felszámolói czégaláirásnak kivétele iránti intézkedés a K. T. 110. § án alapszik. Folyamodó kérelme ezek szerint nem teljesen lévén alaptalan, ellene költség sem volt megállapítható. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság 16.782/1909. szám alatt hozott végzésének és az annak foganatbavétele tárgyában 47.612/19U9. szám alatt hozott végzésnek nem neheztelt azt a részét, mely által