Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 3. szám - Foglalásmentes vagyonértékek felett kötött ügyletekről

58 egyezmény vagy a végrehajtást szenvedő lemondása egyképen nem bir hatálylyal, akár köztisztviselő fizetéséről, illetve nyugdijáról, akár magántisztviselő ugyanezen illetményeiről van szó. Ezek után már most kétségtelennek tartjuk, hogy a kir. tábla a korlátlan szerződési szabadságtól a fizetésre és nyugdíjra vonatkozólag adandó esetben nemcsak a köztisztviselőt, hanem a magántisztviselőt is meg fogja fosztani. Ha a tábla továbbá konzekvens akar maradni önmagához, akkor ugyanezen rácziónál fogva azt is meg kell állapítania, hogy amely ingóság (bútor), jogosítvány vagy más vagyonérték az adóstól végrehajtásilag el nem vehető: az nem vehető el végrehajtáson kivül az adós beleegyezése daczára, bármely magánjog által ismert jogügylettel, szerződéssel, engedménynyel sem. Eljutottunk tehát ahhoz a ponthoz, ahol a a legkirivóbban látszik a táblai állásfoglalás lehetetlensége s ahol a legszembeötlőbb módon mutatkozik az összeütközés a végrehaj iási törvény és a tulajdonról inttzkedőtörvények között. A kir. táblát nyilván a Novella azon rendelkezése tévesztette meg, hogy a végrehajtás korlátozására vonatkozólag megállapított intézkedésektől való eltérés vagy a végrehajtást szenvedő lemondása hatálytalan. Az eltérő rendelkezés, vagy lemondás hatálytalanságát ugyan a Novella csak a köz- és magántisztviselő fizetésére és nyugdijára vonatkozólag mondja ki, ámde hasonló értelmű kijelentés foglaltatik a Novella 2. szakaszának következő szavaiban is : .végrehajtás alól ki vannak véve s ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók lestb." A Novella ezen ártatlan kijelentései pusztán azt akarják kifejezni, hogy a foglalás rendjére vonatkozólag törvényileg megállapított szabályok cogens természetűek, amelytől a felek el nem térhetnek. A Novella mindenkire nézve egyforma érvénynyel megmondja, hogy mely vagyont lehet végrehajtási uton elvenni, illetve mely vagyonnak kell még ellenkező szerződés daczára is foglalástól mentesnek maradnia. Ha a megállapított szabályoktól eltérőleg foganatosittatik a végrehajtás, akár azért, mert az adós eltérő egyezményt kötött, akár azért, mert a kedvezményről lemondott, a bíróságok az ily törvényellenes végrehajtást hivatalból, vagy előterjesztés folytán megsemmisítik. 3. BZ. A végrehajtási Novellának, mint különleges törvénynek pusztán a végrehajtások rendjére vonatkozólag megállapított szabályait azonban semmikép sem lehet átültetni a magánjogba. Azért, mert valamely vagyonérték a foglalás alól a törvény akaratából mentes, ezen mentes vagyonértékre nézve nem szűnik és nem szünhetik meg a tulajdonos rendelkezési szabadsága. Semmiféle végrehajtási törvény meg nem akadályozhatja az adóst, hogy például le nem foglalható illetményéből önként ne adhasson át hitelezőjének tetszés szerinti összeget. Hová jutnánk, ha az adós önként teljesített fizetéseit, mint tartozatlanokat, azon okból követelhetné vissza, mert a fizetést foglalásmentes járandóságából eszközölte? Hát megszünhetik az adós tulajdonjoga és korlátlan szerződési szabadsága foglalás mentes dolgaira, ingóira, jogosítványaira ? Nézzük a kérdést a csődjog szempontjából. A csőd joghatálya kiterjed a vagyon bukottnak végrehajtás alá vonható vagyonára. A bukott csődtömegéhez pusztán ezen vagyon tartozik s pusztán ezen csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében veszti el a közadós kezelési és rendelkezési jogát. Ami a csődtömegbe nem esik, más szóval, ami végrehajtás alá nem vonható: azon vagyon tekintetében a közadós teljes joghatálylyal rendelkezhetik, ügyleteket tetszés szerint, jogérvénynyel köthet. Tetszetős dolog ugyan azt mondani, hogy amely vagyonértéket az adóstól végrehajtással, vagy csőddel elvenni nem lehet, azon vagyonértéket nem lehet végrehajtáson vagy csődön kivül sem a tulajdonostól elvonni, — csakhogy ezen elv törvényhelyre nem támaszkodhatik s végelemzésben e tétellel agyonütjük a tulajdont, agyonütjük a jogszabályokat s kiveszünk a Novella hibás magyarázatával vagyonokat a magánjogi forgalomból. Az uj végrehajtási Novella a foglalás alól való mentességek körét nagyban kiterjesztette és sok tekintetben lehetetlenné tette, hogy a végrehajtási kényszereszközök alkalmazásával a hitelező követelése behajtható legyen. A Novella megalkotásakor ismeretes volt, hogy a foglalás alól mentesített vagyonértékekre nézve szórványosan — szerződésileg joghatályosan — eltérőleg rendelkeznek, de abban sohasem volt kétely, hogy az eltérő intézkedés, vagy a végrehajtást szenvedő lemondása csakis a végrehajtási eljárás keretében hatálytalan, ellenben az mindig bizonyos volt, hogy a végrehajtási Kereskedelmi Jog