Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 2. szám - Dr. Schreyer Jakabnak A csődön kivül köthető kényszeregyezségről szóló törvénytervezetéről [1. r.]

40 Kereskedelmi Jog Részvénytársaság és szövetkezet. 29. Ha a tervezetben nem foglaltatik ellenkező megállapítás, akkor az oly közgyűlési határozat, hogy a részvénytársaság addig áll fenn, mig annak feloszlását bizonyos minősített többség el nem határozza, meg nem semmisíthető. (M. kir. Curia 531/1909. — 1909. november 11.) A nagyváradi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A megállapított tényállás szerint az alperes részvénytársaság, az orosházi keresztény hitelszövetkezet közgyűlése a szövetkezet elnöke és ügyésze által elkészített alapszabály tervezetet elfogadta. A kereskedelmi törvény 150. §-ában meghatározott eljárás tehát nem történt meg, vagyis nem lett kibocsátva részvényaláirási ív, amelybe a társaság tervezete felveendő lett volna. Ezek szerint az alapszabályok nem foglalnak magukban a tervezet bői átvett és a K. T. 179. §-a szerint a közgyük s által sem módosítható intézkedéseket. Nincsen tehát törvényes akadálya annak, hogy az alapszabályoknak a részvénytársaság időtartamára vonatkozó része módosíttassák. Ehhez a közgyűlésnek csak akkor nem volna joga ha az alapszabályokban megállapított időtartam mar a szövetkezet alapszabálytervezetébe, illetve az aláírási ívbe lett volna véve, mert ebben az esetben ez helyettesítené a részvényaláirási ivet. Felperes azonban azt, hogy a fennállás időtartama már a szövetkezet alakulásának is egyik lényeges feltétele lett volna, vagyis már a tervezetben is fel lett volna véve, nem bizonyította, — a beszerzett okmánytárból pedig ez a körülmény ki nem tűnik. Az elsőbiróság ité letét tehát ezzel a kiegészítéssel egyébként indokai alapján helybenhagyni kellett. (1197/909) M. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A K. T. 174. §-a értelmében abban az esetben, ha a közgyűlési haíározat a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt támadtaiik meg, a kereseti jog a sérelmes határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg ez a jog ezen az alapon megszűnik. Minthogy pedig a felperes a szóbanforgó közgyűlési határozatnak arra az alaki sérelemre alapított megtámadását, hogy a vonatkozó közgyűlési tárgysorozatba az alapszabály módosítására vonatkozó indítvány nem lett a K. T. 177. § ában követelt szabatossággal felvéve, csak a válasziratában, amikor a felterjesztett ügyiratokból kitünőleg a most jelzett 15 napi határidő már elmúlt, terjesztette elő, ez a támadás ebből az okból nem volt figyelembe vehető. Igaz ugyan, hogy alperes társaság alapszabályai 30. §-ának rendelkezései szerint a társaság feloszlásának kimondására az összes részvények 6/io-részének a közgyűlésen való képviselete és az azok alapján eszközölt szavazatok egyszerű többsége elegendő és az alapszabályoknak ez a rendelkezése az 1908. évi február 9. napján megtartott közgyűlés által kifejezetten meg nem változtattatott, tekintettel azonban arra, hogy az ezen közgyűlés által az alapszalyok módosított 4. § a értelmében a lársaság feloszlásának kimondására a részvények 7/io részének és ezeknek a feloszlást mej.szavazó 2/3 többsége kívántatik, nem szenved kétséget az, hogy az alapszabályok 30. §-ának a fentjelzett rendelkezése tényleg hatályon kivül helyeztetetett és nyilván csík elnézésből nem történt ennek megfelelő módosítása, ami azonban a közgyűlésnek az alapszabályok 4. szakaszát módosító határozatának megsemmisítésére okul nem szolgálhat. Egyebekben a kir. Curia a másodbiróság ítéletének felhozott és felhívott egyéb indokait a maga részéről is elfogadván, ezt az Ítéletet ezek alapján helybenhagyja. 30. A szövetkezet közgyűlése a felszámolás tartama alatt is évenkint összehívandó. (M. kir. Curia 899/1909. — 1909. decz mber 9.) (Ugyanezen elv a részvénytársaságokra nézve is már kimondatott.) A budapesti kir. keresked-lmi és váltótörvényszék : Folyamodó K M.-nak azt a kérelmét, hogy a felszámolók rendes közgyűlésnek nyolcz napon belül leendő összehívására hivassanak fel, nem teljesiti következő okokból: A K. T. 249. és következő §-ai, melyek a felszámolás alatti szövetkezetek jogviszonyait és a felszámolóknak ez által meghatározott hatáskörét szabályozzák, nem tartalmaznak oly intézkedést, mely szerint a K. T. 177. §-ának ama parancsoló rendelkezése, hogy a közgyűlés évenkint legalább egyszer összehívandó, valamint a 243. §-nak az a rendelkezése, hogy a szövetkezet vagyonáról minden évben mérleg készítendő, a mely a közgyűlésnek bemutatandó, a felszámolókra is kiterjesztettnek volna tekinthető. De ezektől eltekintve a közgyűlés összehívása a felszámolás alatt nem is szükséges, mert a felszámolás az ügyletek lebonyolításából áll, arra pedig, hogy a felszámolás időnként milyen eredménynyel járt, a K. T. 250. és 206. § ai szerint közzé teendő kimutatás ad felvilá gositást, mely lényegileg az évi mérleget helyettesíti, de melynek a közgyűlés által való jóváhagyását a törvény nem követeli. Miből nyilvánvaló, hogy a felszámolók évenként közgyűlést összehívni és ennek évi mérleget bemutatni nem tartoznak. Másrészt pedig, minthogy folyamodó nem igazolta azt a körülményt, hogy az összes üzletrészek egytizedének képviseletében jár el s