Kereskedelmi jog, 1910 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1910 / 1. szám - A csődön kivül köthető kényszeregyezség

16 Kereskedelmi Jog 1. sz ez a rehdélkezése más intézkedés hiányában rendkívüli közgyűlésre is alkalmazandó. Nem vitás a felek közt, hogy a „Male Novine" cz. lap az 190/. július hó 14 napját megelőző 8 nap előtti időben megszűnt — ugy, hogy ebben a lapban a jelzett napra egybehívott rendkívüli közgyűlésre vonatkozó hirdetmény közzétehető nem volt. A perben az alperes nem vitatta, hogy a „Male Novine" cz. lap megszűnte után, megfelelő alapszabálymódositás mellett a hirdetményeknek más lapban való közzététele elhatároztatott volna. Az elsőbirósági Ítéletekben kifejtett az a jogi álláspont, hogy a többször nevezett lap megszűnése miatt az alperes társaság — illetve az ennek képviseletében eljáró igazgatósága — a rendkívüli közgyűlést egybehívó hirdetményt joghatályosan a „Budapesti Közlöny" hivatalos lapban közzététette, megállható alappal nem bir, mivel sem törvény — sem törvényszerű rendelet nem létezik, amely megállapítaná, hogy a szövetkezet hirdetményei oly esetben — ha azok közzé!étele az alapszabályok által megállapított módon nem eszközölhető — a „Budapesti Közlöny" hivatalos lapban teendők közzé. Ennek hiányában pedig a hirdetménynek csak a „Budapesti Közlöny" hivatalos lapban való közzététele által a közgyűlés törvényszerűen egybehívottnak nem tekinthető Hogy azonban ily körülmények fenforgása esetén a szövetkezet közgyűlést egybehívhasson, akként kell intézkednie, hogy a jelzett hírlapi közzétételen kivül a közgyűlés minden szövetkezeti tagnak külön meghívót kézbesittessen. Ez az összehívás a szövetkezetnél már annyival is inkább keresztülvihető, mivel a szövetkezeti tagok foglalkozása és lakhelye a törzskönyvbeli adatok alapján a közgyűlést egybehívó igazgatóság előtt ismeretes. Alperes vitatta ugyan, hogy ily meghívásokat tényleg kiadott és kézbesittetett, de a viszonválasziratban kifejezetten beismerte az alperes azt, hogy ezeknek a meghívásoknak mindegyikéhez a közgyűlés tárgysorozatát nem csatolta. Minthogy pedig a K. T. 240., illetve 177. §-a értelmében a közgyűlés tárgyai minden meghívásban közzéteendők és érvényes határozat csakis az ekként kijelölt tárgyak felett hozható — nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti tagoknak legalább egy részével a közgyűlés tárgysorozata közölve nem lévén — a közgyűlés szabályszerűen összehivottnak nem tekinthető és ebből folyólag az is következik, hogy ily közgyűlésen a tárgysorozat egyik tárgya lelett nem volt érvényes határozat hozható. Mindezek alapján a kir. Curia mindkét alsóbiróság ítéletét felebezett részének megváltoztatásával, a felperes kereseti kérelméhez képest, az állandó birói gyakorlat szerint a szövetkezetekre is alkalmazandó, K. T. 174. §-a alapján az alperes szövetkezet által 1907. évi július hó 14. napján megtartott rendkívüli közgyűlés által hozott, de a K. T. 240., illetve 177. § a rendelkezéseibe ütköző összes határozatokat megsemmisítette. 9. A szövetkezeti üzletrész felmondása annak elfogadása előtt visszavonatván, hatályát vesztette. (M. kir. Curia 401/1909. — 1909. szeptember 22. Betéti könyv. 10. A nem névre, hanem csak betűre kiállított takarékbetéti könyvecske mindenesetre bemutatóra szóló papir természetével bir. (M. kir. Curia 505/1909. sz. — 1909 nov. 12.) M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét annyiban, amennyiben a kir. Ítélőtábla a felperest közvetlen fizetésre irányuló kereseti kérelmével elutasította, felebbezés h ányában nem érinti, felebbezett egyéb rendelkezéseiben helybenhagyja, a betéti kamatokra vonatkozó azzal a pontosabb meghatározással, hogy az alperes a 4%-os betéti kamatot 124 K 90 f. résztőke után 1907. január 1-től 1907. január 25-ig, 2554 K 90 f. résztőke után 1907. január 26 tói 1907. április 12-ig, 3554 K 90 f. résztőke után 1907. április 13-tól 1907. április 30 ig és végül az eeész 5554 K 90 tőke után 1907. május 1-től 1907. július 23-i<? számítva tartozik birói letétbe helyezni. Indokok : A m. kir. Curia a másodbiróság ítéletét a kamatozás kezdőpontja tekintetében a becsatolt eredeti takarékpénztári betétkönyv adatainak megfelelően kiegészítette, egyebekben pedig a megvizsgált íteletet felebbezett részében helybenhagyandónak taláa. A betűre (M. L.) kiállított peres betétkönyv, figyelemmel az üzletszabályoknak abban foglalt arra a rendelkezésére, hogy „a betétek a betétkönyv hozójának fizettetnek ki", bemutatóra szóló értékpapír jellegével bir. Amennyiben pedig a betétkönyv vonatkozó rovata a betét kivételére nézve semmiféle korlátozást nem tartalmaz: a betétkönyv azelőtti birtokosának M. E. czégnek ezen könyvbe fel nem vett kiszolgáltatási tilalma és a betét elzálogosítását czélzó kijelentése a felperessel mint a bemutatóra szóló értékpapír jellegével bíró peres betétkönyv jelenlegi birtokosával szemben joghatálylyal nem bir. Az alperes ezek szerint M. K. czégnek most jelzett tényei daczára a keresettel felmondottnak tekintendő betétet a felmondási idő lejártával, vagyis a kereset beadását követő tizenötödik nap elteltével (1907. június 24.) a felperesnek, mint a betétkönyv birtokosának kiszolgáltatni tartozott. Az a körülmény, hogy a betétkönyv volt birtokosa, t. i. az M. E. czég a felperes ellen a felmondási idő lejárta előtt (1907. június 12.) a betétkönyv visszaadása vagy értékének megfizetése iránt pert tett lolyamatba,